A Magyar Épületgépészek Szövetségének médiafigyelésen alapuló adatai szerint az elmúlt fűtési szezonban az országban több mintegy 25 esetben hívták ki a mentőket szén-monoxid-mérgezés miatt, közülük 45 személy rosszul lett vagy egészségkárosodás is érte, 11 esetben pedig halálozás történt.
A Magyar Épületgépészek Szövetsége tagjainak tapasztalatai szerint a szén-monoxid okozta balesetek és halálesetek fő okai a gázkészülékek elmaradt karbantartása miatt elszennyeződött alkatrészek, a fűtési rendszerek elavultsága, a csaknem teljesen légzáró ajtók, ablakok és a nagy teljesítményű pára vagy szagelszívók.
Miért veszélyes a szén-monoxid, a visszaáramló füstgáz?
A szén-monoxid (CO) a tökéletlen égési folyamatok terméke, égéstermék, ami kevés oxigén és a visszaáramló széndioxid jelenlétében keletkezik. Mivel színtelen és szagtalan, gyakorlatilag lehetetlen észrevenni. A levegőben gyorsan kialakul mérgezést előidéző koncentrációja. Élettani hatása révén igen veszélyes méreg, mert megköti a vérben lévő hemoglobint, valamint idegrendszeri tüneteket okoz. Emiatt e vasat tartalmazó fehérje elveszti a képességét az oxigén felvételére és szén-dioxid leadására. A szén-monoxidot beszívó ember már rövid idejű belégzés, enyhébb mérgezés esetén is zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést érez. Hosszabb belégzésekor tudatvesztés, halál következhet be.
A balesetek okairól
A baleseteket az idézi elő, hogy a lakótérben működő kazánok, kandallók stb. működése közben az égés során keletkező gázok nem (csak) a kéménybe, hanem a lakótérbe áramlanak. Az ezt kiváltó leggyakoribb okok: a fűtési rendszerek szabálytalan bővítése, a levegőelszívók szabálytalan (gyakran utólagos) beépítése, a rendszeres karbantartás hiánya, a nyílászárók cseréje, átalakítása, légbevezetők hiánya vagy eltömítése. A lakásfelújítások következtében egyre gyakoribb probléma, hogy a fokozott légzárású vagyis a levegő mozgását szinte teljesen megakadályozó nyílászárók a kazánok, kandallók stb. működéséhez elengedhetetlenül szükséges levegőmennyiséget nem engedik be a helyiségekbe. Így az elégtelen égés során keletkező CO-dal telített füstgázok visszaáramolhatnak a lakótérbe a kéményből. A levegőelszívók nem kellően megfontolt beépítése, a fürdőszoba szellőzőnyílásának eltömítése, kéménydugulás, a meghibásodott vagy rossz állapotú fűtőberendezés, szabálytalan gáztűzhelyhasználat, szerelési hiba vagy szabálytalan szerelés ugyancsak okozhat balesetet - függetlenül a beépített készülékek gyártmányától.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hogyan előzhetők meg a CO-balesetek?
A legfontosabb, hogy szakemberrel, szakcéggel szereltesse fel és szabályoztassa be a gázfogyasztó készülékeket, és ezeket évente egyszer átvizsgálja. A gázkészülékekkel kapcsolatos szerelői és karbantartási jogosultsággal az arcképes gázszerelői igazolvánnyal rendelkező épületgépészek rendelkeznek. A Magyar Épületgépészek Szövetségének tapasztalatai azt mutatják, hogy a gázfogyasztók általában elhanyagolják a rendszeres, megelőző karbantartást, csak akkor fordulnak karbantartóhoz, amikor a készülék nem fűt, nem üzemel. Jó esetben a fűtési idény elejére halasztják fűtőberendezéseik karbantartását, miközben az ideális karbantartási időszak a fűtési idény végével kezdődik és az ősz közepéig tart. Sajátos, hogy a balesetekről szóló híradások jelentik az egyik leghatékonyabb kommunikációs eszközt a fogyasztók figyelmének felkeltésére. Egy-egy halálesetről szóló híradás rövid időre megnöveli a gázkészülékek ellenőrzését, karbantartását igénylők számát.








