Kegyetlen igazság derült ki a magyar lakáspiacról: egy élet munkája is kevés lehet a saját otthonhoz

A különbség egyik oka, hogy az átlagkereset nem azonos a tipikus fizetéssel. A magasabb jövedelműek felfelé húzzák az átlagot, miközben a mediánbér jobban mutatja, mennyit keres egy középen elhelyezkedő munkavállaló. A két érték között akár 20 százalékos eltérés is lehet.

Ráadásul a teljes nettó fizetést senki sem tudja lakásvásárlásra fordítani. A mindennapi kiadások, például az élelmiszer, a közlekedés, a lakhatás és a rezsi jelentős részét elviszik a jövedelemnek. Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint ha valaki a nettó keresetének csak 20 százalékát tudja félretenni, akkor egy nyolc évnyi átlagkeresetbe kerülő lakás teljes vételárának összegyűjtése elméletben akár 40 évig is tarthat.

Az országon belül is jelentős különbségek vannak. Budapesten a fővárosi átlagjövedelemmel számolva közel 12 évnyi nettó átlagkereset szükséges egy 60 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához. Somogyban ennél is rosszabb a helyzet. Nógrádban ugyanakkor mindössze négy, Békésben pedig öt évnyi átlagkereset felel meg egy ekkora ingatlan árának.

EZ IS ÉRDEKELHET

Teljes átalakulás előtt a budapesti ingatlanpiac: aranyat érhet, ha valakinek ezen a környéken van lakása

Rákosrendező fejlesztése hosszú távon jelentősen átalakíthatja a XIII. és XIV. kerület ingatlanpiacát, és a hatás nem állhat meg a beruházási terület közvetlen környezeténél.

A lakáskeresők még a kedvezőbb számokat sem feltétlenül érzik reálisnak. A zenga.hu felmérésében résztvevők több mint fele szerint legalább 20 évnyi nettó átlagfizetés kell egy 60 négyzetméteres lakáshoz, csaknem harmaduk pedig legalább 30 évvel számol. Nógrádban különösen nagy az eltérés a statisztikai és a személyes megítélés között. Miközben az átlag alapján négy évnyi kereset elegendő lenne, a válaszadók 78 százaléka legalább 20 évnyi fizetéssel számol.

A lakásvásárlás költsége ráadásul jóval több a vételárnál. Az ügyvédi díj, a vagyonszerzési illeték, a költözés, a berendezés és az esetleges felújítás további milliókkal növelheti a szükséges összeget.

A lakásárak változása szintén megnehezítheti a spórolást. Ha például valaki évente 2 millió forintot tud félretenni egy 60 millió forintos lakásra, miközben az ingatlan ára évente 10 százalékkal emelkedik, akkor egy év alatt a megtakarítása 2 millió forinttal nő, a lakás ára viszont 6 millió forinttal. Így a két összeg közötti különbség egyetlen év alatt 4 millió forinttal nő.

A legtöbb vásárló ugyanakkor nem a teljes vételárat akarja megtakarítani, hanem a szükséges önerőt teremti elő, majd hitelből finanszírozza a vásárlást. A lakásárak emelkedése ebben az esetben is problémát jelent, mivel a magasabb vételár nagyobb önerőt és rendszerint nagyobb hitelt is jelent.

A helyzet az elmúlt fél évben több piacon változott. Budapesten és a Balaton környékén is megtorpant a korábbi lakásár-emelkedés, így ezeken a területeken jelenleg kevésbé jellemző, hogy a megtakarítók elől folyamatosan távolodna a kiszemelt ingatlan.

A lakásvásárlás megítélésében ezért az egyszerű „hány évnyi fizetésbe kerül?” számítás félrevezető lehet. Sokkal fontosabb kérdés, hogy egy adott háztartás mennyi önerőt tud összegyűjteni, mekkora hitelt tud biztonságosan felvenni, és a törlesztőrészlet mellett mennyi marad a megélhetésre. Ugyanaz a lakás egy egyedülálló pályakezdőnek akár évtizedekre elérhetetlennek tűnhet, míg két keresőből álló háztartás számára néhány év megtakarítással és hitellel már elérhető lehet.