Megszólalt az IMF: kivéreztetnék a magyarok kedvenc befektetését

Az IMF IV. cikk szerinti országjelentése külön foglalkozik a MÁP+ gazdaságra és az államadósságra gyakorolt hatásaival, miután egyetértenek azzal, hogy a lakosság stabilabb lábat jelent az államadósság-finanszírozásban, ugyanakkor folyamatosan monitorozni kellene a szuperállampapírt ahhoz, hogy biztosítsák az elérni kívánt célokat és azt is, hogy a papír ne okozzon szándékolatlan torzulást a piacon - írja a Portfolio.

A jelentés szerint a hazai és külföldi devizában denominált állampapír-kibocsátás közötti választást a költségek és kockázatok ismeretében kellene meghozni, mindezt úgy, hogy érvényesüljön a befektetőkkel szembeni egyenlő elbánás elve. Kiemelik, hogy a külfölddel szembeni eladósodottság költséges is lehet volatilisebb piacok idején, emellett a külföldi befektetők hamarabb ugorhatnak ki egy-egy befektetésből, mint a hazai szereplők, ugyanakkor a devizatartalékok növelése és a külföldi devizához való olcsóbb hozzájutás miatt nem érdemes teljesen kizárni ezt az opciót.

Külön a MÁP+-ra kitérve elmondják, hogy bár még túl korai következtetéseket levonni a papírról és annak hatásairól, de az látszik hogy a kezdeti kereslet bőven meghaladta a várakozásokat. Szeptember végén mintegy 2100 milliárd forint, tehát a GDP több mint 4 százalékának megfelelő mértékű szuperállampapírt bocsátott ki az ÁKK. A vásárlások közel felét a lejáró papírok és más lakossági állampapírok visszaváltása adta, 10-15 százalékot a befektetési alapok, ezen belül is főként az ingatlanalapok. A jelentés szerint a MÁP+-ba érkező pénzek nagyjából 10 százalékát tette ki a készpénz, piaci szekértők szerint a jegyzés akár 10 százaléka a forgalomban lévő készpénz kisebb növekedéséből származik.

A papír hatásai közül az alábbiakat emelte ki az IMF:

• A MÁP+ hozama: Az IMF is rávilágít arra, hogy a MÁP+ által ígért kamat jóval a piaci kamatszint felett van. A papír 5 éves, 4,95 százalékos átlaghozama lényegesen meghaladja a piacon elérhető 5 éves államkötvény jelenlegi, 1 százalék körüli hozamát. Kitérnek arra is, hogy még az is olcsóbb forrást biztosítana a MÁP+-hoz képest, ha a magyar állam eurókötvényt bocsátana ki.
• Alternatív költség: Az IMF által megkérdezett magyar piaci szakemberek egy része szerint a MÁP+ iránt látható keresletet egy alacsonyabb hozamígéret is biztosította volna. A jelentés szerint, ha igazuk van és valószínűleg az van, akkor a papírt akár 3 százalékos kamattal is ugyanígy vennék. Ebből kiindulva, a MÁP+ túlárazása az idei harmadik negyedévben 41 milliárd forintos többletkiadást (a GDP mintegy 0,1 százaléka) eredményezett a költségvetésnek, az 5 éves államkötvény hozamával összehasonlítva ez az extraköltség még nagyobb.
• Arbitrázs-lehetőség: Az írás utal arra, hogy bár a hatóságok igyekeznek lezárni minden arbitrázs-lehetőséget a papírral, korábban néhány ügyletkötő külföldi állampolgárok felé is népszerűsítette a MÁP+-t (azóta az ÁKK nyomatékosan kérte, hogy ezek a szereplők koncentráljanak a belföldi lakosokra). Piaci szereplők szerint ettől függetlenül továbbra is lehetséges, hogy jó hitelminősítéssel rendelkező külföldiek eurót vegyenek fel külföldön, azt forintra váltsák, ebből MÁP+-t vegyenek, majd az ebből származó forint bevételt visszaswappolják euróra, és még így is profitot érjenek el vele.
• Egyéb fiskális és piaci megfontolások: A finanszírozási költségek mellett vannak egyéb fiskális megfontolások is. A MÁP+ magasabb költsége növeli a költségvetési deficitet, de a lejáratok hosszabbodása rövid távon csökkenti az éves bruttó finanszírozási igényét az államnak. A lakossági portfólió átlagos lejárati ideje 18 hónapról 30 hónapra emelkedett. Az IMF szerint a MÁP+ hasonló a befektetések jövedelemadójának csökkentéséhez: bár úgy alkották meg, hogy az elviekben mindenki számára hozzáférhető legyen, a papírból főként a vagyonosabb emberek profitálnak jobban. Ráadásul a papír arra is alkalmas lehet, hogy visszafogja a középosztálybeliek fogyasztását és ingatlan iránti igényét, de közel sem biztos, hogy a vagyonosabb emberekre is ugyanilyen hatással lesz. Inkább az várható, hogy a kockázatosabb befektetéseiket MÁP+-ra cserélik. Az állampapírok adómentességének hatása egyelőre kettősnek tűnik, mivel inkább a lakossági állampapírok értékesítését helyezheti előtérbe más pénzügyi termékekkel szemben.

A jelentés szerint a MÁP+-nak érthető céljai vannak, de néhányat közülük makrogazdasági megfontolások hajtanak, úgy, mint a lakossági megtakarítási ráta növelése és a külső eladósodottság csökkentése. Kérdés, hogy ezek a célok hogyan érhetőek el alacsonyabb költségek mellett, hiszen az állam sokkal olcsóbb finanszírozási forrást is találna a piacon.

A jelentés szerint az ÁKK-nak reagálnia kell a megváltozó piaci körülményekre is. Ilyen szempontból pozitív lépésnek értékelik, hogy az ÁKK novembertől csökkentette néhány lakossági papír kamatát, emellett 2020-tól a bankoknak fizetett értékesítési jutalékot is visszavágja.

Az IMF úgy látja, probléma lehet a jövőre nézve az, hogy nincs személyre vagy háztartásra vonatkozó felső korlátja a MÁP+-vásárlásnak, ami megnöveli az arbitrázs lehetőségét. Az IMF szerint ezért érdemes lenne személyenként felső korlátot szabni a MÁP+-vásárlásnak, a jövőbeni kamatát pedig minél inkább hozzáigazítani az állampapír hozamgörbéhez.