Mi sül ki ebből? Beszáll az állam a betétgyűjtésbe

Pénzcentrum
2013. január 29. 17:35

Állami konkurenciát támasztana a betétgyűjtés területén a bankoknak a kormány. Egy hétfőn közzétett kormányhatározat ugyanis lehetővé tenné a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést. Hogy egy "alternatív bankrendszer" létrehozásának egyik első lépéséről, a lakossági forrásgyűjtés népszerűségének meglovagolásáról, vagy egyszerű költségtakarékossági intézkedésről van-e szó, egyelőre talány. A legvalószínűbb motivációnak mégis az állami készpénzforgalom stabilabbá tétele, és nem a bankszektor meggyengítése tűnik. "Mellékhatásként" azonban komoly pénzügyi stabilitási kérdéseket is felvet a kormány szándéka, hiszen a lakossági betétállomány a bankrendszer stabilitásának egyik sarokköve. Az erősödő kiszorító hatás tovább ronthatja a gazdaság hitelellátottságát.

A hitelintézeti törvény kimondja: ma kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére. A kormány hétfői határozata már csak azért is furcsa, mert a Magyar Államkincstár nem végez hitelezési tevékenységet. Hat-hat érvet sorolunk fel az alábbiakban, miért nem indokolt az állami betétgyűjtés elindítása, illetve miért tarthatja mégis indokoltnak a kormány.

Mi a betétgyűjtés? (1996/CXII.)

"Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot."

Az állami betétgyűjtés elindítása ellen szóló érvek

1. Az állami forrásgyűjtés hatékony, meglévő módja a posta, a bankok és más szereplők által végzett lakossági állampapír-értékesítés, amit a lakossági állampapírok népszerűsége is bizonyít (lásd az alábbi ábrát).
2. Bár egyes bankok forgalmaznak lakossági állampapírokat, aligha végeznének betétgyűjtést egy állami szereplő számára (ezt saját maguk számára végzik), vagyis a betétgyűjtés az állampapír-értékesítésnél jóval szűkebb csatornán folyna.
3. A Magyar Államkincstár nem hitelez, a betétgyűjtés a jelenlegi információk alapján csak az állam forrásigényét elégítené ki. Ez nem indokolja a betétgyűjtési funkció elkülönítését.
4. A hírek szerint néhány hónap múlva feláll a félig állami, félig civil alapítású "Webbank", amely lakossági betétgyűjtést is végezne, előállna tehát egyfajta párhuzamosság.
5. A központi költségvetés számára az MNB már végez számlavezetést, nincs szüksége új betételhelyezést biztosító intézményre saját készpénzállománya kezeléséhez.
6. A betétgyűjtés egyúttal számlavezetést is feltételez, ami komoly infrastruktúrát igényel (pénzfelvevő helyek, fiókok). Ennek hiányában a bankszektor erőteljes együttműködését feltételezi, ami jelentős költségeket jelentene az állam számára. A kincstárnak jelenleg magára a pénzszámla-vezetésre sincs jogosultsága, így a törvényben ezt is meg kellene oldani.

Beszáll az állam a betétgyűjtésbe - Mi sül ki ebből?


Az állami betétgyűjtés lehetséges indokai

1. Bizonyos kifizetések (pl. a közszféra dolgozóinak bére) miatt a kormányzat készpénzállománya jelentős ingadozást mutat. Amennyiben a kifizetettek egy része az államnál helyezne el betéteket akár csak néhány napra vagy hétre, az jelentősen mérsékelné az ingadozást, stabilizálná az állam pénzállományát (azaz a Kincstári Egységes Számlát, a KESZ-t). A lakossági betétek jellemzően stabil forrásnak tekinthetők, felhasználásuk csökkentené az állam rövid futamidejű forrásbevonási szükségletét (kincstárjegy-aukciók).
2. Mivel a bankbetétek átlagos kamata (a látra szólókat is figyelembe véve) alacsonyabb a lakossági állampapírok kamatánál, olcsóbb forrásgyűjtést jelentene az állam számára.
3. Lehetséges, hogy az állampapír-forgalmazói és az értékpapír formához kapcsolódó egyéb költségeket szeretné megspórolni a kormány (a közel 1000 milliárd forintnyi lakossági állampapír forgalmazási költsége 1%-os közvetítői jutalékot feltételezve évi 10 milliárd forint körül lehet). Ez azonban ellentétben áll a minél több csatornás értékesítés céljával.
4. Az állami körbe tartozó intézmények bankoknál vezetett számláinak, betéteinek költségeit szeretné megtakarítani az állam. Ez azonban azt jelentené, hogy a betétek kamatait is saját magának kellene kifizetnie, így valószínűleg drágább rendszer lenne a mostaninál.
5. A kormány a pénzügyi szektor esetleges jövőbeni megingása esetére szeretné "biztonságban tudni" a lakossági bankbetétek minél nagyobb részét a drága betétbiztosítás igénybe vétele helyett.
6. A kormány a bankszektorban az állami szerepvállalást szeretné bővíteni, amelynek csak egyik első lépése a betétgyűjtés elindítása.

A legvalószínűbbnek a fentiek közül az állami készpénzállomány stabilizálásának szándéka tűnik: a hó eleji pénzkiáramlást (pl. munkabérek kifizetése) az ezzel egyidejű forráselhelyezés ellensúlyozná legalább részben (hiszen e pénzek az állam által vezetett számlára kerülnének). Ugyanakkor nem elhanyagolható az állami forrásbevonás olcsóbbá tételének valószínűsíthető célja sem.

Beszáll az állam a betétgyűjtésbe - Mi sül ki ebből?


Káros mellékhatások

Ami az állami pénzügyek szempontjából közvetlen módon stabilizáló tényező, az a bankszektor számára közvetetten instabilitást okozhat. Az állami forrásgyűjtés ugyanis konkurencia a banki forrásgyűjtés számára: e két megtakarítási forma futamideje és kockázata, és így kamatszintje is hasonló. Az állam 2011 ősze óta ígér rá látványosan a bankbetétekre, egy átlagos (éven belül lekötött) bankbetéthez képest nagyjából egy százalékponttal fizettek többet a kamatozó kincstárjegyek az utóbbi időben.

Beszáll az állam a betétgyűjtésbe - Mi sül ki ebből?

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)


Nehéz eldönteni, hogy az ebből származó kiszorítási hatás vagy a lakosság romló megtakarítási képessége áll-e a háttérben, de tény: az elmúlt egy évben (pontosabban novembertől novemberig) a lakosság banki betétállománya 1,5%-kal (7547,7 milliárd forintra) csökkent, miközben állampapír-állománya csaknem megduplázódott: 96%-kal (925,6) milliárd forintra nőtt. Az említett időszakban a lakossági bankbetétek állománya 116,2 milliárd forinttal csökkent, a lakossági állampapíroké viszont 454 milliárd forinttal emelkedett.

Beszáll az állam a betétgyűjtésbe - Mi sül ki ebből?


Mivel a betétgyűjtés tipikusan banki tevékenység, az állami betétgyűjtés az állampapír-értékesítésnél még nagyobb kiszorítási hatást gyakorolna a bankbetétekre, vagyis a legnagyobb, közvetlen "áldozatok" a bankok lennének. A bankok nagy részét jelentő részvénytársasági hitelintézetek betétállománya tavaly szeptember végén a PSZÁF adatai alapján 12 061 milliárd forint volt, ennek 50%-a származott a lakosságtól és csak 30%-a a vállalatoktól. Ezért különösen a lakossági megtakarítások "megcsapolása" sértené a pénzügyi szektor betétgyűjtési tevékenységét.

Beszáll az állam a betétgyűjtésbe - Mi sül ki ebből?


Tételezzük fel, hogy a Magyar Államkincstár a jövőben a közszféra dolgozóinak (vagy ezzel megegyező nagyságú, vagyis közel egyötödnyi lakossági ügyfélállomány) betétkezelését venné át! Ennek a kötelezővé tétele a munkavállalók számára vélhetően EU-s jogba ütközne, pénzügyi értelemben azonban talán még komolyabb hatásai lennének: becsléseink szerint 1200 milliárd forintnyi betét átáramlását jelentené a bankszektor felől az állam felé. Minden mást változatlannak feltételezve ez 138%-ra növelné a részvénytársasági hitelintézetek hitel/betét arányát a tavaly szeptemberi 124%-ról. Ezen belül a lakossági hitel/betét arány 95%-ról 118%-ra emelkedne. A veszély természetesen a vállalatok esetében (különösen az államiaknál) is fennállhat.

Beszáll az állam a betétgyűjtésbe - Mi sül ki ebből?


A lakosság ekkora arányú (20%-os) bankváltásától azonban nem kell számítani az alábbiak miatt:

- nagyarányú lakossági bankváltáshoz az államnak túl magas betéti kamatokat kellene fizetnie
- egy tavalyi felmérés szerint a magyarok mindössze 8%-a tervezett bankot váltani, és az elmúlt tíz évben a lakossági ügyfelek mindössze 31%-a váltott bankot
- a bankváltások nagy része hitel felvételéhez kapcsolódik, ezt azonban a Magyar Államkincstár - a pénzügyi szolgáltatások többségéhez hasonlóan - várhatóan nem nyújt majd (pedig a bankolás rég nem egytermékes szolgáltatás).

Ha a fentiek ellenére sokan pártolnának át meglévő bankjuktól a Magyar Államkincstárhoz betételhelyezés céljából, akkor a korábbinál magasabbra növő hitel/betét arány gyorsabb hitelleépítésre kényszerítené azokat a bankokat, amelyek eddig ezen mutatójuk csökkentésére törekedtek. Egy különösen nagy volumenű állami betétgyűjtés a kiszorítási hatások miatt így egyértelműen káros lenne a gazdaság egésze számára.

PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2024. február 26. 18:45
Bankkártya nélkül nem érdemes bankszámláról beszélni, ez szükséges a kártyás vásárlásokhoz, illetve...
MEDIA1  |  2024. február 26. 16:09
Varga Zs. András, a Kúria elnöke feloldotta a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat fe...
Holdblog  |  2024. február 26. 12:01
Az infláció jelentős aggodalom és vita tárgyát képezi mind közgazdasági, mind pénzügyi körökben (is)...
Buxelliott  |  2024. február 26. 08:41
Az elmúlt két évben óriási infláció volt Magyarországon. Sokan találkoztak azzal a helyzettel, hogy...
Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Óriásit húzott a magyar Kickstarter: ilyen lehetőség kevés alkalommal lesz 2024-ben, most bárki élhet vele

Ahogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója híres mondása is szól: "A márkád az, amit az emberek mondanak rólad, amikor nem vagy ott.”

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. február 27. kedd
Edina
9. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
A diákok 97% kedvezménnyel, a 27 év alattiak 92% kedvezménnyel regisztrálhatnak! Gyere Te is!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum Retail Day 2024
Magyarország legfontosabb kiskereskedelmi rendezvénye - Inspiráló előadók, izgalmas előadások, gyakorlati tudás.
Most nem