Magyarok százmilliói úsztak el, soha vissza nem kapják: a hatóság tehetetlen

Eltelt tíz év, ez az időszak pedig különösen mozgalmas volt, ami a lakossági pénzügyeket illeti. Az alábbi összesítésben - a teljesség igénye nélkül - összeszedtünk olyan pénzügyi történeseket, amelyek kiemelt jelentőségűek voltak a lakossági pénzügyek területén. Vannak benne szomorú események, szabályozási változások, és új pénzügyi termékek is.

Devizhaitelek elszámolása és a forintosítás

A devizahiteles katasztrófa magában is felférne erre a listára, de az még az elmúlt évtized végének terméke, bár kétségkívül hatását a jelen évtizedben éreztette. A devizahiteles katasztrófa lényege, hogy rengeteg hiteles vett fel devizában - főleg svájci frankban - a hitelét, mert annak a kamatkondíciói jóval alacsonyabbak voltak a forinthiteleknél. Ebben nincs semmi turpisság, hiszen amennyiben a külföldi deviza forrásköltsége alacsonyabb a magyarénál, így ez a lakáshitelek alacsonyabb kamataiban is visszaköszön. A turpisság leginkább ott volt tetten érhető, hogy a legtöbb hitel forrása valójában nem deviza volt - de ez most nem ide tartozik.

Az MNB adatai szerint 1,8 millió deviza alapú hitelszerződést szerződést számoltak el az MNB adatai szerint. A bankoknak el kellett számolnia többek között az egyoldalú szerződésmódosításokkal (kamatemelésekkel) és a tisztességtelen árfolyamrés alkalmazásával is - emiatt a bankok kártérítést fizettek az adósoknak. Mindemellett a hiteleket egy másik jogszabályban forintosították is. Más kérdés, hogy ezt a hitelfelvevők nem feltétlenül érezték és érzik megoldásnak, mert amíg ők 150 forintos svájci frank árfolyamon vettek fel korábban hitelt, azt végül 256 forintos árfolyamon forintosították.

Brókerbotrány

2015-ben a Magyar Nemzeti Bank szabálytalanságot talált a Buda-Cashnél, emiatt felfüggesztette annak tevékenységét. Nem sokkal később a Questor is csődöt jelentett. Ennek eredményeképp megromlott a hazai kisbefektetők bizalma a brókercégekben, ami szintén nem segíti a kockázatosabb befektetések népszerűségét Magyarországon. Ezen nem segített az sem, hogy a Questor egyes papírjaira nem terjedt ki az OBA és a BEVA védelme, így a károsultak befektetett pénze egyszerűen elúszott.

Bevezették a CSOK-ot

2015 fontos év volt a lakossági pénzügyek területén, ekkor indult az egyik népszerű támogatási forma, a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) is. A CSOK támogatása elsősorban a háromgyerekeseket segítette - ők akár 10 millió forint pénzt is kaptak, ha előre vállaltak három gyermeket, emellé pedig 10 millió forint kamattámogatott, 3 százalékos fix hitelt is felvehettek. A kétgyermekeseknek ez a hitel nem járt, a támogatás összege pedig sokkal kevesebb volt.

A következő években aztán a CSOK-ot tovább bővítették, így ma már a kétgyerekesek is felvehetik a kedvezményes hitelt, a háromgyerekesek pedig akár 15 milliót is felvehetnek belőle, és a kétgyerekesek is 2,6 millió forint összegben vehetik fel új ingatlanra. Használt ingatlanra lényegesen kevesebb ez az összeg, ahelyett azonban, hogy részletszabályokba most belemennénk, kitérnénk inkább a szabályozás hatásaira.

Az egyik cél, a demográfiai változás nem tekinthető sikeresnek, bár önmagában a CSOK-tól ez nem is volt elvárható. A lakáshitelek átlagos kamatai azonban leszorultak, a támogatás népszerűsége miatt pedig jelentős keresletnövekedés történt a lakások iránt - ez pedig látszik az árakon is (bár ez sem kizárólag, pontosabban főleg nem a CSOK-nak tudható be).

Behúzták az adósségféket

JTM és HFM - két olyan hárombetűs szó, ami sok lakásvásárló számára nehezítette meg a hitelfelvételt, miközben makroszinten biztonságosabbá tették a hitelezést. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató megadja, hogy a jövedelmünk hány százalékáig terjedhet a törlesztőrészlet - a fix hiteleknél ez például 50 százalék 500 ezer forintos havi nettó jövedelem alatt. A hitelfedezeti mutató pedig azt adja meg, hogy lakásvásárláskor mekkora önrésszel kell rendelkeznie egy ügyfélnek - ezt 20 százalékban szabja meg a mutató. Szigorítás történt e tekintetben, mégpedig a deviza alapú hiteleknél - ott már 50 százaléknak kell önrészként rendelkezésre állnia. Az együtt adósságfék-szabályoknak nevezett korlátozások szintén az évtized gyermekei.

Adózunk az átutalás után

A tranzakciós illeték is sokszor kerül manapság napirendre: annak összege az átutalásokat terheli 0,3 százalékos arányban, a készpénzfelvételt pedig 0,6 százalékos arányban sarcolja. Ezt ugyan a kormány annak idején azzal a céllal vezette be, hogy a bankokat adóztassa vele, de a díj csont nélkül megjelenik a lakossági átutalások költségében. Noha a díjat a magas készpénzhasználat és a stabil központi költségvetés egyáltalán nem teszi indokolttá, kivezetése egyelőre nincs napirenden. Volt azonban egy könnyítés az idén: 20 ezer forint alatt lakossági ügyfeleknél nem kerül felszámolásra.

Ingyen vehetünk fel készpénzt - évente kétszer

2014 februárjától havonta két alkalommal, összesen 150 ezer forint értékben díjmentesen vehetünk fel készpénzt a bankautomatából. Ez az intézkedés, akárcsak a tranzakciós illeték, a készpénzhasználatra ösztönzi a lakosságot, amely egyébként pont 2019-ben döntött historikus rekordot. A díj egyébként meglehetősen magas is lehet, főleg akkor, ha nem a saját bankunk automatájából vesszük fel a pénzt.

Beszántották az LTP-ket

Nem olyan régi fejlemény, hogy a kormány megszüntette a lakástakarék-pénztári termékek állami támogatását, ezzel pedig gyakorlatilag értelmetlenné tette az ebbe való befektetetést. Pedig az LTP népszerű volt: a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is kiemelkedően magas THM-eket lehetett elérni, és ezzel a szolgáltató is jól járt. Az állami támogatás megszűnésével viszont a jelenlegi THM-ek (mert LTP termékek még vannak) 1-2 százalékot tesznek ki, ezek pedig cseppet sem versenyképesek. Pedig az LTP annyira nem fájt a költségvetésnek: évente körülbelül 70 milliárd forintba került.

Megjelent a szuperállampapír

2019 júniusában indult el a szuperállampapírnak becézett MÁP+, amely éves átlagban, öt éven át 4,95 százalékos fix kamatot biztosít. A befektetők rárepültek a gyakorlatilag kockázatmentes, rendkívül likvid és magas fix hozamot biztosító termékre: a jegyzés már idén elérte a 3000 milliárd forintot. Ennek több hatása is van: egyrészt elszívó hatással bírt az ingatlanpiacra, ezért a rettentő magas drágulás ott megállt, másrészt feleslegessé tette egyéb állampapírok forgalmazását - azt kiis vezeti hamarosan az ÁKK. Harmadrészt lakossági kézbe került az államadósság, ami egyébként meg is drágította annak a finanszírozását - de legalább kiszámíthatóvá tette azt. A MÁP+ mindenesetre népszerű, és vélhetően az is marad.

Elindult a babaváró

Mozgalmas év volt 2019, hiszen ekkor indult a babaváró támogatás sem - és az nem maradhat le az évtized pénzügyi fejleményeit csokorba gyűjtő cikkünkből. A kamatmentes 10 millió forint hitel akár teljes egészében és állami támogatás lehet, ha az igénylés után megszületik a harmadik gyermek, de már az első gyermek esetén biztos, hogy nem kell a kamatköltségekkel bajlódni. A babaváró mellett egyébként más támogatások is elstartoltak, mint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, és a jelzáloghitel-tartozás elengedése nagycsaládosok esetén.

Bezuhantak a kamatok

Az évtized fejleménye volt, hogy a jegybank folyamatosan lazított a monetáris politikán. Ez nem magyar jelenség, szerte Európában ma már a negatív kamatok korát éljük. Ez az elsőre csak makrogazdasági jelentőségű lépést azt eredményezte, hogy a lakáshitelek kamatai folyamatosan csökkentek - ma már alig találunk 5 százalék feletti kamatozású lakáshitelt, erre szinte csak a 10 évnél hosszabb kamatperiódusú hiteleknél van esély. Persze minden jó dolognak van rossz oldala is: a betéti kamatok jelenlegi átlagos szintje 1 százalék alatt van, így aki fialtatni akarja a pénzét, annak más megoldásokat kell találnia.

Változás a lakáshiteleknél

Tipikusan magyar jelenség viszont, hogy a lakáshiteleket egyre nagyobb arányban vesszük fel fix kamatozásúként. Ez leginkább a 2018-as és 2019-es évek fejleménye volt, ma már - úgy néz ki - beálltunk egy bizonyos szintre, ahonnan már nem nő tovább a fixesítési hajlandóság. Az MNB egyébként erőteljesen propagálja ezt a folyamatot, ezt a célt szolgálta a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) bevezetése is, valamint ebbe az irányba mutatott a pénzintézetekkel küldetett levél is, amely ajánlatot tartalmaz a változó kamatozású hitelek fixre váltására vonatkozóan.