Rohamtempóban közeledik a nyugdíjkatasztrófa: ezért lesz nehéz kivédeni

Orbán Viktor a választási eredmények utáni első sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az új kormányzat demográfiai központú lesz. Mindez számokban azt jelenti - a 2017-es Családok Budapesti Világtalálkozóján ismertett akcióterv szerint -, hogy a jelenlegi 1,5-ről a természetes reprodukrációs rátát 2030-ra 2,1-re szeretnék emelni. Legalábbis ez a cél. Az sem véletlen persze, hogy ennyire előtérbe került manapság a demográfiai kérdés, hiszen a súlyosan elöregedő társadalom Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent, ráadásul még a végét sem látni.

- érveltek a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai is, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a Ratkó-unokák (akik kiugró számú generációnak tekinthetők) néhány éven belül elhagyják a szülőképes kort. Ennek hatására a szülőképes korú nők létszáma jelentős mértékben csökkenni fog, ami korlátot jelenthet a népességszám későbbi növelése tekintetében is.

Van hová fejlődni

2017-ben az Európai Unió 220 millió háztartást számlált, amelynek majdnem egyharmadában (65,4 millió) volt gyerek. Az EU tagállamok közül arányaiban Írországban (40%), Cipruson (37%), Lengyelországban (37%), Szlovákiában (36%), Portugáliában (35%) és Romániában (35%) alakultak a legjobban a számok, míg Németországban (22%), Finnországban (22%), Bulgáriában (25%), Ausztriában (25%) és Svédországban (27%) a legrosszabbul.

Magyarországon arányaiban a háztartások 29 százalékában van gyerek, ami azt jelenti, hogy a valamivel több mint 4 millió háztartás közül, majd 1,2 millióban nevelnek gyereket. Ez a szám pedig éppen arra elég, hogy egy parányival előrébb végezzünk az európai sereghajtóknál. Korai lenne azonban örülni, hiszen ha jobban a számok mögé nézünk, láthatjuk, hogy hiába a gyermekes háztartások "relatíve" magas száma, a legtöbb esetben csupán egy gyermekes háztartásokról beszélhetünk.

A grafikonon jól látszik, hogy az összes háztartás több mint felében (605 000) csupán egyetlen gyermek van, míg csupán 423 ezer olyan háztartás van, ahol legalább két gyermekkel lehet számolni. A három vagy annál több gyerekes háztartások száma pedig kevesebb, mint az ötöde az egy gyerekesekének.

Kilő a nyugdíjkorhatár

A társadalom elöregedésének talán legkézzelfoghatóbb következménye a várható nyugdíjkorhatár drasztikus növekedése. Magyarországon jelenleg ugyanis az úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van érvényben, melynek lényege hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy a katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (nem lesznek például elegen ehhez) már nem tudják fedezni a nyugdíjakat. Nem csoda tehát, hogy a magyarokat fenyegető elnéptelenedés ekkora port kavar mostanság.