A magyar mutató a 2010-es évek elején még 5,5 százalék körül mozgott, az utóbbi években azonban stabilan az öt százalék alatti, 4,3 és 4,9 százalék...
A fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően Magyarország államadósságának bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2019-ben mintegy 4 százalékponttal, 70,2 százalékról 66,3 százalékára csökkent - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatsorában. A költségvetés tavaly is maradéktalanul biztosította az állami közfeladatokhoz és a kormány gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseihez szükséges forrásokat -írja a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye.
A PM szerdai közleménye emlékeztet: a KSH évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - küldi meg az uniós statisztikai hivatalnak a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának, a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A dokumentum szerint a magyar adósságmutató 2012 óta évről évre folyamatosan csökkent, az elmúlt évtizedben több mint 14 százalékponttal mérséklődött, így érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál.
Az államháztartási hiány - az éves hiánycélokkal összhangban - rendre, így tavaly is a maastrichti háromszázalékos kritérium alatt teljesült: a hiány tavaly a GDP 2 százalékát érte el. A tavalyi költségvetés lehetővé tette egyebek mellett, hogy folytatódott az uniós fejlesztési források megelőlegezése, jelentős forrás jutott a Családvédelmi Akcióterv elindítására, a hazai fejlesztési kiadások közül a Modern Városok Program és Modern Falu Program beruházásaira, a közút- és vasúthálózat modernizációjára, a vállalkozások versenyképességének erősítésére, a több ágazatot érintő béremelésekre és a nyugdíjasok megbecsülését szolgáló pluszjuttatásokra, mint a rezsiutalványra és a nyugdíjprémiumra.
-
Mutatjuk, mi a grillszezon sztárja 2026 nyarán: keresik az izgalmas ízeket a magyarok
A tarja mellé zöldség és vegán burger is kerül: átalakulóban a grillszezon.
-
A fiatalok döntöttek: ezt várják el egy bankszámlától (x)
A Gránit Bank friss elemzése szerint a Z generáció számára a feltétel nélküli díjmentesség, a virtuális bankkártya és a piaci középárfolyamon történő devizaváltás jelentik a legnagyobb vonzerőt bankszámla-választáskor.







