Fontos változásra készülhetnek a vonattal utazók

A vasúttal utazók számára fontos, az összes tagállamra  - így természetesen Magyarországra is - vonatkozó ítéletet hozott nemrég az Európai Unió Bírósága. A döntés lényege, hogy akkor is jár kártérítés a vonattal utazóknak, ha vis maior (azaz előre nem látható, elháríthatatlan esemény) okozza a késést.

A rendelet szerint az egy órás vagy azt meghaladó késés esetén az utas kérheti a vasúttársaságtól menetjegye árának részleges visszatérítését. E kártérítés 60-119 perc közötti késés esetén legalább a menetjegyár 25 százaléka, 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén annak 50 százaléka.

A bíróság kimondta, hogy a vasúttársaságok nem foglalhatnak általános (szállítási) szerződési feltételeikbe olyan záradékot, amelynek alapján mentesülnek a késés esetén járó, menetjegy árára vonatkozó kártérítési kötelezettségük alól, ha a késésre vis maior miatt kerül sor.

Mi is pontosan a vis maior?

"Vis maiornak a vasúti társaság ellenőrzési körén kívül eső okból eredő, előre nem látható, elháríthatatlan események vagy körülmények minősülnek, melynek kivédése emberi erővel nem lehetséges" - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a MÁV-START Zrt.

Ilyen például, ha rendkívüli hideg időjárás, nagy havazás, elhúzódó hőség, árvíz, vagy vihar miatt kidőlt fák akadályozzák a vasúti forgalmat. Gyakoriak továbbá az olyan sajnálatos események, mint a balesetek (gázolás vagy gépjármű tilosban történő áthajtása a síneken), de sokszor okoznak késést a különböző, vasút és ezáltal az utasok kárára okozott bűncselekmények, lopások (kábelek, vezetékek, stb.) is. A vasúttársaságnál a vis major miatti késések a vonatok pontosságát megközelítően 7 százalékkal rontották tavaly.

2012. első félévében (januártól-júniusig) a belföldi utazásokra vonatkozóan a kifizetett átalány-kártérítési összeg közel hárommillió forint volt, amely több mint 4300 darab igény között oszlik meg.

Az idei évre ugyanez a szám szinte megegyezik, szintén közel hárommillió forint, azzal a különbséggel, hogy 350 darab átalány-kártérítéssel kevesebb, vagyis 3950 darab igény között oszlik meg a kifizetés. Jelenleg még nem tisztázottak az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet gyakorlati változásai, így nem lehet még tudni, hogy a vasúttársaság számára ez pontosan milyen változásokkal járhat.

A személyszállítási közszolgáltatást hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeli meg a vasúttársaságtól, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság látja el. A kártérítések érvényesítésének részletes szabályait a Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza.

A MÁV-START által a késésekből adódó átalány kártérítésre vonatkozóan alkalmazott szabályokat ez az üzletszabályzat tartalmazza. Ez a szabályozás a jelenleg hatályos európai uniós utasjogi rendelet, valamint a hazai jogszabályok alapján készült. Mint írták, természetesen figyelemmel lesznek az Európai Bíróság döntésére, de egyúttal igazodniuk kell a hatályos jogszabályokhoz, így az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendelethez is, amely ugyancsak tartalmaz az átalány kártérítésre vonatkozóan szabályokat.

Nálunk már 30 perc után jár

A vasúttársaságnál kiemelték: az Európai Unió utasjogi rendelete 60 perc feletti késés esetén írja elő az átalány kártérítés fizetési kötelezettséget az Unió vasúttársaságainak, azonban a MÁV-START Zrt. már most is fizet 30 perc feletti késés esetén átalány kártérítést.

Az Európai Unió Bírósága által hozott ítélettel kapcsolatban szakértői egyeztetéseket kezdeményez a vasúttársaság a fent említett hatósággal és a minisztérium munkatársaival, amelynek lezáródása jelenleg még nem határozható meg pontosan.