Tavaly 5670 külföldi magánszemély vásárolt ingatlant hazánkban, míg 2005-ben ez a szám 5578 volt. Az adatok ugyan stagnálásról árulkodnak, ez is előrelépést jelent azonban a korábbi tendenciához képest, amikor is évről évre csökkent a vevők száma a közigazgatási hivatalok adatai szerint.
A fentiek tükrében elmondható, hogy a kormányzati megszorító intézkedések és az ezzel járó keresletcsökkenés, valamint az őszi események sem vették el a külföldiek kedvét, akik a tranzakciók 75%-ában lakásokat és családi házakat vásároltak.
Lakást elsősorban Budapesten szeretnek venni a külföldiek, míg nyaralót Somogyban, tanyát Bács-Kiskunban, földet és telket pedig Zalában keresnek. Érdekes, hogy összalapterület szerint Veszprém megye szerezte meg az első helyet a kedveltségi toplistán - írja a Napi.
A németek továbbra is sokat vásárolnak hazánkban, 20%-os részarányuk azonban már messze elmarad a néhány évvel ezelőtti 40%-os értéktől. A dobogó második fokán a románok állnak, míg a vevők 10%-át kitevő írek szinte kizárólag a fővárosban hajlandók vásárolni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


