Mi lesz a BKV-val? Megszólalt a főpolgármester

Az eddigi helyzet

A főpolgármester korábban bejelentette, hogy az MKB tavaly december 15-én jelezte a BKV-nak, hogy a január 27-én lejáró 8,9 milliárd forintos folyószámla-hitelkeretet csak állami készfizető kezesség mellett kívánják meghosszabbítani. Így az 58 milliárdos adósságtörlesztési kötelezettséggel, a 41 milliárdos folyó működési hiánnyal - tetézve a 32 milliárdos normatív támogatás decemberi befagyasztásával megoldhatatlan helyzetbe kerülne a főváros tömegközlekedését ellátó vállalat, illetve a fővárosi önkormányzat. A budapesti tömegközlekedés idei működtetéséhez így 73 milliárd forint hiányzik az adósságszolgálat nélkül.

Állami kezesség hiányában, gyors tűzoltásként a szerdára tervezett, ám elhalasztott rendkívüli közgyűlésen vélhetően megszavaztak volna egy kilenc milliárdos tagi kölcsönt a közlekedési cégnek, amit annak április végén vissza kellet volna fizetnie. Azért áprilisig, mert akkor szűnik meg az idei 32 milliárdos állami támogatás zárolása.

Amennyiben leállna a BKV a katasztrófa nem csak az egyéni utazók szintjén jelentkezne, hanem beláthatatlan nemzetgazdasági következményekkel is számolni kell. Az eddigi hírek szerint az azonnali kár mintegy 200 milliárd forintra tehető, ha becsődöl a BKV, ám pontos számokat lehetetlen előre jósolni. Mást ne mondjunk, a cég fizetésképtelenné válásakor indítandó felszámolási, illetve az ennek elkerülését célzó csődeljárás a 4-es metró uniós támogatási szerződésének felmondását okozná. Ebben az esetben pedig a fővárosnak 337-342 milliárd, az államnak 183,4 milliárd forintot kellene visszafizetnie.

A főpolgármester az immáron belátható közelségbe kerülő csőd miatt rendkívüli közgyűlést hívott össze szerdára, ám a Fidesz-KDNP frakciónak köszönhetően a mai napra tervezett rendkívüli Fővárosi Közgyűlést mégsem tartották meg, mert a kormánypártiak ígéretet tettek, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat a kormánnyal. Az ötfős tárgyalódelegációnak Tarlós István, György Isván, Bagdy Gábor, Rogán Antal és Németh Zoltán a tagjai, mely listát maga Tarlós is megerősítette. A delegáció legfőbb célja egy 21 milliárdos segítség, valamint a 32 milliárdos normatív keret zárolásának feloldása.

A közgyűlés ugyan elmaradt, a tárgyalódelegáció összeállt, a főpolgármester azonban megtartotta sajtótájékoztatóját a "BKV megmentése" témában.

Sajtótájékoztató

"Az Alstom után a BKV súlyos problémáinak megoldása a kérdés most, a kormány és a Fidesz vezetői azonban azt feltételezik, és állítják, hogy Budapestnek, mint az ország leggazdagabb régiójának meg kell tudni oldania a pénzügyi nehézségeiből adódó gondjait, ám ez tévhit. Bízom benne, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek, és megoldódik a kialakult helyzet." - kezdte és zárta a rendkívül rövidre sikerült és szűkszavú felszólalását a főpolgármester.

A feltett kérdések közül csak az eddigi információkat megerősítő válaszokat kapott a sajtó, vagyis a tárgyalódelegáció tagjainak névsorát, és azt, hogy ha nem sikerül megállapodni, akkor legjobb esetben február végén összezuhan a budapesti tömegközlekedés. Annyit azonban elárult Tarlós István, hogy megállapodni csak a miniszterelnökkel hajlandó, vagyis Orbán Viktornak kell kezet nyújtania a főváros tömegközlekedését érintő kérdés rendezésére.