Pesszimisták a magyarok a rezsiköltségekről: sokan várják már a brutális emelkedést

A kutatás alapján a fűtési technológiák között a gáz és a szilárdtüzelő a legnépszerűbb, fatüzelésű kazánt, kályhát a magyarok 27, gázkazánt 26%-a használ az otthona fűtéséhez. Gyakori a szilárd tüzelők együttes említése más fűtési módszerekkel. A központi fűtés (24%) és a konvektor (20%) is igen elterjedt, elsősorban a lakásban élők között.

Az elektromos fűtési eszközök közül a legelterjedtebb a hűtő-fűtő klíma berendezés (10%), ennek együttes említése más gáz alapú megoldásokkal gyakori. Az olyan alternatív módszerek, mint például a hőszivattyú, még mindig ritkaságnak számítanak, mindössze a magyarok 2%-a használ ilyet, így nem meglepő, hogy a legtöbben a fűtési költségeik drágulására számítanak.

A megkérdezettek 78%-a olyan ingatlanban lakik, amelynek fűtési költségei eddig legfeljebb havi 20.000 forintot tettek ki. Az áremelkedések hatására ez az arány 57%-ra csökken a válaszadók előzetes várakozásai alapján.

A drágulás következtében a megkérdezettek 39%-a a fűtésszámlája jelentős emelkedésével számol, csökkenést mindössze a megkérdezettek 2%-a remél, ők valószínűleg változtatni fognak a jelenleg használt fűtési technológián, vagy jelentősen korszerűsítik otthonukat. A konvektorral fűtők között a legnagyobb (49%) a költségnövekedést várók aránya, míg a távfűtést használók körében számítanak a legkevesebben (32%) emelkedésre. A fűtési költségek visszafogására kézenfekvő megoldásnak tűnhet a termosztát letekerése, ez azonban egyfelől a komfortérzet jelentős csökkenésével jár, másfelől nem is biztos, hogy a kívánt eredményt hozza.

Azt tapasztaljuk, hogy az energiahatékonyság területén nagy szükség van a lakosság edukációjára és persze minden eddiginél fontosabb, hogy kézzelfogható, megvalósítható tanácsot kapjon a lakosság arra vonatkozóan, hogyan csökkentheti a rezsiszámláit. Ezért is állítottuk össze Rezsicsökkentő Kisokos kiadványunkat, amelyből a felújítást tervezők könnyen áttekinthető, hiteles információt kapnak azokról a módszerekről, amelyek a termosztát lejjebb tekerésénél sokkal hatékonyabban, és komfortérzetük megőrzése mellett segítik a fűtési költségeik csökkentését

– mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla vezérigazgató.

Egy korábbi kutatás szerint az energiaárak növekedése miatt sokkal nagyobb a nyitottság az épületek hőtartó képességének javítására, de fontos, hogy a felújítók megfelelő korszerűsítési módszerekbe fektessék a pénzüket, hiszen csak ebben az esetben számíthatnak a jelentősen a fűtési energiaszükséglet csökkenésére. A nagyobb beruházások tényleges és jelentős rezsicsökkentést is eredményezhetnek, hiszen az akár csak néhány évtizeddel korábban épített házak sem feltétlenül felelnek meg a mai, korszerű energetikai szempontoknak.

A falak szigetelése és a nyílászárók cseréje olyan beruházások, amelyek tényleges csökkenést hozhatnak az otthonok hőveszteségében, lévén, hogy egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon keresztül 30-40%, a tetőn át 20-30%, a nyílászárókon keresztül 15-25%, a padlón 10-15% hő távozik. Az utólagos szigetelés a megfelelő technológiával és modern építőanyagokkal ezen a téren az ingatlanok jelentősen fejleszthetőek, így a fűtési technológia is lényegesen hatékonyabb lesz, a rezsiköltségek pedig érezhetően csökkennek.