Megint az asztalra csapnak a nyugdíjasok: szerintük lépni kell, mert hatalmas baj lesz

A különböző kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a XXI. századi közpolitikákban egyre inkább elvárás, hogy az idősek legyenek képesek fenntartani függetlenségüket, önálló, aktív életvitelüket, egészségüket, közreműködésüket a társadalomban és az évek növekvő száma mellé minőség is társuljon - írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata.

Az idősödők és az idősek életminőségét akkor lehet megőrizni hosszú távon, ha a szociális biztonság mellett kiemelt cél az egészség megőrzése is minél hosszabb ideig - teszik még hozzá. Ez az egyénnek is és az államnak is érdekében áll.

A 65 év felettiek 28%-a tartja rossznak egészségi állapotát. A több mint 40 ezer COVID áldozat többsége idős volt.

Fontos feladat, hogy a betegségek megelőzésében, gyógykezelésükben, rehabilitációjukban elérhetővé váljanak a személyre szóló egészségügyi és szociális szolgáltatások.

A várható élettartam jelentős növekedésre lehet számítani, egyre több az iskolázottabb idős, akik a nyugdíjazást követően is valamilyen értelmes elfoglaltságra, fizetett vagy önkéntes munkára vállalkoznak. Ezért fontos, hogy az idősek társadalmi részvétele mérhetően emelkedjen - írják.

A szociális biztonság megfelelő nyugdíjrendszert feltételez, amely figyelembe veszi az inflációt és a bérek növekedését is. Ugyanis 2010 után a Parlament durván beavatkozott a nyugdíjendszerbe, hátrányosan érintve az idős nemzedéket, különösen a korábban nyugdíjba vonulókat.

Mint fogalmaznak, az utóbbi években meredeken csökkent az ellátásokra fordított összeg: Míg 2010-ig a GDP 11.2%-át fordították nyugdíj kiadásokra, 2019-re ez az arány 8,3%-ra csökkent, miközben a szolgáltatások ára emelkedett. Az idősek relatív elszegényedése tömeges méreteket öltött: több mint félmillióan kapnak kevesebb ellátást a létminimumnál.

A Nyugdíjas tagozat a következő javaslatokat is teszi a nyugdíjrendszer korszerűsítésére:

1. A nyugdíjemelés mértékét vegyes (az ár- és béremelkedést egyaránt figyelembe vevő) indexálás alapján kell meghatározni, de úgy, hogy a nyugdíjasok nem kaphatnak kisebb mértékű növelést az inflációnál akkor sem, ha a gazdaság (bérkiáramlás) növekedése kisebb az infláció mértékétől.
2. A nyugdíjminimumot legalább a mindenkori nettó minimálbér ½-ére kell legalább felemelni. A nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből. A torlódó nyugdíjak elkerülése érdekében az új nyugdíjminimum felett is lépcsőzetes – fokozatosan csökkenő mértékű – emelést kell megvalósítani az egy főre eső nyugdíjas létminimum összegéig az általános nyugdíj emelés mellett.
3. Az elmúlt másfél évtizedben kialakult jelentős nyugdíjkülönbségek mérséklésére új nyugdíjkorrekciós törvényt kell megalkotni, úgy, hogy az azonos életút (azonos szolgálati idő és azonos járulékfizetés) után ne legyenek jelentősen eltérő nyugdíjak (lásd. 2005. évi törvény az értékvesztett nyugdíjak korrekciójáról).
4. Rugalmas nyugdíjkorhatárra kell átállni, ami megengedi az 1-3 évvel korábbi nyugdíjba vonulást málusz alkalmazásával, illetve tovább dolgozás esetén bónusszal ismeri el a többletet, ezzel is támogatva az idősek foglalkoztatását.
5. Lehetővé kell tenni a nehéz munkakörülmények között dolgozók korengedményes nyugdíjazását.
6. Újra be kell vezetni a kötelező munkáltatói kiegészítő nyugdíjbiztosítást.
7. Meg kell szüntetni azt a nyugdíjasok munkavállalását több ágazatban akadályozó szabályt, hogy - ha munkába akar állni - fel kell függesztenie nyugdíjának folyósítását és helyette azzal azonos összegűilletmény kiegészítést a munkáltatótól kell kapnia.
8. Azon folyamat elindítása, melynek eredményeként a későbbiekben a nettó átlagkereset 60%-át meghaladja az átlagnyugdíj, miközben a nettó minimálbér legalább 60%-a lesz ugyanebben az időben a minimál nyugdíj összege.
9. A mindenkori időspolitikát Idősügyi kerettörvénybe kell foglalni, amely az idősödők és idősek emberi méltóságának és társadalmi esélyegyenlőségének megtartását szolgálja. A kerettörvény középtávú végrehajtásának feladatait egy új Idősügyi Stratégiában kell megfogalmazni, amelyet Országgyűlési Határozatba kell foglalni és éves szinten az ágazati felelősöknek be kell számolni a Parlament előtt. Csak egy törvényi szintű szabályozás tudja biztosítani az időspolitika eredményességét.
10. Nyugdíjrendszeren kívüli, azt kiegészítő szociális típusú támogatási formák létrehozása az időskori szegénység felszámolása érdekében (azon esetekben, ahol az idősek a szegénységi küszöbérték alatt élik életüket).