Kicsit azért megússzuk a sárgacsekk-adót

Pénzcentrum
2012. május 10. 16:02

Nehezen kikerülhető a sárgacsekk-adó, de  legalább saját számláink között utalva nem kell fizetnünk - derült ki Matolcsy György, Nemzetgazdasági Miniszter tegnapi beszédéből. Megúsztuk ezzel az adófizetést a hitelkártya tartozás kiegyenlítésekor, többféle megtakarításkor vagy épp több számla közötti utaláskor. Mennyit jelenthet ez a családoknak?

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A kormány tervei között szereplő tranzakciós adó egyáltalán nem az EU által is szorgalmazott Tobin-adó, hiába próbálja így beállítani a Széll Kálmán terv 2.0, amelyben az áll, hogy: "Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz." Hiszen a Bizottság kifejezetten a nagyobb pénzpiaci tranzakciók megadóztatását célozza, a magyar adó ezzel szemben a legnagyobb pénzmozgások esetén lesz egyre kisebb, hiszen egy 30 ezres felső korlát szerepel a tervben, ami szerint 500 millió forintos utalás esetén is ugyanúgy 30 ezer forint lehet majd a tarnzakciós-adó, mint 30 millió forint esetében, ezzel szinte jelentéktelenné válik a felső értéksávban, ahol a Tobin-adó igazán hasznos lehetne a gazdaság számára. 

Adókról van itt szó, nincs mese
Egyelőre nehezen értelmezhetőek a kormánytagoknak a tervezett új közterhekkel kapcsolatos kijelentései. A kommunikációban következetesen illetéknek titulálják a banki tranzakciókra, valamint a telefonhívásokra kivetendő díjakat, ami semmiképpen nem lehet az új közterhek helytálló megjelölése. Illetéknek ugyanis csak azt lehet nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár. Márpedig sem a tranzakciós, sem a telefonálási közteherért nem kapnak semmit cserébe az adófizetők - hívta fel a Pénzcentrum.hu figyelmét Angyal József okleveles adószakértő. A szakember szerint az illeték elnevezés használatakor az vezérelhette a kormányzati kommunikációt, hogy az kevésbé sokkolja a közvéleményt, mintha új adók bevezetéséről beszélnének.

A szakember szerint érdekes adóelméleti kérdéseket vet fel az a többször hangoztatott elképzelés, amely szerint az adók alanyai nem a magánszemélyek, vállalkozások, hanem a bankok, távközlési szolgáltatók lesznek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az új közterheket közvetlen adók formájában vezetnék be, vagyis az adó nem jelenhetne meg tételesen a telefonszámlákban, illetve a banki költségszámlákon, hanem annyival növekedne mondjuk a szolgáltatás ára. Ha viszont ilyen módon vezetnék be az új adókat, akkor az Európai Unió ismét kifogásokat emelhet a közterhek ellen. Ellenben az is szúrhatja az EU szemét, ha közvetett, forgalmi típusú adót vezetne be a kormány.

Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című adásában kijelentette: semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a lakosságra egy az egyben át tudják terhelni az új közterheket, azok ugyanúgy a vállalatokat terhelik, mint a válságadók. Vagyis az adó alanyai nem a magánszemélyek és a vállalkozások, hanem a szolgáltatók, a bankok és a távközlési cégek lesznek.


Nem is titkolja a tervezet, hogy a cél nem holmi hatékonyság növelése, hanem 130-228 milliárd forint adóbevétel. Ez az összeg csak úgy szedhető be, ha az összes magyar tranzakció itthon is marad. Ezt pedig úgy akarja elérni a kormány, hogy a nagyobb tranzakciók esetén egy felső korláttal mérséklik a megfizetendő adó mértékét, és reménykedik, hogy 30 ezer forintért nem érdemes a cégeknek külföldre vinni pénzügyeiket.

Egy átlagos család esetében szinte biztosan így is lesz; és nem éri meg külföldre költöztetni a bankszámláját néhány száz forint spórolásért. A kinti számlavezetési díjak és a magasabb kamatadó biztosan elvinné az így megspórolt összeget. Ezért is fontos, hogy a saját számlák között mozgatott pénz nem lesz adóköteles. Megússzuk tehát a fizetést, amikor a megtakarítási számlánkra, lakástakarékunkba, biztosítónkhoz alapkezelőnkhöz utalunk vagy egy másik számlán lévő hitelkártya tartozásunkat fizetjük vissza. Nem tudni viszont, hogy a külföldi saját tulajdonú számlákra történő utalásokkal mi lesz, vagy az ugyancsak saját névre regisztrált e-pénztárcákkal, a PayPallal.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A tervben szerepel lehetőségként a készpénzfelvétel magasabb kulcson történő megadóztatása is, az elektronikus fizetés támogatása érdekében. Ez nagyobb mértékben érintheti a lakosságot. Érdekes, hogy épp a napokban fogadtak el egy törvényt, ami tiltja a szolgáltatóknak a sárgacsekkes fizetésre felszámolt különdíj kivetését, ami sokkal célzottabban képes az internetes fizetés vagy a csoportos beszedés felé irányítani a befizetéseket.

 

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. október 17. vasárnap
Hedvig
41. hét
Október 17.
Missziók Világnapja
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 16. 19:20