Ezt nem teszik zsebre a magyar kertesház-tulajok 2025-ben: súlyos ára lesz a fagynak

A tavaszi fagyok esetében két típust lehet megkülönböztetni. A szélcsendes időben jelentkező kisugárzási fagy esetén a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, így az alsó néhány méter légrétegeiben fagypont alatti hőmérséklet alakul ki. A szállított fagyról esetén viszont hideg légtömeg áramlik be, ez kiszorítja a mezőgazdasági területről a meleg levegőt. A kisugárzási faggyal ellentétben széllel jár és védekezni is nehéz ellene. Az elmúlt napokban az utóbbi fagytípus pusztított a magyar kertekben.

A tavaszi, akár áprilisi fagyok egyre gyakoribbak, mert a globális felmelegedés jelentősen meggyengítette a sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó sarki örvényt - írja a lap. Ezért egyre délebbre hatolhat a szélsőségesen hideg, fagyos levegő, amit megelőzhet szokatlanul enyhe időszak is, amikor megkezdődhet a növények aktív vegetációs időszaka, virágzása. Ezután már a legérzékenyebb fázisban éri a gyümölcsfákat a késői lehűlés. Ráadásul a fagyos hőmérséklet a méheket is elrettenti a fáktól és a beporzástól, tehát akkor sem lesz termés, ha a virág életben marad!

"Enyhe és nagyon csapadékos március után április 5-én, szombaton sarkvidéki eredetű levegővel közel 15 fokot hűlt az idő egyetlen nap alatt" – mondta a G7-nek Szabó Péter, a másfélfok.hu szakértője, aki szerint akár egy januári enyhe időszakban is kialakulhat korai rügyezés. Ha a gyümölcsfák kinyílt virágaira ráfagy a nedvesség, elpusztulnak. De a mostani, áprilisi fagy a már virágzás után lévő, a növekedést elkezdő apró gyümölcsöket is érzékeny állapotában érte.

A gyümölcsösöknél jelentkező terméskiesés 80 százalékáért általában a tavaszi fagykár a felelős – mondta Szabó Péter. A tavaszi fagyok a magyar gyümölcstermesztésben kétharmados többséggel rendelkező almatermést is vissza tudják fogni, és az őszibarack, a kisebb sárgabarack, a meggy, a szilva vagy a szőlő is megfagyhat ilyenkor. Kajszibarack és cseresznye esetében akár 80-90 százalékos fagykár is előfordulhat, a körténél is 80 százalékos a jellemző arány. Ez abból a szempontból is lényeges, hogy Szabó úgy látja, a kormány az alma- és a meggytermő területeket tervezi bővíteni.

A jövőben azonban a Másfélfok pesszimista forgatókönyve szerint a fagyos évek és napok számának növekedése főleg az almát érintheti, de emellett más gyümölcsökre is kihat. 2050-2060-ra a jelenlegi terméshozam 85-90 százalékkal eshet vissza a gyakori tavaszi fagyok miatt. Az optimista forgatókönyvük szerint azonban akár csökkenhet is a fagyos évek, napok száma egyes régiókban. Ehhez viszont azonnal vissza kellene fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását - írja a lap.

EZ IS ÉRDEKELHET

Túlélte a fagyokat az almafád? A sztárkertész tuti tippei, hogy idén végre roskadozzon a terméstől

Van kerted, és vannak benne gyümölcsfák? Ezúttal az almafa tavaszi metszéséről kérdeztük Kósa Dániel gyümölcsszakirányú kertészmérnököt.