Támad a penész! Irtsd, ha nem akarsz rákos lenni!

Október közepén beindultak a kazánok és a konvektorok, a fűtőtestek ontani kezdték a meleget a lakásokba. A szellőztetés szerepe ilyenkor felértékelődik, mivel ellenkező esetben a lakásban felhalmozódó pára könnyen lecsapódhat, ami penészesedéshez vezethet. A hőmérséklet az elmúlt hetekben valamivel meghaladta az ilyenkor szokásos átlagot, ami nem változtat a légcsere szükségességén, bár a fűtésszámla alacsonyabb lehet.

Fotó: Pénzcentrum

A témában korábban is írtunk, az akkori hozzászólók tapasztalataiból megállapítható, hogy a penészesedés nem kizárólag az újépítésű lakások betegsége, hanem az új és a régebbi ingatlanokat egyaránt veszélyezteti. A penész melegágya a nedves, dohos környezet, megfelelő páratartalom esetén a gomba rövid időn belül képes ellepni a falakat.

Az első penészfoltok ennek megfelelően legnagyobb valószínűséggel azokon a nyílászárókon jelennek meg, melyeken rendszeresen lecsapódik a pára, de a vizes helyiségek (fürdőszoba, vécé, konyha) is a potenciális veszélyzónák közé tartoznak. A régi építésű lakások esetében vizesedést okozhatnak még a falakban futó, de szivárgó csövek, földszinti lakásoknál a dohos pincék, míg mások a nyílászárók korszerűsítését követően tapasztaltak először penészesedést.

A penészgombák spóráinak belélegzése allergiás reakciókat válthat ki, de hosszú távon súlyosabb következményei is lehetnek. A gombák a belégzés során bekerülhetnek a szervezetünkbe, ahol megtelepszenek és szaporodnak, gyenge védekezőképesség esetén pedig azonnali támadásba lendülhetnek. Egy gyógyászati szaklap szerint hozzájárulnak az olyan betegségek kialakulásához, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, reuma, ízületi gyulladás, köszvény, asztma, allergia, melléküreg-gyulladás, tuberkulózis, vagy akár a rák.

Fotó: Pénzcentrum

A rendszeres szellőztetés, a lakás napi két-három alkalommal történő légcseréje részben orvosolhatja a problémát, de súlyosabb állapotok kialakulása esetén érdemes ellenőrizni a nyílászárók állapotát, vagy megvizsgáltatni a lakásunk szigetelését. A penész nem válogat, megtelepszik olyan felületeken is, ahol nem is gondolnánk.

Egyik olvasónk arról számolt be, hogy egy alkalommal még a spájzban tárolt befőttes üvegei is bepenészedtek, mások belülről próbáltak szigetelni és a penész végül a szigetelőanyag és a fal között telepedett meg. A penész a fürdőszobában a fugákat és a sziloplaszttal tömített felületeket kedveli, de könnyen megbújik a szaniterek peremén, vagy a konyhában a mosogató környékén. 

A tablettával működő párátlanító sokaknál nem vált be, az olvasói tapasztalatok szerint a készülék a tabletta segítségével valóban összegyűjt valamennyi vizet. Gyakorlottabb lakástulajdonosok az elektromos páramentesítőre esküsznek, mely a párás levegőt ráfújja egy lehűtött felületre az így kicsapódó nedvességet pedig egy tartályba gyűjti össze. Ezek a készülékek már több tízezer forintba kerülnek, de párásabb időszakokban közel egy liter vizet összegyűjtenek a lakásunkból naponta.

A penészesedés megjelenését a silány minőségű építőanyagok használatára is vissza lehet vezetni. A hanyag kivitelezés és a szigetelőanyagok kispórolása hatványozhatja a problémát. Új építésű és régi lakásoknál egyaránt kialakulhat hőhíd, amely a szerkezetnek egy olyan eleme, amely jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. A beton és a tégla eltérő hővezetési tényezővel rendelkezik, ezért egy téglalakásban a betonpillérek, a koszorúk és az áthidalók környezetében is megjelenhet a gyöngyöző fal.

Praktikus tippek penészesedés ellen