Választás 2026: ezzel kevesen számolnak a szavazatok összesítése kapcsán, simán fordulhat a kocka

A magyar választási rendszer vegyes és egyfordulós. A belföldi lakóhellyel rendelkező állampolgárok két szavazattal rendelkeznek. Egyet a 106 egyéni választókerület valamelyik jelöltjére, egyet pedig az országos pártlisták egyikére adhatnak le, amelyek alapján további 93 mandátum sorsa dől el. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli állampolgárok levélben, kizárólag országos pártlistára szavazhatnak.

A hazai nemzetiségek regisztrált tagjai pártlista helyett a saját nemzetiségi listájukra voksolhatnak, amellyel kedvezményes mandátumhoz juthatnak az Országgyűlésben. A belföldön szavazók alapesetben a lakcímük szerinti szavazókörben voksolnak. Az előzetesen regisztrálók azonban átjelentkezéssel más hazai településen, illetve a külképviseleteken is leadhatják szavazatukat.

A választási szabályok nagyrészt megegyeznek a 2022-ben alkalmazottakkal. A legjelentősebb módosítást a választókerületek átalakítása jelenti. A demográfiai folyamatok, elsősorban a belső vándorlás miatt Budapesten a korábbi tizennyolc helyett tizenhatra csökkent a körzetek száma. Ezzel szemben az egyre növekvő népességű Pest vármegyében tizenkettőről tizennégyre nőtt a választókerületek mennyisége. Néhány más vármegyében, például Fejérben és Csongrád-Csanádban is módosítottak a határokon.

Az idei szavazólapokon az egyéni választókerületi jelöltek mellett öt párt, illetve pártszövetség listája szerepel. A sorsolás alapján a választók a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Tisza Párt, a Mi Hazánk Mozgalom, a Demokratikus Koalíció, valamint a Fidesz–KDNP listái közül választhatnak.

A mandátumok elosztása a relatív többségi és az arányossági elv ötvözésével történik. Míg az egyéni körzetekben egyszerűen a legtöbb érvényes szavazatot szerző jelölt nyer, a listás helyek kiosztása ennél összetettebb. A parlamentbe jutáshoz a pártoknak el kell érniük az 5 százalékos bejutási küszöböt.

A listás mandátumokat eredményező szavazatok nemcsak a közvetlenül a pártokra leadott voksokból állnak. Ezek kiegészülnek az egyéni körzetekből származó úgynevezett töredékszavazatokkal is. A töredékszavazatok a vesztes jelöltekre leadott voksokból, valamint a nyertes jelölt mandátumhoz már nem szükséges többletszavazataiból tevődnek össze. A szavazatokat végül a világ számos országában alkalmazott matematikai képlet, a D'Hondt-módszer segítségével alakítják át parlamenti helyekké.

A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 6-tól 19 óráig tartanak nyitva, de aki urnazárásig beáll a sorba, még leadhatja a voksát. A Nemzeti Választási Iroda csak az utolsó szavazókör bezárása után kezdi meg az előzetes eredmények közlését. Ha az átjelentkezők magas száma miatt valahol elhúzódik a voksolás, a részeredményekre akár késő estéig is várni kell.

Az egyéni körzetek hivatalos végeredménye április 18-ra, a listás eredményeké pedig május 4-re várható, miután a külképviseleteken és a levélben leadott szavazatokat is összesítették. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig meg kell alakulnia a köztársasági elnök összehívására. A parlament ekkor dönt a miniszterelnök megválasztásáról és a kormányprogram elfogadásáról is.