Jöhet a beköltözési stop a Balaton egyik slágertelepülésén: egyértelműen üzent a polgármester

A hivatalosan hosszú egyeztetés után átesett „Önazonossági törvényt" még május közepén nyújtotta be a kormányzat. A javaslat többféle eszközt is a települések kezébe ad arra az esetre, hogy eldönthessék, kik költözhetnek be a településre. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert „az egyes településeken tapasztalt túlzott mértékű lakosságbővülés, vagy a tömeges ingatlanvásárlás a fiatalok kiszorulását és a település jellegének sérülését vagy elvesztését eredményezték.”

Fontos megjegyezni azonban, hogy számos település a Helyi Építési Szabályzatot megváltoztatva már így is képes volt korlátozó intézkedéseket bevezetni a túlzottan gyors gyarapodás ellen.

Ezek az intézkedések elsősorban azokat a településeket érintheti, ahol nagyobb lakosságszám-növekedés következett be az elmúlt években. Ez főként a főváros és a Balaton környéki településeket érintheti. 

A helyi önazonossághoz való jog tartalmazza, hogy

• a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat, amely a közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, valamint a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja.
• A helyi önazonossághoz való jog alapján a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben.
• Helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be.
• Az elővásárlás, mint jogvédelmi eszköz alkalmazásával a más településről betelepülőkkel szemben a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzése előnyben részesíthető.
• Ezeket a jogokat ugyanakkor azt követően gyakorolhatja egy önkormányzat, miután rendeletbe foglalta a kívánt lakosságszámot, ha a település elérte ezt a határt, akkor lépéseket tehet a település védelme érdekében.

Két agglomerációs és egy balatoni települést is megkérdeztünk, hogy mi a véleményük a Településvédelmi törvényről, illetve fognak-e korlátozásokat bevezetni a betelepülni kívánókkal szemben.

Vácon már korábban léptek

Vác az elmúlt évek során a hivatalos nyilvántartás szerint nem növekedett, azonban ma már gyakori, hogy az albérletekben élők nem létesítenek állandó lakcímet. Így a város 34 ezer fő körüli lakosságszáma a valóságban 36-38 ezer fő között lehet. Alapvetően a lakosságszám növekedése nem okoz jelentős nehézségeket, azonban a szuburbanizációs folyamat, azaz a külső lakónegyedek beépítése igen - közölte kérdésünkre az önkormányzat.

Vácon 2003-ban lettek jelentősen bővítve a lakóterületek, meglehetősen laza szabályozással, amelyeknél a legjelentősebb építkezések 2015 környékén indultak be, a CSOK bevezetésével egyidejűleg. Az elmúlt évtizedben komplett lakónegyedek jöttek létre, sok esetben társasházakkal, olyan területeken, ahol nincs megfelelő infrastruktúra, de a megfelelő útburkolat, közvilágítás és vízelvezetés hiánya mellett a védőnői, bölcsődei és óvodai körzetek is kapacitásuk határán működnek, bizonyos városrészekben. A frissen létrejött lakónegyedekben szükséges fejlesztések jelentős részét az önkormányzatok önállóan nem tudják megvalósítani

 – közölte portálunkkal Tótváradi-Nagy Bence önkormányzati képviselő.

Hozzátette, véleményük szerint egyre kevesebb építésügyi jogkör maradt az önkormányzatoknál, azonban a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) módosításokkal több esetben is éltek már, mellyel a cél, hogy meggátolják a külsőbb lakónegyedekben a túlzott méretű társasházépítéseket, valamint, hogy minél nagyobb legyen a legkisebb kialakítható telekméret, és ennek köszönhetően kevésbé zsúfolt utcakép alakulhasson ki. 

Érd már fuldoklik

Az utóbbi 20 évben Érd az agglomeráció fővárosává nőtte ki magát – Pest egyre legnagyobb települése, aminek a lélekszáma eléri a 80 ezer főt (állandó lakosok, plusz az ott tartózkodok), 20 év alatt 23 százalékos népességgyarapodással – ezt a tempót a mindenkori városfejlesztés képtelen követni.

Mint ismert, 2023 nyarán a városvezetés „kitette a megtelt táblát": hogy fékezze a korlátozatlan betelepedést gerjesztő társasházépítést, az egész városra kiterjedő változtatási-építési tilalmat rendelt el, amit nem is old fel addig, amíg el nem fogadja a Közgyűlés az új, a még hatályos régiénél jóval szigorúbb HÉSZ-t, amely a hírek szerint az ősszel várható.

Vannak arra utaló jelek, hogy ez meg is tette a hatását: az utóbbi egy évben ugyanis csaknem stagnált, alig 0,13%-kal nőtt a lakosságszám. A Belügyminisztérium friss lakossági statisztikái alapján ezzel a 46-dikak vagyunk a budapesti agglomerációba tartozó települések népességváltozás alapján összeállított 80-as listáján. Külön megvizsgáltunk a saját adatainkat is, ám ezek is teljes egészében alátámasztják a belügy számait: a változtatási tilalom elrendelése előtti évben 1150-nel nőtt a lakosság, a tilalom elrendelésének évében, illetve a 2025-ig tartó időszakban összesen csak 307 fővel

– írta a Pénzcentrumnak Érd önkormányzatának sajtóosztálya.

Alsóörs

A Balaton környéki Alsóörs az elmúlt 23 évben 47 %-kal nőtt. A település két évtizede, egy településfejlesztési koncepcióban elhatározta, hogy szeretné elérni a 2 ezer főt. Így mára szinte megtelt az óvoda és az iskola is.

A rendezési terv még kis mértékű növekedést irányoz elő, enged meg, s a közmű kapacitás is véges. Már nemigen szeretnénk bővülni, most az ideális a létszámunk véleményem szerint, sikerült megőriznünk falunk élhetőségét

– jegyezte meg a Pénzcentrumnak Hiebling Zsolt városvezető, aki hozzátette: nagyon örül az új törvénynek.

A törvény előkészítésekor Navracsics Tibor miniszter úr a tó környéki polgármesterek véleményét is meghallgatta, hiszen térségünkben vannak olyan települések, ahol célszerű lenne beavatkozni. Úgy értékelem, örvendetes, hogy végre döntési helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Akik akarják, válogathatnak az eszközökből, de ez nem kötelező! Természetesen ezen kérdéskörben nagyon körültekintően kell eljárni, a döntés minden következményével kalkulálva. Mi jelenleg a lehetőségek megvizsgálásának időszakában vagyunk

- fogalmazott a városvezető.

Milyen hatással lehet az ingatlanárakra?

Abban a két agglomerációs település, Vác és Érd is egyetértett, hogy amennyiben a kisebb méretű, gyorsan növekvő agglomerációs településeken korlátozni fogják az ingatlanvásárlást, akkor még több potenciális ingatlan vásárló érkezhet a lassabban növekvő, nagyobb méretű agglomerációs városokba. Ez pedig ezekben városban még tovább növelheti az ingatlanárakat.

Ahol pedig korlátozásokat vezetnek be, ott viszont szűkítik a potenciális vevők körét, így bizonyos településeken vagy városrészekben nyomást gyakorolhatnak az árakra, különösen, ha a kereslet erős volt. A várakozások szerint a fővárosi agglomerációs településeken és vidéki központoknál lehet igazán érzékelhető a hatása annak, ha egy-egy önkormányzat él a lehetőséggel.

Ha szűkül a potenciális vásárlók köre, az az adott térségben csökkentheti az ingatlanárakat, míg ha a közelben más településen nincs korlátozás, ott emelkedhetnek a négyzetméterárak, mivel esélyes, hogy több lesz a vevő is.

Vannak kivételek így is

Érdemes megemlíteni, hogy bizonyos személyeknek biztosít mentességet és kedvezményeket így is a törvény. Mentesül a betelepülőre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az a természetes személy, aki:

• a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;
• bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;
• állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;
• az előző pont hatálya alá nem tartozó személy esetében teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kijelenti, hogy a településen kíván munkavégzésre irányuló tevékenységet végezni;
• elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált;
• lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett, ideértve a közeli hozzátartozóját is;
• az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
• a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
• a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.