A kormány törvényjavaslata szerint 2026-tól fokozatosan bevezetik a 14. havi nyugdíjat, ám a jogosultsági feltételek szigorodnak.
Nem köti felső határhoz a kormány 2012-től a nyugdíjkifizetéseket, csak annyi változás történik, hogy az eddigi kormányrendeleti szintről törvényi erőre emelkedik a nyugdíj-megállapítási rendszerben lévő arányosítás - derül ki a jövő évi költségvetés megalapozását szolgáló törvénymódosítási javaslatcsomagból.
Jövőre megszűnik a nyugdíjjárulék-plafon, így a havi bruttó 660 ezer forint fölötti jövedelmekre is meg kell fizetni ezt a közterhet. Az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrészt terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) eltörlésének kedvező hatása miatt azonban csak a havi bruttó 1 millió forint fölötti jövedelműeknek növekednek a terheik.
A nyugdíjtörvényben rögzítené a kormány a keresetarányosítási szabályokat, amelyeket az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe kell venni. Jelenleg ezt a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet írja elő. A hatályos szabályozás szerint, ha a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapítandó saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset 90, a 421 001 forint feletti átlagkeresetnek pedig a 80 százalékát kell figyelembe venni a saját jogú nyugellátás megállapításánál. A jövő évi költségvetés megalapozását szolgáló törvényjavaslat-csomagban beterjesztett módosítás szerint a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapítandó nyugdíj alapját is az idén hatályos arányosítási szabályok szerint kell kiszámítani, csak annyi változik, hogy nem kormányrendelet, hanem törvény írja elő a szabályokat.
A módosítás azonban nem határoz meg maximumösszeget a nyugdíjkifizetések esetén, vagyis a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése miatti magasabb közteherviselés nagyobb összegű nyugdíjkifizetést von maga után. Korábban Barát Gábor, az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság (ONYF) korábbi igazgatója a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy "azt nem tartja kivitelezhetőnek, hogy miközben megszűnik a járulékfizetési plafon, a kormány arról is döntsön, hogy a kifizetett nyugdíjra viszont felső határt állapít meg, ez ugyanis sértené az ellátáshoz való jogot".
Radics Zsuzsanna tb-szakértő szerint viszont nincs elvi akadálya annak, hogy a járulékplafon eltörlése mellett korlátozott legyen a kifizethető nyugdíj összege. Az ugyancsak a társadalombiztosítási rendszer részét képező, szintén járulékbefizetésen alapuló, pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közül több is limitált - érvelt a szakértő korábban a Pénzcentrum.hu érdeklődésére. Ilyen például a táppénz, amely százalékosan és összegszerűen is korlátozott. Az egyik megkötés, hogy a táppénz az átlagos napi munkabér 60 százaléka lehet, kivéve, ha valakinek nincs kétéves folyamatos munkaviszonya, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kap, mert akkor csak az 50 százalék jár. A táppénzkifizetés összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Korlátozott a gyermekgondozási díj kifizetése is. A gyed felső határa a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.








