Újragondolta az elektronikus útdíjrendszer tervét a gazdasági tárca. A személy- és kisteherautóknak maradna a matrica, a kamionok viszont 2009 júliusától a megtett úttal arányosan, még az M0-áson is fizetnének. A kilométerdíj 25-40 forint, a fuvarozók éves többletkiadása 1,4 millió és 26 millió forint között lenne.
Az elektronikus útdíjrendszer bevezetését elsősorban az indokolná, hogy míg a magyar fuvarozók külföldön évek óta megfizetik a gyakran borsos autópályadíjakat, az idegen országok kamionjai jelképes összegért - az idén egynapos matricával 2760 forintért - pusztítják hazánk útjait. Kis túlzással Hamburg és Isztambul vagy Kijev és Milánó között a tehergépkocsik még akkor is Magyarország felé veszik az irányt, ha mehetnének másfelé is: az áthaladás erre a legolcsóbb.
A megoldás a sztrádahasználat költségvetést egyszerre bevételekhez juttató és a kamionforgalmat mérséklő megdrágítása lenne.
A gazdasági tárca előterjesztésének szövege alapján úgy tűnhet: a kedélyeket leginkább azzal csillapítanák, hogy a 3,5 és 7,5 tonna közötti kisteherautók, illetve az autóbuszok - a személyautókkal együtt - a következő években is az aránylag olcsó matricás rendszerben fizethetnének az úthasználatért.
Emellett a korábbi tervekhez képest komoly könnyítés lehet, hogy ezeknek a járműveknek a jövőben is csak a már díjas, mintegy 1061 kilométernyi autóút és autópálya használatáért kellene fizetniük. A kis- és középvállalkozások helyett a feketelevest így legfeljebb az összesen 79 ezer 7,5 tonnánál nagyobb magyar rendszámú teherautót üzemeltető 18 ezer cégnek kell majd bekanalaznia.
Ehhez feltehetően nem csinál étvágyat, hogy a sztrádákon 7,5 és 12 tonna között 25-32 forint, 12 tonna felett 40 forint kilométerdíjat kellene fizetniük a kamionosoknak. De a fuvarozók lelkesedését mérsékelheti az is, hogy a nagyobb tehergépkocsiknak az autóutak és az autópályák mellett további mintegy 5237 kilométer országos főút használata sem maradna ingyenes. A számukra díjköteles - összesen 6327 kilométernyi - közúthálózatba olyan fontos és nehezen kikerülhető útszakaszok is bekerülnének, mint az M0-ás. Amiért cserébe szerény vigasz, hogy a főúti ED-díjak - ha igaz - valamivel elmaradnak majd az autópályákra megállapítottaktól.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A gazdasági tárca szakértői kiszámolták: a matricás rendszerhez képest az elektronikus díjszedés bevezetése az egy-két járművel dolgozó magyar fuvarozóknak 1,4-1,5 millió, a három-hét járművel dolgozóknak 7,6-7,8 millió, az ezeknél nagyobb cégeknek 25,5-26 millió forint többletköltséget okoz majd évente. (A saját számlás szállítást végző vállalkozásoknál ez a többlet 300 ezer és 11 millió forint között lehet.) Ezeket az összegeket azonban a minisztérium illetékesei szerint a vállalkozások érvényre tudják majd juttatni fuvardíjaikban. Még akkor is, ha ezzel 2009-re és 2010-re egyaránt 0,13-0,25 százalékkal járulnak hozzá a hazai infláció növekedéséhez.
Akárhogy is lesz, a terv szerint az ED közbeszerzésének kiírása - a szaktárca előterjesztése szerint - április 30-án látna napvilágot. A nyertes szállítóval hat hónappal később - október 31-én - írnák alá a szerződést, és a rendszerépítés is megkezdődhetne az év vége előtt. A vállalható határidők sorának azonban itt vége is: a projekt végigvitelét legalábbis megkérdőjelezi, hogy a gazdasági tárca már 2009. július 1-jén bekapcsolná az új díjszedő rendszert.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


