9 °C Budapest
Felújítod a fürdőt, konyhát? Figyelem, így bukhatod a szaniterek 5 éves jótállását

Felújítod a fürdőt, konyhát? Figyelem, így bukhatod a szaniterek 5 éves jótállását

2021. március 3. 11:04

Előfordulhat, hogy ugyanarra a kádra 2 év és 5 év is lehet a jótállás? Nem mindegy, hogy mi váasároljuk a beépítendő terméket, vagy a kivitelező? Erre a problémára hívja fel a figyelmet a CERHA HEMPEL Dezső és Társai két szakértője. Fenyőházi Andrással, a Construction Team vezetőjével és Nagy Andrea Magdolnával, fogyasztóvédelmi praxisvezetővel beszélgettünk.

Új építésű ingatlanok esetében hány év jótállással tartoznak a vállalkozók?

Fenyőházi András: Az építőipari vállalkozások által köztudott, hogy a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003-as Kormányrendelet szerint a vállalkozók 5 év kötelező jótállással tartoznak az újonnan épített lakások bizonyos épületszerkezeteire, és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre is. Például ilyen termékek - többek között - a nyílászáró szerkezetek, az árnyékolók, a csapok, csaptelepek, a fürdőkádak és zuhanytálcák is. Ezek a termékek - a 181/2003-as Kormányrendelet 3. számú mellékletében történő felsorolásuk miatt - 5 év kötelező jótállással kerülhetnek beépítésre, beszerelésre az újonnan épített lakásokba.

Lehetséges, hogy ha fogyasztó vásárolja meg ezeket a termékeket, másképp is alakulhat az ugyanezen termékekre vonatkozó kötelező jótállás?

Nagy Andrea Magdolna: Lehetséges, mert egy másik jogszabály, nevezetesen az egyes tartós fogyasztási cikkekre irányadó kötelező jótállásról szóló 151/2003-as Kormányrendelet 2021. január elsejétől a nyílászárókat, kádakat, csaptelepeket, zuhanykabinokat, redőnyöket (a továbbiakban: "Építőipari termékek") a tárgyi hatálya alá vonta. Emiatt pedig 2021. január elsejétől ezek a termékek - akárhova kerülnek is beépítésre, tehát akár régi lakásba is - kötelező jótállásosak, viszont csakis akkor, ha fogyasztó vásárolja meg őket, értelemszerűen magáncélra. Különbség továbbá, hogy az említett termékekre irányadó kötelező jótállás azok eladási ára függvényében, úgymond "sávosan" egy, kettő, vagy 3 év lehet.

Említetted, hogy eladási ár függvényében "sávosan" került meghatározásra, hogy a fogyasztó hány év jótállással vásárolhatja meg ezeket az Építőipari termékeket. A sávok milyen értékhatárhoz igazodnak?

N.A.M.: A 151/2003-as Kormányrendeletben említett termékkörökbe tartozó, a tízezer forint eladási árat elérő, de százezer forintot meg nem haladó eladási árú ilyen termékekre - pl. kádra, csaptelepre - a fogyasztó 1 év jótállást kap. Amennyiben az ár százezer és kétszázötvenezer forint közötti, akkor 2, míg ha ugyanezen termék ára a kétszázötvenezer forintot meghaladja, akkor 3 év jótállást kap. Mindig a bruttó eladási ár számít. Egy kétszáznegyvenezer forint vételárú kádra, nyílászáróra, redőnyre a fogyasztó - akár régi, akár új építésű lakásba építi majd be - 2 év jótállást kap. Magára a termékre, nem a beszerelésre. Ugyanerre a nyílászáróra, kádra, redőnyre, csaptelepre - mindegy, milyen eladási áron értékesítik - a 181/2003-as Kormányrendelet 5 év kötelező jótállást rendel, de csak akkor, ha új építésű lakásba kerül beépítésre a termék - és itt viszont azzal is számolni kell, hogy ezen termékek beszerelése - mint kivitelezési munkálat - szintén kötelező jótállásos: 3 év kötelező jótállást kell biztosítania a vállalkozásnak, hogy a beszerelés hibátlan.

Tehát, ha mondjuk egy kétszázezer forintos kádat fogyasztó vásárol meg a régi lakásába, akkor a 151/2003-as Kormányrendelet alapján 2 év kötelező jótállást kap a kádra, míg, ha ugyanezt a kádat egy építési vállalkozó vásárolja meg és újonnan épített lakásba szereli be, akkor a kádra 5 évet, a beépítésre pedig 3 év jótállást kell vállalnia?

N.A.M.: Igen, pontosan. Az említett két jogszabály metszetébe eső ugyanazon termékre, tehát például a kádra,-eltérő hosszúságú kötelező jótállási idő vonatkozhat, aszerint, hogy ki vásárolja meg azt, nevezetesen vállalkozás vagy fogyasztó, és a jótállás időtartama attól is függ, hogy az adott terméket hova, nevezetesen új építésű vagy nem új építésű lakásba építik be.

Hogyan tudnak erre az említett termékek értékesítői felkészülni? Amennyiben ugyanarra a kádra a kiskerekedő csak egyféle jótállást ad, mondjuk a 181-es Kormányrendelet szerinti 5 évet, akkor a fogyasztó irányában ez jogszerű megoldás?

N.A.M.: Igen, jogszerű, ha a "nagyvonalúbb" megoldás mellett dönt a kiskereskedő, és az Építőipari termékekre az említett 5 év kötelező jótállást biztosítja vállalkozóknak és fogyasztóknak egyaránt. Ebben az esetben a fogyasztó irányában lényegében többlet vállalás történik a kiskereskedő részéről az 5 év jótállás biztosításakor, hiszen a 151/2003-as Kormányrendelet alapján legfeljebb 3 év kötelező jótállás járna a fogyasztónak, és az is csak akkor, ha kétszázötvenezer forintot meghaladja a termék ára. Ugyanezen termék olcsóbb képviselőjére csak 2, vagy 1 év kötelező jótállást kaphatna.

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

Hány jótállási jegyet érdemes ugyanarra a kádra elkészíteni?

N.A.M.: A kiskereskedelmi, eladói pozícióban lévő cégek számára könnyebben kezelhető, ha ugyanazon termékre egy és nem két eltérő időtartamú jótállással kell számolniuk, és főként a vevőszolgálati kollégák életét egyszerűsítheti, ha egy és nem két (eltérő tartalmú) jótállási jegy közül kell kiválasztaniuk, hogy a vásárlónak - fogyasztónak vagy nem fogyasztónak minősülése alapján - melyiket adják át. Tehát egyszerűbb egyfajta kötelező jótállásról kiállított jótállási jeggyel eladni ugyanazt a kádat.  Ez működhet és jogszerű is lehet fogyasztói szerződéseknél is, hiszen azok esetében a lényeg az, hogy a fogyasztó részére a 151/2003-as Kormányrendeletben biztosított jogosultságot az eladó fél ne vonja el.

Tekintve, hogy az említett termékekre viszont, - ha azok ára meghaladná a kétszázötvenezer forintot - a fogyasztó legfeljebb 3 év kötelező jótállást kapna, ennél kedvezőbb számára, ha generálisan 5 év kötelező jótállást kap, így nem történhet fogyasztót illető jogosultság elvonás.

Arra azonban mindképpen figyelni kell, hogy a 151/2003-as Kormányrendelet pontosan meghatározza mindazt a tájékoztatást és adatkört, melyet a fogyasztó részére átadott, a kötelező jótállásról szóló jótállási jegynek tartalmaznia kell. Emiatt javasolom a cégek részéről történő felkészülés első lépéseként az említett két jogszabályban nevesített egyes termékek kilistázását, beazonosítását, majd a cég üzleti döntése függvényében egy, vagy két jótállási jegy elkészítését és alkalmazását. Két jótállási jegy alkalmazása esetében nélkülözhetetlen a vevőszolgálati munkatársak számára biztosított pontos útmutatás, belső eljárásrend rögzítése. Egy jótállási jegy alkalmazásakor pedig minden, a fogyasztónak megadandó kötelező tartalmi elemre érdemes figyelni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. április 18. vasárnap
Andrea, Ilma
15. hét
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?