Milyen a magyar átlaglakás?

Az átlagos tégla ára nagy szórást mutat

Rögtön kezdjük egy sommás megállapítással: 15,6 millió Ft-ot ér egy átlagos tégla társasházi lakás az országban. Ez a 269 ezer forintos fajlagos árból és az 58 m2-es átlagméret szorzatából adódik. A legmagasabb átlagos m2-ár természetesen Budán adódik (366 ezer Ft), míg ez a pesti kerületekben már valamivel 300 ezer Ft alá csökken. A megyeszékhelyeken még lejjebb megy az átlagár, több mint százezer forinttal, 182 ezerre. Az "egyéb település" kategória nagyon vegyes, hiszen olcsó kisfalvaktól, középvárosokon át, magas presztízsű agglomerációs és üdülőtérségek tartoznak ide. Itt 201 ezer Ft adódik átlagosan, négyzetméterenként. A különbség tehát majdnem pontosan kétszeres a legolcsóbb és legdrágább terület-kategória között.

Lakásméretet tekintve, az országos mutatótól a budai kerületek térnek el jelentősebben: felmérésünk alapján 64 m2-es átlaggal. Mindenhol máshol 55-58 m2-t kalkuláltunk. (Pesten egyébként 17 és 222 m2-es lakás is bekerült az adatbázisba.) A legmagasabb átlagos négyzetméterár és legnagyobb méret szorzataként egy budai átlaglakás árára kapjuk természetesen a legdrágább értéket, 23,4 millió Ft-ot. A másik végletet a megyeszékhelyek jelentik, ahol csak hajszállal kúszik 10 millió Ft fölé az átlagár.

Panelek - az átlagárat kevésbé téríti ki a lokáció

Panellakások esetében, az országszerte hasonló típuslakások miatt jóval egyöntetűbb a kép. A lakótelepi lakások méretében 27 és 84 m2 a két véglet. Az országos átlagot az 1+2*fél szobás 54 m2-es típus jelenti.

Árban is viszonylag kicsi a szóródás. Az országos átlagot a 188 ezer Ft/m2 fajlagos ár képviseli. Ezen belül is a legolcsóbbak a megyeszékhelyen lévő panelek, 156 ezer Ft-os átlaggal, míg Budán 222 ezer Ft ez a mutató. Érdekes, hogy míg a megyeszékhelyeken mindössze 17%-kal magasabb egy téglalakás egy m2-re jutó átlagára egy panelénél, a budai oldalon már 65% a különbség. Összárban pedig majdnem kétszeres az arány. A legdrágább természetesen a budai átlagpanel, 12,2 milliós árral. Pesten 10,8, a megyeszékhelyeken pedig 8,4 millió a tipikus ár. Így adódik a 10,15 milliós országos átlag.

A családi házak méretei és árai mozognak a legszélesebb skálán

A legnagyobb különbségek természetesen az igencsak sokszínű (gondoljunk csak a kis falvak hatvanas években épült tipikus "kockaházaira", illetve a kacsalábon forgó, úszómedencés budai villákra) családi-, iker- és sorházas kategóriában adódnak. Itt az országos átlagár a panelénél csak egy kevéssel magasabb, 197 ezer Ft/m2. A két véglet természetesen az "egyéb település" kategória 175 ezer Ft-tal, míg Budán ez a mutató 389 ezer Ft. A pesti átlagár ennek kétharmada, a megyeszékhelyi pedig mintegy fele.

Az átlagméretben is a budai kerületek emelkednek ki. Míg az ország többi részén 100-110 m2 között alakul a mutató, Budán 176 m2-t kaptunk. Az országos átlag 112 m2. A fajlagos ár és a méret átlagait összeszorozva a házak összáráról kapunk információt. Itt az "egyéb települések" 19,25 millió Ft-ja áll szemben a budai 68,5 millióval. A különbség több mint három és félszeres. A 22,1 milliós országos átlagnál a megyeszékhelyi mutató majd' kétmillióval kevesebb, a pesti kerületek viszont négymillióval drágábbak.

Számok kicsit másképp

Oldva egy kicsit a sok számadat töménységét, végül felvillantanánk néhány érdekes arányszámot:
• Egy átlagos budai családi ház áráért több mint 8 panellakást vehetünk megyeszékhelyeken.
• Az OC adatbázisában szereplő legolcsóbb ingatlan, egy kistelepülésen lévő családi ház árához 56-szor annyit kéne hozzátenni, hogy megvehessük a legdrágább ingatlant, egy budai családi házat.
• A legnagyobb ingatlanba, egy pesti családi házba több mint 23-szor beleférne a legkisebb ingatlan, egy ugyancsak pesti oldali társasházi lakás.
• A fajlagosan legdrágább ingatlan, egy luxus pesti téglalakás egy négyzetméteréből majdnem 24 m2-nyit vehetünk a legolcsóbb vidéki családi házból.