28 °C Budapest

Tényleg igaz? Drágább anyagokból olcsóbb építkezni

2012. július 28. 08:01

Továbbra sem élvez prioritást az energiatakarékosság ösztönzése Magyarországon. A hatályos magyar épületenergetikai követelmények ugyanis még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek. Hiába okoz jókora többletköltséget a jelenleg hatályos rendszer az épületek használói és a nemzetgazdaság számára egyaránt, a 2011-es előterjesztést úgy tűnik, máig nem tárgyalta meg a kormány.

Bár kétségtelen, hogy egy építkezés-felújítás esetén egyáltalán nem elhanyagolható a bekerülési költség, nem árt ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy a beépített anyagok minőségétől nagymértékben függ lakóhelyünk későbbi fenntartási költsége. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen anyagokból építkezünk. Hőáramlás ugyanis történhet mindenféle épületszerkezeten - falakon, födémen, aljzaton, vagy éppen nyílászárón. S, elsőre talán drágának tűnnek az alacsonyabb hőátbocsátási értékkel (U-érték) rendelkező, vagyis jobb hőszigetelő képességű építési anyagok (az U-értéket minden beépíthető építési anyagon fel kell tűntetni!), ezek beépítésével ugyanakkor akár fele annyi is lehet a későbbiekben a rezsink, mintha a legolcsóbb anyagokból építkeztünk volna. Vagyis a beruházási költségek megemelésével akár már rövidebb távon is jobban járunk. Hosszú távon pedig minden érv e mellett szól, különösen, ha az energiaárak várható alakulását is figyelembe vesszük.

De nézzük is, miért?

A hazai lakásállomány viszonylatában energetikai szempontból kiemelkedőek a hazai újépítésű lakóingatlanok - bár ez nem is annyira meglepő. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló TNM rendelet értelmében ugyanis egy épületet úgy kell megtervezni, kialakítani, s megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek a meghatározott hőátbocsátási (U-érték: W/m2K) követelményértékeknek. A törvényi előírások alapján pedig szinte lehetetlen a követelményértéknél rosszabb ("C") besorolású ingatlant tervezni - bár kétségtelen, hogy a kivitelezés során adódhatnak anomáliák.

Magyarországon ugyanakkor nem érdeke egy fejlesztőnek "A+" besorolású ingatlant kivitelezni. Ez egyrészt a kivitelezésből adódó többletköltség, másrészt pedig a vastagabb hőszigetelés miatti eladható alapterület-csökkenés számlájára írható. A fejlesztők tehát többnyire megelégednek a fokozottan energiatakarékosnál ("A+") rosszabb besorolású ingatlanokkal. Számítások szerint az előbb említett két tényező együttes teljesülése ugyanis négyzetméterenként 30-40 ezer forintos drágulást indokolna - ezt azonban a piac már nem lenne hajlandó megfizetni.


Piaci szereplők véleménye szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendeletben módosulna a bruttó szintterület meghatározása, s abban a szabványon felüli hőszigetelés nem számítana bele a bruttó alapterületbe. A fejlesztők ugyanis - a gazdaságossági szempontokat szem előtt tartva - nem hajlandóak lemondani a maximális beépíthetőségről.

A hőátbocsátási tényező (U érték, vagy régiesen k érték) kiszámítása fontos az energetikai méretezések során, mert olyan paramétereket tudunk általa meghatározni, mint pl. a téli hőveszteség és a nyári hőnyereség. Hőáramlás történhet mindenféle épületszerkezeten, falakon, födémen, aljzaton, nyílászárón, ezekre mind külön meg kell határozni a hőátbocsátási tényező értékét. Az épületek szerkezeténél a hőáramlás legtöbbször a levegőből indul, és a levegőben végződik, ezért van szükség a hőátadási tényező és a hővezetési tényező ismeretére is. A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K, megmutatja, hogy egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására, egységnyi felületű szerkezeten, mekkora hőmennyiség halad át. Ha kiszámítottuk az értékét, akkor meg tudjuk mondani mennyi energia "szökik el" télen a szerkezeten keresztül, vagy nyáron éppenséggel mennyi szökik be.


Az energiatudatos szemlélet előmozdítására ugyanakkor jóval szigorúbb utat választanának a szakmai szervezetek, illetve a kormányzati szervek. Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében az Energiaklub meghatározta azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az elemzés egyértelműen feltárta, hogy a hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)


Az Energiaklub költségoptimum-számításai jól példázzák, hogy új építésű ingatlanok esetében mennyivel csökkennek a lakásfenntartási kiadások, ha a jelenleginél szigorúbb követelményeket alkalmaznánk. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára "olcsóbb" megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelelő építés jelent. Szükség van tehát a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is.

Bár már 2011-ben elkészült a 7/2006 TNM rendelet módosítója, ám az előterjesztést máig nem tárgyalta meg a kormány. Ebben "A" és "B" változat is szerepel az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek szigorításáról. Az "A" verzió a kamara álláspontjához áll közel, s három lépcsőben (2012, 2015, 2019) szigorítja az értékeket, kisebb-nagyobb értékváltoztatásokkal, míg a "B" verzió 2015-től vezetne be szigorítást a szabályozásban.

A jogszabály-tervezetről viszont - mint korábban is említettük - még nincs végleges döntés. Korábbi hírek szerint közigazgatási egyeztetésen van az anyag. Egy biztos, bár nincs teljes egyetértés, de a szakma túlnyomó többsége az eredeti "A" verziót támogatja. Ha végleges döntés is születik, akkor ezt követően - mint minden műszaki tartalmú jogszabályt - a rendeletet "meg kell járatnunk" az uniós tagállamokban - ez közel 3 hónapot vehet igénybe. Kérdés, mennyit kell még a hazai döntésre várni, hiszen a korábbi tervek szerint már tavasszal zöld utat kellet volna, hogy kapjon.

 

Így győzheted le a tomboló inflációt: rengeteg magyar keresi szét magát ezzel a módszerrel

Egy vállalat sikeressége mérettől függetlenül több dolgon múlhat, azonban a sikeres marketing igazán erőssé teheti azt, válság esetén is.

Ez lenne a siker kulcsa? Sok magyar még mindig alábecsüli ezt az eszközt

Ezt mindenképp tudnod kell, mielőtt belevágsz egy start-up finanszírozásába, kezdő vállalkozóként.

Csendes gyilkos pusztítja tömegével a magyarokat: sok apróságon múlhat, megúszod-e

A magyar felnőttek mintegy 60 százaléka fél attól, hogy élete során rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak nála.

Közösségi finanszírozás – alternatív, kockázatmentes út az üzleti célok megvalósítása felé (x)

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai induló vagy bővülni kívánó vállalkozások: nehezen előrejelezhető egy-egy termék vagy fejlesztés várható sikere vagy megtérülése.

NAPTÁR
Tovább
2022. augusztus 8. hétfő
László
32. hét
Augusztus 8.
Nemzetközi Macska Nap
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. augusztus 8. 09:43