Leáldozott a hazai turizmusnak? Egyre kevesebben foglalnak a nyári szezonra

Az idei pünkösdi hosszú hétvége alkalmával 2019-hez képest 15 százalékkal nőtt a foglalások száma és 21 százalékkal a vendégéjszakák mennyisége a Szallas.hu adatai szerint. Fejenként a vendégek egy éjszakáért átlagosan 38 százalékkal fizettek többet, mint 2019-ben. A portálon leadott foglalások bruttó összértéke 67 százalékkal nőtt a 2019-es eredményhez képest.

„Ez csak részben magyarázható az áremeléssel, ugyanis a nagyobb létszám, a hosszabb, nyaralással egybekötött tartózkodási idő és a magasabb színvonal iránti igény is növelik a kosárértéket, ami a foglalások összértékét is pozitívan befolyásolta – mondta Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója. – Valószínűsítjük, hogy eredményeink továbbá azért is növekedhettek, mert a szállásadó partnereinktől több szobakapacitást kaptunk, mivel az ő direkt csatornáikon a szokásosnál kisebb kereslet volt.”

Nem a hotelek lesznek az idei nyár nyertesei?

A Szallas.hu adatai szerint a belföldi nyaralások hossza csökkenő tendenciát mutat. Országos viszonylatban 2021-ben átlagosan 3,5 éjszakát foglaltak a vendégek, ami 2017-2022 között rekordnak számított. Ezzel szemben idén nyáron 3,2 éj az átlagos tartózkodási idő. Hasonló a trend a legtöbb vendéget vonzó Balaton térségében is, ahol 2020-ban és 2021-ben is átlagosan 3,84 éjszakát, 2022-ben pedig 3,55 éjszakát foglaltunk.

Bár az idei évre még csak az előfoglalási adatokat látjuk, ezt az irányt már az utolsó pillanatos foglalások sem fogják valószínűleg megváltoztatni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hosszabb üdüléseket már az első negyedévben lefoglalták

 – mondta Szigetvári József. A vezérigazgató azt is hozzátette, hogy a last minute kereslet aránya jelentősen csökken az előző két év koronavírus-járvány sújtotta időszakhoz képest. A kereslet ugyanis jobban eloszlik idén az év folyamán, mint az előző években, amikor a bizonytalanság és a korlátozások miatt az utolsó pillanatokig kivártak a vendégek. Bár az átlagos kosárérték számokban évről évre nő, a növekedés üteme 2021-ről 2022-re drasztikusan alacsony, csupán 0,36 százalék.

Ez magyarázható azzal, hogy csökkent a vendégéjszakaszám is, és feltételezzük, hogy a háztartások egy részénél kevesebb jövedelem áll rendelkezésre az infláció miatt, illetve idén nő a pandémia éveihez képest az utazóközönség azon szegmense, aki megosztja üdüléseit belföldi és külföldi úti célok között

– tette hozzá a vezérigazgató. A hazai turizmus bővülését akadályozhatja a külföldi kiáramlás is. A Szallas.hu szakértői szerint 2019-hez képest megduplázódnak a horvátországi foglalások. Ugyanakkor ezen még fordíthat az euró árfolyam, a benzinár drasztikus emelkedése és az extraprofit-adók fogyasztókra terhelt mértéke is.

Ezeknek azonban nemcsak az lehet a következménye, hogy nem külföldön vakációzunk idén, sokaknál a belföldi nyaralást is meghiúsítja.

Az átlagos kosárérték alakulására az is rányomja a bélyegét, hogy elindult a non-hotelizáció, a szállodák és hotelek helyett a vendégek jelentős része magánszállást keres, melyek jellemzően a hotel kategóriához képest olcsóbbak. A Szallas.hu idei nyári előfoglalásainak háromnegyede – mind országos, mind balatoni viszonylatban – nem-hotel típusú szálláshelyre szól.

Ugyan a Szallas.hu-n leadott nyári foglalások bruttó összértéke nő az előző évekhez képest, de ehhez az is hozzájárult, hogy a szállásadók – pünkösdhöz hasonlóan – nagyobb bizalmat szavaztak a szállásközvetítő portálnak, az extra szobakapacitások átadásával a Szallas.hu oldalon elérhető nyári kínálat nőtt. Szigetvári József elmondta, hogy az átlagos ár- és kosárérték-változás az átlagos eltöltött időt nem tudja kompenzálni, így figyelembe véve a költségoldali inflációt is, csökkenhet a hotelek jövedelmezősége tavalyhoz képest.