2020. szeptember 27. vasárnap Adalbert

Ezek Magyarország legszegényebb települései: ennyiből tengődnek a családok


Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban, friss beszámolók szerint még azok is elvesztették a járvány miatt kialakult válsághelyzetben a munkájukat, akik a legszorgalmasabbak voltak. Pedig korábban sem kényeztették el őket, a legfrissebb statisztikák szerint a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-szer kisebb volt az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.

Stiller Ákos, a Portfolio Csoport fotóriportere április közepén Magyarország legszegényebb térségébe, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részére, a Cserehátba kísérte el az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítványt. Az ország legészakibb településein nagy a baj: sokan vesztették el munkájukat az elmúlt hetekben, az itt élők ráadásul méginkább ki vannak szolgáltatva az élelmiszerárak emelkedésének.

"Hagyományosan karácsonykor nyílik meg leginkább az emberek szívcsakrája, akkor segítenek legszívesebben. Olyankor adományturnénk során 7-8 helyre jutunk el, és ugyanennyi közösség jelzi még, hogy segítségre lenne szüksége, ahová már sajnos nem tudunk eljutni"- nyilakozta akkor Tornanádaskán Tóth Ákos. Az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány vezetője hozzátette:

Most 70 település kért segítséget, akkora a baj. Ilyen durva helyzetet még nem tapasztaltunk, most azok is elvesztették a munkájukat, akik a legszorgalmasabbak voltak.

Hogy is van ez?

380 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon, egészen pontosan a bruttó átlagkereset 384 200 forint volt a január-március közti időszakban. Ez nettóban havi 255 500 forint, ami a KSH számításai szerint 9,1 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ha pedig kizárólag a márciusi adatokat nézzük, akkor ennél is több, 400 400 forint volt a bruttó átlagkereset, azaz 266 300 nettó, ami 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Ez már kétség kívül szép summa, nem is nagyon érti az ember, hogyan fordulhat elő mégis az a helyzet, amiről az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány vezetője (is) beszámolt nemrég. Nos, a válasz egyszerű, a KSH által közölt adatok, statisztikai átlag lévén rendkívül csalókák. Kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis továbbra is egyértelmű, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.

A magyarok 60-70 százalékának a fizetése ugyanis kevesebb, mint nettó 255,5 ezer forint.

Mint azt a fenti adat is jól példázza, hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott.

A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.

Noha szegénység és nyomor között jókora a minőségbeli különbség, ugyanakkor ne legyenek kétségeink, ezekben a járásokban sokan igencsak nehéz életkörülmények közt élnek. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol megközelíti a 15 százalékot ez a mutató (sőt, nemek szerint bontásban van, ahol a 20 százalékot közelíti). Összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta, de akad olyan járás (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás).

Így az sem véletlen, hogy ezekről a településekről igen komoly az elvándorlás. Kérdés az is, hogy a falusi csok lassítja-e ezt afolyamatot (a HelloVidék falusi csok kereső adatbázisa szerint a 10 legszegényebb hazai járásban 180 olyan település van, amelyekben fel lehet venni a támogatást). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

10. Sarkadi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 778 352 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 599 199 Ft/év/fő

9. Bácsalmási járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 768 448 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 681 922 Ft/év/fő

8. Ózdi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 768 398 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 719 372 Ft/év/fő

7. Kisteleki járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 744 656 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 639 597 Ft/év/fő

6. Gönci járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 731 819 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 468 685 Ft/év/fő

5. Vásárosnaményi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 714 176 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 599 386 Ft/év/fő

4. Fehérgyarmati járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 711 575 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 493 885 Ft/év/fő

3. Csengeri járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 710 150 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 548 450 Ft/év/fő

2. Cigándi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 710 004 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 454 935 Ft/év/fő

1. Kunhegyesi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 702 416 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 479 986 Ft/év/fő

Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio Csoport

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Kíváncsi vagy, mennyiért vehetsz fel 2 millió forint személyi kölcsönt? Segítünk! Kalkulátorunk szerint 60 hónapos futamidőre jelenleg az UniCredit Bank nyújtja a legjobb ajánlatot, náluk 42 099 forintos törlesztővel számolhatsz; míg az MKB Banknál 43 358 forintos törlesztőt ígér a 10,95%-os THM. Érdemes még megemlíteni a Cetelem, a K&H Bank, illetve a Raiffeisen Bank ajánlatát is, náluk a teljes futamidőre tekintve 11,28% és12,84% közötti THM-mel kalkulálhatsz. Ha kíváncsi vagy arra is, mennyit kell visszafizetni összesen a hazai bankoknak, ha 2 millió forintot veszel fel 60 hónapos futamidőre, akkor a kondíciókért és egyéb kedvezményekért kersd fel a Pénzcecntrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Már repkednek a 100 ezres bírságok: könnyen megüthetik a bokájukat a háztulajok
Magyaroszágon évente több ezer köbméternyi illeglis hulladékot rak le a lakosság, melynek elszállítása komoly gondot okoz a hatóságoknak. Kevesen tudják, de akár 100 ezer forintos bírsággal is sújthatja őket a hatóság.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.24-09.30
Országos

Lidl

09.24-09.30
Országos

Auchan

09.24-09.30
Országos

Interspar

09.24-09.30
Országos

Spar

09.24-09.30
Országos

Tesco

09.24-09.30
Országos


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó