Szörnyű rezsicsapdába került több százezer magyar: tehetetlenek, brutál csekket kapnak

Az elmúlt hónapok sok magyarnak azzal teltek, hogy megpróbálta energetikailag a lehető legjobban felújítani energetikailag az otthonát: ki szigeteltette a házát és lecserélte a nyílászárókat, megint másik pedig az energiaforrások felé fordultak, hogy ezzel csökkentsék némileg a kiadásaikat hosszútávon.

Magyarországon pedig az Eurostat adatai alapján igencsak rossz a helyzet: hazánkban ugyanis a házak körülbelül 20 százaléka van rossz állapotban, azaz penészedik, rossz a tetőszerkezete, vagy egyáltalán nincs szigetelése. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa.

Kezdjük ott, Magyarországon kb. 2,7 millió családi ház van, ennek 5-8 százalékát egyértelműen bontani kellene, már nem lenne szabad rákölteni egy fillért sem. Aztán a 2,7 millió ház 10-15 százalékára azt mondanám, hogy energetikailag elér egy DD vagy CC kategóriát (Energetikai minőség szerinti besorolás), ami egész jó a magyarországi átlaghoz képest

– mondta el még korábban a Pénzcentrumnak Gulyás István a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke, aki szerint megközelítőleg 1,7-1,8 millió ház lehet összesen Magyarországon, amit komplexen fel kéne újítani. Ezek között persze vannak olyan ingatlanok is, amiken már pár dolgot felújítottak, például kicserélték a nyílászárókat, a kazánt, esetleg megcsinálták a homlokzat- hőszigetelést, vagy a padlásfödém hőszigetelést. De a felújítást komplex formában nem történt meg. Mindezek mellett pedig hatalmas adósságokat is felhalmoztunk.

Óriási a fogyasztása a magyar otthonoknak

A helyzet pedig a jelek szerint tényleg rossz. Ha a megyéket vizsgáljuk meg olyan szempontból, hogy hol mennyi volt az épületeknek a fogyasztása átlagosan, akkor azt láthatjuk, hogy messze Győr-Moson-Sopron és Pest megyében vannak a legjobb állapotban a házak. Előbbiben ugyanis 206,8 kWh/nm volt az éves fogyasztás tavaly a KSH adatai szerint, míg Pest megyében ez a szám 207 kWh/nm/év volt.

A listán mindössze harmadik lett Budapest, ahol átlagosan a egy év alatt 210,4 kWh volt négyzetméterenként az átlagos fogyasztás. A harmadik és a negyedik helyezett között már egy nagyobb ugrást láthatunk: Fejér megyében 230,2 kWh volt az éves négyzetméterenkénti fogyasztás. Őt követte szorosan Vas megye, ahol 231,9 kWh/nm volt a tavalyi éves fogyasztása az épületeknek összességében.

Nógrád megye végzett a lista végén: itt 332,9 kWh/nm volt az éves átlagfogyasztás, amivel messze a legrosszabbul teljesített a megyék közül, hiszen az utolsó előtti, Békés megyéhez képest is messze le van maradva. Itt ugyanis 314 kWh/nm volt a fogyasztás egy évben átlagosan. Hátulról a harmadik lett a sorban ezzel Jász-Nagykun-Szolnok, ahol 308,3 kWh volt a fogyasztás négyzetméterenként.

A fentiekből is látszik, hogy a lista végén már jóval nagyobb különbségek vannak, mint az élbolyban végző megyék esetében. A harmadik és a negyedik hely között is 10 kWh/nm volt a különbség: Heves megyében ugyanis 298,2 kWh/nm volt a négyzetméterenkénti átlagfogyasztás tavaly. Az ötödik legrosszabb lett ezzel Somogy megye, ahol 280,6 kWh/nm/év volt összességében a fogyasztás a KSH adatai alapján.

Azonban nem csak az aggasztó, hogy mekkora a magyarok energiafogyasztása.

Hatalmas adósságokat halmoztak fel a magyarok

A korszerűtlen otthonok, és az energiaválság mellett óriási problémát jelentenek még hazánkban az adóságok is. Az európai országokból készített gyűjtésünk szerint jelenleg a negyedik legrosszabb helyen áll Magyarország: a lakosság 11,2 százalékának van valamilyen hátraléka, legyen szó jelzáloghitelről, közüzemi számlákról vagy bérleti díjról.

Ez az átlag azonban javult az elmúlt időszakban, hiszen ez a szám 5 évvel ezelőtt még 19 százalék volt, míg 2017-ben 15,7 százalék, 2018-ban 12,8 százalék, 2019-ban 11,2 százalék és két évvel ezelőtt 11,6 százalék. Ezzel pedig magunk mögé utasítottuk Bulgáriát (tavaly a lakosság 20,4 százalékának volt valamilyen ingatlannal kapcsolatos hátraléka), Horvátországot (16,6 százalék) és Spanyolországot is (14,3%). Ezzel pedig nem sokkal vagyunk az Európai Unió átlaga alatt, ami tavaly 9,1 volt.

Gyűjtésünk alapján Csehország (2,4%) és Belgium (4,2%) állnak ilyen téren a legjobban. Őket követi Ausztria (4,8%) és Németország (6,1 százalék). Szlovákiáról és Szerbiáról ebben az esetben sincs 2020-as, friss adat.