6 °C Budapest
Csaknem 800 ezer magyar él ilyen lakásokban, házakban: nem is sejtik, az egészségük a tét

Csaknem 800 ezer magyar él ilyen lakásokban, házakban: nem is sejtik, az egészségük a tét

2021. október 19. 14:00

Csaknem 800 ezer magyar kénytelen olyan ingatlanban élni, amely túl sötét, vagyis nem jut be elég természetes fény. Ez különösen a téli időszakban okozhat nagy problémát, kihat a közérzetre és az immunrendszer működésére is. Az Európai Unió országai közül hazánkban a negyedik legrosszabb a helyzet.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban a magyarok 7,7 százaléka ítélte meg úgy, hogy a lakóhelye túl sötét, ez nagyjából 760 ezer főt érint itthon, ezzel pedig az EU-n belül a sereghajtók között vagyunk, ahol 2019-ben 4,8 volt az átlag. Összehasonlításképpen a skandináv országokban, ahol eleve kevesebb a napsütéses órák száma, sehol sem ilyen súlyos a helyzet: a norvégok 2,9, a dánok 4,5, a svédek 6,6, és a finnek 3,6 százaléka lakik fényszegény helyen. Érdekes módon éppen a napfényben gazdagabb országokban a legsúlyosabb a helyzet: a spanyolok 10,6 százaléka, a franciák 9,5, a máltaiak 9,4 százaléka élt túl sötét lakásban 2020-ban.

A magyarok 2020-as adatok alapján a negyedik legrosszabb helyzetben vannak: 7,7 százalék érzi túl fénytelennek otthonát. A 2019-es statisztikák alapján még a Lettország lenne előttünk, ahol egyaránt 7,9 százalék ítélte túl sötétnek lakóhelyét. Ha kitekintünk EU-n túlra is, akkor Törökország lenne az élen, ahol 17,6 százalék - legalább minden 6. lakos él napfényt nélkülöző lakásban, illetve a szerbeknél is magas, 7,9 százalék ez az arány.

A legkevesebben Olaszországban (2,8%), Cipruson (2,6%) és Szlovákiában (2,6%) élnek túlságosan sötét ingatlanban. A hazánkkal szomszédos országok közül egyedül Szerbiában éreznek így többen lakásuk kapcsán, Ausztriában (5,8%), Romániában (5,2%), Szlovéniában (4,3%), Horvátországban (4,1%), és Szlovákiában is jobb a helyzet (2,6%).

Egyre több a fény a magyar lakásokban?

Az Eurostat adatait visszanézve 2011-ig javuló tendenciát figyelhetünk meg: 2011-ben a lakosság 8,5 százaléka élt túl sötét helyen, 2014-ben ez az arány 9,2 százalékra nőtt. A "legsötétebb év" 2016-ban volt, amikor 9,8 százaléka a magyaroknak napfénytelennek érezte otthonát, 2019-ben ez már lecsökkent 8 százalékra, tavaly pedig 7,7 százalékra.

A magyar férfiakra jellemzőbb (8,1%), hogy kevés napfény jut az otthonába, mint a nőkre (7,4%), illetve életkor szerint is adódnak eltérések. A 18 év alattiak körében 8,5 százalék ez az arány, a 18-64 év közöttiek körében 7,9%, a 65 felettiek körében pedig mindössze 6,5%. A háztartások összetétele szerint szintén eltérő azok aránya, akik sötét lakásokban élnek. Az egyedül élő lakosoknak 8,5 százalék érzett így tavaly, a kétfős háztartásokban, ahol legalább egyikük 65 év feletti, 7 százalék, ahol pedig két felnőtt él legalább három 18 év alatti gyermekkel, ott 6,7 százalék.

Az is kiderül az adatokból, hogy míg az egyedül élő nőknek csak 6,1 százaléka él ilyen helyen, addig az egyedül élő férfiaknak 12,1 százaléka. Tehát a magyar lakosságon belül is legfőképpen az egyedül élő 65 év alatti férfiakat érinti ez a probléma. 

Napfényimádat, karanténhatás

Lehetséges, hogy a javuló tendencia annak is köszönhető, hogy egyre fontosabb szempont ingatlanvásárlásnál is a lakás tájolása, illetve "benapozottsága". Természetesen ezt meg is kell fizetni: a benapozottság áttételesen ugyan, de meghatározó tényező egy ingatlan piaci értéke esetében - mondta el a téma kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője tavaly. Hiszen minél alacsonyabban helyezkedik el egy lakás az épületen belül, annál nagyobb az esélye, hogy sötét, mivel más épület, vagy fa árnyékolja. Még szembetűnőbb ez a belső udvarra néző lakásoknál.

A lakások benapozottságát törvény is szabályozza: az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) kimondja, hogy a lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott kell, hogy legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Továbbá a rendelet szerint benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. 

Jöjj el napfény!

A napfény nemcsak a testi, hanem a mentális egészségünkhöz is elengedhetetlen. Az őszi-téli napfényt nélkülöző időszakokban hajlamosabb az ember szorongásra, depresszióra is. Egy-egy napsütéses nap teljesen felszabadító hatású lehet télen is, viszont a borulás után újra kezdődik a kialvatlanság, változó étvágy, állandó fáradtság, fásultság, unalom, és a koncentrációs problémák - a szezonális depresszió tünetei. A napfény viszont képes olyan hormonokat felszabadítani - pl. szterotonint - a szervezetben, amelyek elmulasztják a kellemetlen melankóliát, ezért fontos megragadni ebben az időszakban is az alkalmat, hogy a szabadban, napon legyünk.

Az immunrendszer helyes működéséhez szintén elengedhetetlen a napfény: elsősorban a D-vitamin előállításban van szerepe, de áttételesen hozzájárul a vírusok és rák elleni küzdelemben. A bőrbetegségek tüneteinek enyhítésében is fontos, illetve a látásmegőrzés szempontjából is elengedhetetlen a napfény. A stresszt is képes csökkenteni, illetve a jó közérzet, amelyhez hozzájárul, eleve jót tesz az immunrendszernek.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. december 2. csütörtök
Melinda, Vivien
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?