0 °C Budapest

Te is ezen a helyen laksz? Ne csodálkozz, ha nem élsz jobban, mint pár éve

2018. január 11. 13:00

Az életminőség egyik fontos eleme a vásárlóerő, azaz a tejes jövedelem. Hiszne minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni egy ember, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami még tovább javítja az életminőséget. Ennek apropóján itt van egy térkép, amin mindenki kiböngészheti saját települése mennyire gazdag vagy éppen szegény.

Nagy eltéréls mutatkozik a falvak, városok, megyei jogú városok és a budapesti kerületek között, már ami az emberek jólétét illeti - derül ki egy friss GKI kutatásból, melnyek során a gazdaságkutató megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. Az adatok között többek között szerepeltek a nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások. Mellbevágó adat, de a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség.

Egy főre jutó települési vásárlóerő 2016-ban

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben. Átlag feletti 1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.

Az ábrán jól látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak. A 2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hét év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban. Ezért a GKI megvizsgálta a 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változást is.

Vásárlóerő változás 2009-2016 között

A vásárlóerő változás - az inflációt nem számítva is! - negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése. 677 településen és 2 kerületben átlag alatti 15-30 százalékos nominális vásárlőerő gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45%) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlőerő gyarapodás volt. A két ábrát összevetve látható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát

a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. február 4. szerda
Ráhel, Csenge
6. hét
Február 4.
Rákellenes világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?