Mennyivel lesz olcsóbb az életünk jövőre?

Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken jelentette be, hogy a Fidesz már dolgozik az újabb, harmadik rezsicsökkentésen. Rogán Antal frakcióvezető a menetrendről közölte, hogy a pontos számok kialakítása végett létrehoznak egy munkacsoportot, amelyet ő vezet majd. A csoportnak tagja lesz Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője, de a munkacsoport ülésére meghívják majd Dorkota Lajost, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét is, mert vannak kérdéseik a számokat illetően.

Bár csak január elején dönt a Fidesz-frakció a harmadik rezsicsökkentés köréről és mértékéről, azonban néhány tájékozódási pont már elhangzott kormányzati oldalról. Fónagy János egy vasárnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt: az elsődleges szempont továbbra is az áram és a gáz árának csökkentése, illetve a kormányzat szeretné elérni, hogy a magyar háztartások rezsiköltségei ne haladják meg az EU-átlagot. Ehhez természetesen a fizetésekhez képest kialakított rangsort vennék alapul, hiszen az Eurostat adatai alapján a hazai lakossági áram- és gázárak már ma jóval alacsonyabbak az uniós átlagnál. A Népszabadság számításai szerint egyébként várhatóan 12,5 százalékos vágásra készülhet a magyar lakosság (lenti példáinkban ekkora mértékű csökkentést vettünk alapul - a szerk.).

Mit jelent az újabb rezsivágás a magyar családoknak?

Egy példával szemléltetve a megszellőztetett költségcsökkenést, vegyünk alapul egy hazánkban átlagosnak mondható 120 négyzetméter alapterületű családi házat, melynek éves átlagos gázfogyasztása 3000 m3/év, ami a 2012-ben tapasztalt átlagárat alapul véve 408 000 forintos költséget jelentett a háztartásnak. Ehhez képest az újabb 12,5 százalékos költségcsökkenés közel 123 ezer forintos megtakarítást jelent majd a családnak éves szinten, amely havonta közel 10 ezer forint megtakarítást jelenthet a háztartás számára.

A villamos energia esetében is megszellőztetett költségcsökkenés érzékeltetéséhez pedig vegyünk alapul egy 4 fős háztartást, melynek havi áramigénye ~185 kWh. Ez évente ~2200 kWh, ami átszámítva 106 920 forintos költséget jelentett a családnak még 2012-ben általános villamos energia esetén. Ehhez képest a 2014-es újabb rezsicsökkentést követően már több mint 32 ezer forinttal több maradhat a családi kasszában éves szinten, ha a kormány valóban véghez viszi eredeti elképzeléseit.

Meddig lehet még vágni a költségeket?

A Portfolio.hu elemzőjének véleménye szerint az eddig lezajlott rezsicsökkentések a vezetékes energiaszolgáltatásban többnyire azt a képet mutatták, hogy nem történtek mélyreható vizsgálatok az akciósorozat lépéseit megelőzően, hanem a politikai döntések rögtönzött végrehajtásának lehettünk tanúi. A lépésekből fakadó költségek fedezésére több esetben épültek be új keresztfinanszírozási elemek, aminek következtében a vállalati fogyasztók fizették meg a lakossági díjcsökkentés egy részét. A lakossági energiaszolgáltatás már a rezsicsökkentési programot megelőzően is veszteséget termelt a szolgáltatók számára, pozitív eredmény csak az energiaszállítást végző elosztótársaságoknál keletkezett, de azok profitját az idén életbe léptetett közműadó csökkentette le jelentős mértékben.

A kormány rezsicsökkentési akciója amellett, hogy egy rendkívül népszerű intézkedés a választások előtt, nagyban segíti a kabinet "államosítási" törekvéseit is, hiszen a további díjvágásokból fakadó veszteségek tovább csökkentik a felvásárolni kívánt energiaszolgáltatók értékét. Fontos azonban látni, hogy a költségeket nem fedező energiaárak a pazarlás irányába viszik el a fogyasztást, rontják az energiahatékonysági beruházások megtérülését, és ezáltal összességében egy nem fenntartható pályára vezetik az energiaellátását. Ennek a megközelítésnek az eredménye lehet továbbá a beruházások elmaradása, a szolgáltatás színvonalának romlása, állami tulajdonos esetén pedig ezen felül a költségvetési pozíció romlása, hiszen adóforintokat vagy az adott állami vállalat más területen megtermelt bevételeit kell a rendszer finanszírozására fordítani.