7 °C Budapest

Burkolt támogatás: csak nagyoknak

Pénzcentrum
2007. március 22. 10:00

Burkolt állami támogatást ad Magyarország multinacionális cégeknek - ezzel vádolja az Európai Bizottság a kormányt. A gyanú a cégcsoporton belüli kamatfizetések adóztatása kapcsán merült fel. A pénzügyi tárca tagadja a vádat - írja a Népszabadság.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Hivatalos vizsgálati eljárást indított az Európai Bizottság a cégcsoporton belül kifizetett kamatok magyarországi adóztatásával kapcsolatban. A bizottság jelenleg tájékozódik, ám a vádak egyértelműek: vannak olyan cégek, amelyek kedvezőbb szabályok szerint adózhatnak, ami burkolt állami támogatásnak minősül. A kedvezményes lehetőségből a 2003-ban kelt jogszabály ugyanis eleve kizárja a kis- és közepes vállalkozásokat, a pénzintézeteket, s a nem csoport keretében működő cégeket. Szó szerint ugyan nem szerepel a törvényszövegben, de annak logikájából következik, hogy igazából csak a nemzetközi cégeknek kedvez ezzel a kormány, vagyis azoknak a cégcsoportoknak, amelyek tagvállalatai részben külföldön vannak. Az unió bizottsága ezt is kifogásolja.

A több mint hároméves szabályozás eredeti célja volt, hogy az offshore cégek uniós csatlakozás miatt - kényszerűen - megszüntetett kedvezményes (négyszázalékos) adókulcsa helyett olyan vonzó gazdálkodási feltételt jelentsen, ami miatt a cégek itt maradnak. Minthogy bevételük zömét különféle jogdíjak vagy kamatok adják, lényeges, hogy ezekre igénybe vehető-e valamiféle speciális, kedvezményes adószint. Az itt működő cégcsoportok egy része így választ: a vele egy csoportba tartozó cégtől kapott kamat - mint bevétel - felét vagy egészét adózza le. Ha csak a fele után fizeti meg a most 16 százalékos társasági nyereségadót, akkor az a cég, amelyik a kamatot adja, az összegnek szintén csak a felét számolhatja el költségként, vagyis a fele után ő adózik. Feltéve, hogy telephelye Magyarországon van. Ha az a cég, amely a kamatot fizette, külföldi székhelyű, akkor ez a szabály rá nem vonatkozik, leírhatja költségként a teljes kifizetett kamatot. Magyarán: azok a nagyobb cégcsoportok spórolhatják meg a tagvállalatok közti nettó kamatmozgás felének az adóterhét, amelyek ezt egy külföldi és egy hazai tagvállalat között bonyolítják le.

Ezzel pedig - az unió érvelése szerint - egyenlőtlen versenyfeltételeket állíthat a kormány, mivel befolyásolhatja, hogy a cégcsoportok hová telepítsék tagvállalataikat. Hogy ez így van-e, azt egy versenyjogi eljárás keretében vizsgálja majd az Európai Bizottság. Ez akár több évig is eltarthat, s a döntéstől függően eredményezheti a jogszabály módosítását, megszüntetését, de akár pénzügyi szankciót is. Utóbbi pedig azzal is járhat, hogy az uniós csatlakozás időpontjától (2004. május 1.) számítva az ilyen jogon igénybe vett kedvezményt viszsza kell fizetni az államnak.

Az APEH 2005-ös kimutatása szerint az ügyben közel ezer cég lehet érdekelt, amelyek együttesen egy év alatt többmilliárd forinttal csökkentették befizetendő nyereségadójukat a vitatott kedvezmény által. Így a bizottság vélhetőleg legalább tízmilliárd forintos tétel sorsáról dönthet, ami cégenként adott esetben több, akár tízmilliós visszafizetendő adót is jelenthet.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 20. szerda
Vendel
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 19. 17:06