Milliókat kaszálhatnának a magyar családok: de miért nem figyelnek oda?

Milliókat kaszálhatnának a magyar családok: de miért nem figyelnek oda?

2016. november 12. 07:01

A magyarok 16 ezer forintot tesznek félre havonta átlagosan, ami elsőre nem tűnik soknak. Ha viszont ezt éveken keresztül félretesszük, akkor akár 8 millió forintunk is összegyűlhet ennyiből az évek során. Nem mindegy azonban, hogy milyen pénzügyi termékkel takarékoskodunk, a különbség kétszeres is lehet.

Egy friss kutatás szerint a magyarok havonta átlagosan 16 148 forintot tesznek félre havonta. Persze ebbe a csupán bankszámlát fenntartó ügyfelektől a privátbanki multimilliomosokig mindenki benne van, vagyis a különbségek jelentősek. Ennek ellenére érdemes lehet megnézni, hogy mit lehet kezdeni ennyi pénzzel, hiszen ha napokra lebontjuk, mindössze 500-600 forintról van szó.

Bankbetéttel is milliók jöhetnek össze

Ugyan a 16 ezer forint nem tűnik soknak, azonban ha minden hónapban megszakítás nélkül félretesszük ezt az összeget, akkor az évek során szép summára tehetünk szert. Kiszámoltuk, hogy melyik befektetéssel járunk a legjobban, 10 és 20 éves időtávon összehasonlítottuk

  • a bankbetétet (0,54 százalékos éves kamat),
  • a Kamatozó Kincstárjegyet (KKJ, 2,25 százalékos éves kamat),
  • a Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK, 2,75 százalékos éves kamat),
  • a Befektetési alapokat (itt 5 százalékos éves kamattal számoltunk a korábbi cikkünkből kiindulva),
  • a nyugdíjcélú megtakarításokat (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj elő-takarékossági számla), amelynél 6,5 százalékos éves hozammal számoltunk, illetve

a lakástakarék pénztárokat, amelyeknél egyedi a hozamszámítás a befizetés után járó, 30 százalékos állami jóváírás miatt. A hozamok egyébként hosszútávon szinte biztos, hogy változnak (kivéve a nyugdíjcélú megtakarítást, ahol hosszú távú átlaggal számoltunk és az LTP-t, amely fix hozamot biztosít a futamidő végéig).

Azt azért érdemes leszögezni, hogy a felsorolt megtakarítási formák eltérő élethelyzetben nyújthatnak jó megoldást, de persze többé-kevésbé felfoghatók egymás helyettesítőjeként. Így például az egy éves lekötött betét helyett a Kamatozó Kincstárjeggyel sokkal jobban járhatunk. Másik példa, hogy ha lakás célra teszünk félre, akkor lakástakarék pénztárakat nehéz megverni csupán a hozammal.

Az infografika viszont jól érzékelteti azt, hogy néhány százalékos kamatkülönbség hosszútávon jelentős végeredménnyel járhat. A legnagyobb különbséget persze 20 éves időtávon láthatjuk, ahol a bankbetétnél (0,54 százalékos éves hozam) a nyugdíjcélú megtakarítás (6,5 százalékos éves hozam) közel kétszeresét hozza. Míg előbbivel 4,1 millió forintot gyűjthetünk össze, addig az utóbbi 8 millió forinttal kecsegtet.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Érdemes egyébként a 10 éves időtávot is megvizsgálni, amin jól látható, hogy az LTP a speciális hozamszámítás miatt kezdetben jelentősen többet hozhat a konyhára, azonban hosszabb távon már számításaink szerint más a helyzet:

  • 8 év után a nyugdíjcélú megtakarítások megelőzik,
  • 10 év végén pedig a befektetési alapok is megközelítik.

Utóbbinál pedig a szabad felhasználhatóság miatt lehet jobb egy befektetési alap, igaz az LTP a hozamot fixen, kockáztatás nélkül tudja nyújtani.

Akkor hogyan válasszunk megtakarítást?

A megtakarításunk kiválasztásánál a legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha tudjuk, hogy milyen célra és mikor van szükségünk a pénzre. Persze ezt kevesen tudják, ezért néhány pontban összeszedtük, hogy milyen elvek mentén érdemes megtakarításba vágni, befektetési portfóliót felépíteni:

  • Ha még nincs megtakarításunk, akkor először egy vésztartalékot érdemes felépíteni. Ez legalább néhány havi jövedelmünket kell kitennie és olyan könnyen hozzáférhető megtakarítási formákba érdemes tartani, mint a betétek, állampapírok. A nyaralásra, utazásra félretett pénzt is ezekbe érdemes megtakarítani.
  • Ha ezzel megvagyunk, akkor érdemes lehet lakás célra félretenni, amihez az LTP lehet a legjobb megoldás. Ha nincs lakásunk, akkor vásárlásra, ha pedig van, akkor annak felújítására takaríthatunk meg ezzel.
  • Ha más hosszabb távú céljainkra tennénk félre, akkor jó megoldást jelenthet hosszabb futamidejű állampapírokat, befektetési alapokat vásárolni (érdemes TBSZ-szel félretenni), vagy életbiztosítással megtakarítani. Ezeknél viszont mindenképp tartsuk észben, hogy jellemzően hosszabb távon megtérülő befektetések, így ha hamar nyúlunk hozzá a pénzhez, akkor csúnya bukó is lehet a vége.
  • 15-20 évvel a nyugdíj előtt már érdemes elgondolkodni nyugdíj célú megtakarítás indításán. Erre három, államilag támogatott termék is jó megoldás lehet: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj elő-takarékossági számla befizetései után egyaránt 20 százalékos adójóváírást kaphatunk.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 24. csütörtök
Iván
25. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. június 23. 20:43