Kertes házad van? 5 milliós bírságra is számíthatsz

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény értelmében köteles a földhasználó az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A határnap nagy biztonsággal került megállapításra, mert eddig az időpontig nem éri el a parlagfű a virágzó állapotot. Amennyiben a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, vagyis az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, akkor közérdekű védekezést kell elrendelni. A felvett jegyzőkönyv alapján a megyei illetékes hatóság a parlagfű-mentesítési kötelezettségre való figyelmeztetés nélkül hatósági eljárást indít.

Az eljárás során a mulasztó földhasználóval szemben minden esetben növényvédelmi bírságot kell kiszabni. A növényvédelmi bírság mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet kül- és belterületen egyaránt. Azonban belterületen az ingatlan méretéhez képest nagyobb összegű bírság szabható ki, mint a külterületi ingatlanokon, mivel a lakóövezetben virágzó parlagfű nagyobb közegészségügyi veszélyt jelent az emberek számára. Amennyiben az ügyfél nem fizeti meg a bírságot, az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amely végrehajtásáról az adóhatóság gondoskodik.

Ráadásul a kötelezően kiszabott bírságon túl a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket is az "ügyfélnek" kell megfizetnie. Külterületek esetében a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, míg belterületeknél az önkormányzat jegyzője végzésben állapítja meg az eljárás során felmerült költségeket, melyek magukban foglalják

• a vállalkozó költségét (ha a közérdekű védekezést végrehajtotta),

• a vállalkozó okafogyottá vált kiszállási költségét (ha az ügyfél elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre)

• a közérdekű védekezés végrehajtásával kapcsolatban felmerült hivatali költséget.

• külterületek esetében az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget.
  

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága a Pénzcentrum.hu-t úgy tájékoztatta, hogy az idei évben eddig külterületen 88 jegyzőkönyvet vettek fel a földhivatalok parlagfüves területekről, amely 105,7 hektárt érintett, amelyből már 45 esetben el lehetett rendelni a közérdekű védekezést. Összehasonlításként érdemes megvizsgálni a tavalyi adatokat. A parlagfű fertőzés miatt 2011-ben külterületen, összesen 3 443 alkalommal szabtak ki növényvédelmi bírságot a megyei Kh NTI felügyelői (6 069 hektárra), amelynek összege 167,7 millió forintot tett ki. Belterületen összesen 478 alkalommal (összesen 101 hektáron) került sor növényvédelmi bírság kiszabására, amely 32,5 millió forintot jelent. Belterületi ingatlanokat érintően 2011-ben több alkalommal is kiszabásra került a legmagasabb 5 milliós bírság.

Akcióterv a parlagfű elleni védekezéshez

Az ismeretterjesztésre, a tájékoztatásra, szemléletformálásra, a hatósági munka bemutatására, vagyis a megelőzés fontosságára helyezi a hangsúlyt a kormányhatározatban nemrég elfogadott parlagfű elleni akcióterv. A program a közterületek teljes parlagfű mentesítését, a pollenterhelésre vonatkozó adatszolgáltatás és riasztási rendszer hatékonyabbá tételét és a környezettudatosságra nevelést tekinti az elkövetkező évek fő feladatának.

A 2020-ig szóló időszakban a hatósági eljárás erősítése mellett a folyamatos társadalmi tudatformálásra, szakmai oktatási fórumok szervezésére helyeződik a hangsúly. A Lakossági Parlagfű Bejelentő Rendszer 2012 augusztus végére tervezett bevezetésével a lakossági bejelentések hatékonyabban kezelhetők és biztosítható a hatósági eljárás átláthatósága. Az elkövetkező évek kiemelt feladata a fő pollenadó mezőgazdasági területek mértékének csökkentése. Ezt növénytermesztési, technológiai és prevenciós ismeretek átadásával látja biztosítottnak a védekezési terv, amely a későbbiekben a közfoglalkoztatási programok folytatásával az állami, önkormányzati területek teljes mentességét szeretné elérni. A széles körű tájékoztatás, a sikeres felderítés remélhetőleg önkéntes jogkövető magatartásra ösztönzi a földtulajdonosokat és elvégzik a területük gyommentesítését a felderítés idejére.

Nem elégedettek a szakmai szervezetek

Az Akciótervet ugyanakkor erőtlennek tartja a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME). A szervezet állásfoglalása szerint ugyanis számos javasolt rendelkezés kimaradt a határozatból:

• Nem lesz kinevezve kormánybiztos a parlagfű elleni föllépés központi irányítására, összehangolására.

• A közfoglalkoztatottakat nem vonják be a mezőgazdasági területek mentesítésébe (ha a közfoglalkoztatottak csak az állami és önkormányzati területeken dolgoznak, azzal még 10 százalékkal sem tudják csökkenteni a pollenkoncentrációt, mivel a parlagfűpollen több mint 90 százalékaa mezőgazdasági területekről származik).

• A pollenkoncentráció "drasztikus" csökkentését csak 2014-2015-re irányozták elő, azonban számszerű célértéket nem határoztak meg, azaz a teljesítés nem lesz számonkérhető.

• Az Akcióterv szerint 2016-2020-ra vonatkozóan "a pollenkoncentrációt a teljes parlagfűszezon alatt alacsony szinten kell tartani". A határidő reménytelenül és indokolatlanul messze van, és itt sincs számszerű célérték, nincs meghatározva független felelős, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a feladat időközben elsikkad (ahogyan az történt az előző évek parlagfűvel kapcsolatos határozatainál), és a teljesítést nem lehet ellenőrizni, számonkérni. Összességében az Akcióterv azt mutatja, hogy olyan intézkedés született, amelyben a civilekkel folytatott egyeztetés lényeges elemeit nem vették figyelembe, a legfontosabb problémákra (a felderítés alacsony szintjének kívánt mértékű növelésére, a gazdálkodók parlagfű-mentesítési ismereteinek alapos fejlesztésére, a büntetési tételek visszatartó erejének fokozására) nem adtak megoldást, a parlagfű-mentesítés végrehajtására nem jelöltek ki független felelőst, a hatékony és gyors megoldást és annak ellenőrizhetőségét nem célozták meg. További probléma, hogy az elmúlt években a parlagfűfertőzések ellenében eljáró hatóságok létszámát drasztikusan csökkentették. Ha ezek a hiányosságok megmaradnak, megjósolható, hogy 2020-ig sem lesz javulás.