Fájdalmas döntés előtt rengeteg magyar nyugdíjas: így még elkerülhetnék a brutál rezsicsekket?

Egekbe szöktek az energiaárak Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is elég keményen érint. Korábban a Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, amelyben többek között arról szerettünk volna pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban éri az embereket a tél. Emellett rákérdeztünk arra is, hogy mit léptek a lakosok a rezsiemelés ellen.

Az eredményeket eddig két cikkben elemeztük: az első részben a kitöltők egészének a válaszait, a másodikban pedig azt, hogy mit tudtak lépni a legszegényebb magyarok a rezsiemelés ellen. Az utolsó részben pedig megnézzük, hogy mi a helyzet a nyugdíjasokkal, akik a több mint 4300 kitöltő kicsit több mint 30 százalékát teszik ki.

A válaszadó nyugdíjasok 57,7 százaléka 2 fős háztartásban él, 17,5 százalék egyedül lakik, 16,2 százalék mondta azt, hogy háromfős a háztartása. Az idősek 72,5 százaléka átlagosra, vagy annál jobbra értékelte anyagi körülményeit. 18,9 százalék Budapesten él, 16,6 százalék Pest megyében, a válaszadók maradéka kb. egyenletesen oszlik el a többi megyében. 54,5 százalékuk férfi, 45,5 pedig nő.

Saját kényelmükön kénytelenek spórolni

A magukat nyugdíjasnak valló kitöltők 32,5 százaléka mondta azt, hogy a rezsiemelés miatt saját komfortján spórol, azaz alacsonyabbra veszi a fűtést, vagy lezárja a lakás egy részét, minimalizálja a világítást - 44 százalék már a rezsicsökkentés részleges eltörlése előtt is így tett. 31,4 százalék a híreket kezdte el követni, tájékozódni a lehetőségeiről, 23,9 százalék pedig a nem használt elektromos eszközöket kezdte el kihúzni a konnektorból.

Az átlaghoz képest is több nyugdíjas spórolt már a rezsiemelés előtt is a felsorolt módszerek valamelyikével: 83,8 százalék lekapcsolta a villanyt ott, ahol épp nincs senki, 77,1 százalék kihasználta a természetes fényt, 67,4 százalék pedig már eddig is nyomon követte, mennyi energiát fogyaszt az ingatlana.

A válaszadó idősek 29,9 százaléka nem végzett/végezne semmilyen korszerűsítést, aki pedig igen, azok döntő többsége saját forrást venne ehhez igénybe, 20 százalék az állami támogatást is megjelölte. Minimális azoknak a száma, akik banki vagy családi kölcsönhöz nyúlnának.

Legtöbben azért vágtak/vágnak bele valamilyen munkálatba, hogy csökkentsék az ingatlan energiafüggését, emellett sokan a környezettudatosságot is előtérbe helyezték - ellenben az állami támogatások keveseket mozgattak meg. Ez nagyjából logikus is lehet, hiszen kevés olyan lehetőség van, amelyet nyugdíjasok is igénybe vehetnek.

Ebben az évben a nyugdíjasok jelentős része az egyik legolcsóbb módszerrel spórolt a rezsin: energiatakarékosra cserélte a világítását (15,7%). A második legnépszerűbb beruházás a háztartási gépek cseréje volt idén (14,6%), és a nyugdíjas kitöltők kicsit több mint 12 százaléka valamilyen alternatív fűtési módot is beszereltetett otthonába, 12,4 százalék pedig megújuló energiaforrásokat is használni kezdett 2022-ben.

A kitöltők majdnem 64 százaléka már a rezsiemelés előtt is energiatakarékos fényforrásokat használt, 60,7 százalék már kicseréltette a nyílászárókat, és az idős válaszadók nagyjából fele cserélte energiatakarékosra már korábban a háztartási gépeket. Hasonló arányban vannak a fűtéskorszerűsítők, és azok, akik valamilyen alternatív fűtési módot is beszereltettek.

Ugyanakkor egy másik hatékony módszer nem olyan népszerű: a nyugdíjasok 56,4 százaléka mondta azt, hogy semmilyen okosotthon-beruházást nem tervez. Pedig egy wifis termosztát, vagy egy okos, időzítős konnektor, villanykapcsoló is súlyos ezreket jelenthet.

A nyugdíjas kitöltők szerint a legnagyobb felelőssége az államnak van az energiakrízis kezelésében, ezt követi az egyén felelőssége, és csak ezután jön az Európai Unió.

Ilyen ingatlanban csapott le a tél a nyugdíjasokra

A kérdőívben arra is megkértük a válaszadókat, hogy egy 10-es skálán értékeljék ingatlanuk energetikai korszerűségét. A nyugdíjasok több mint fele 6-osra, vagy még annál is jobbra értékelte otthonát. A legtöbben 8-asra értékelték lakásukat, összességében 18 százalék viszont 4-est, vagy rosszabb osztályzatot adott.