Továbbra sem élvez prioritást az energiatakarékosság ösztönzése Magyarországon. A hatályos magyar épületenergetikai követelmények ugyanis még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek. Hiába okoz jókora többletköltséget a jelenleg hatályos rendszer az épületek használói és a nemzetgazdaság számára egyaránt, a 2011-es előterjesztést úgy tűnik, máig nem tárgyalta meg a kormány.
Bár kétségtelen, hogy egy építkezés-felújítás esetén egyáltalán nem elhanyagolható a bekerülési költség, nem árt ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy a beépített anyagok minőségétől nagymértékben függ lakóhelyünk későbbi fenntartási költsége. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen anyagokból építkezünk. Hőáramlás ugyanis történhet mindenféle épületszerkezeten - falakon, födémen, aljzaton, vagy éppen nyílászárón. S, elsőre talán drágának tűnnek az alacsonyabb hőátbocsátási értékkel (U-érték) rendelkező, vagyis jobb hőszigetelő képességű építési anyagok (az U-értéket minden beépíthető építési anyagon fel kell tűntetni!), ezek beépítésével ugyanakkor akár fele annyi is lehet a későbbiekben a rezsink, mintha a legolcsóbb anyagokból építkeztünk volna. Vagyis a beruházási költségek megemelésével akár már rövidebb távon is jobban járunk. Hosszú távon pedig minden érv e mellett szól, különösen, ha az energiaárak várható alakulását is figyelembe vesszük.
De nézzük is, miért?
A hazai lakásállomány viszonylatában energetikai szempontból kiemelkedőek a hazai újépítésű lakóingatlanok - bár ez nem is annyira meglepő. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló TNM rendelet értelmében ugyanis egy épületet úgy kell megtervezni, kialakítani, s megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek a meghatározott hőátbocsátási (U-érték: W/m2K) követelményértékeknek. A törvényi előírások alapján pedig szinte lehetetlen a követelményértéknél rosszabb ("C") besorolású ingatlant tervezni - bár kétségtelen, hogy a kivitelezés során adódhatnak anomáliák.
Magyarországon ugyanakkor nem érdeke egy fejlesztőnek "A+" besorolású ingatlant kivitelezni. Ez egyrészt a kivitelezésből adódó többletköltség, másrészt pedig a vastagabb hőszigetelés miatti eladható alapterület-csökkenés számlájára írható. A fejlesztők tehát többnyire megelégednek a fokozottan energiatakarékosnál ("A+") rosszabb besorolású ingatlanokkal. Számítások szerint az előbb említett két tényező együttes teljesülése ugyanis négyzetméterenként 30-40 ezer forintos drágulást indokolna - ezt azonban a piac már nem lenne hajlandó megfizetni.
Piaci szereplők véleménye szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendeletben módosulna a bruttó szintterület meghatározása, s abban a szabványon felüli hőszigetelés nem számítana bele a bruttó alapterületbe. A fejlesztők ugyanis - a gazdaságossági szempontokat szem előtt tartva - nem hajlandóak lemondani a maximális beépíthetőségről.
Az energiatudatos szemlélet előmozdítására ugyanakkor jóval szigorúbb utat választanának a szakmai szervezetek, illetve a kormányzati szervek. Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében az Energiaklub meghatározta azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az elemzés egyértelműen feltárta, hogy a hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az Energiaklub költségoptimum-számításai jól példázzák, hogy új építésű ingatlanok esetében mennyivel csökkennek a lakásfenntartási kiadások, ha a jelenleginél szigorúbb követelményeket alkalmaznánk. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára "olcsóbb" megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelelő építés jelent. Szükség van tehát a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is.
Bár már 2011-ben elkészült a 7/2006 TNM rendelet módosítója, ám az előterjesztést máig nem tárgyalta meg a kormány. Ebben "A" és "B" változat is szerepel az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek szigorításáról. Az "A" verzió a kamara álláspontjához áll közel, s három lépcsőben (2012, 2015, 2019) szigorítja az értékeket, kisebb-nagyobb értékváltoztatásokkal, míg a "B" verzió 2015-től vezetne be szigorítást a szabályozásban.
A jogszabály-tervezetről viszont - mint korábban is említettük - még nincs végleges döntés. Korábbi hírek szerint közigazgatási egyeztetésen van az anyag. Egy biztos, bár nincs teljes egyetértés, de a szakma túlnyomó többsége az eredeti "A" verziót támogatja. Ha végleges döntés is születik, akkor ezt követően - mint minden műszaki tartalmú jogszabályt - a rendeletet "meg kell járatnunk" az uniós tagállamokban - ez közel 3 hónapot vehet igénybe. Kérdés, mennyit kell még a hazai döntésre várni, hiszen a korábbi tervek szerint már tavasszal zöld utat kellet volna, hogy kapjon.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Ukrajna érdemrenddel tünteti ki Alain Delont
- Máris itt a Kínai Nagydíj - sport a tévében
- Forgalomkorlátozások lesznek a fővárosban - több okból is
- Orbán Viktor: arra számítok, hogy repedezni fog a háborúpárti gondolkodás
- Napról napra értesülhetünk az időjárási anomáliákról
- Ismét őrizetbe vették Nicola Sturgeon volt skót miniszterelnök férjét