1 °C Budapest

Kicsit azért megússzuk a sárgacsekk-adót

Pénzcentrum
2012. május 10. 16:02

Nehezen kikerülhető a sárgacsekk-adó, de  legalább saját számláink között utalva nem kell fizetnünk - derült ki Matolcsy György, Nemzetgazdasági Miniszter tegnapi beszédéből. Megúsztuk ezzel az adófizetést a hitelkártya tartozás kiegyenlítésekor, többféle megtakarításkor vagy épp több számla közötti utaláskor. Mennyit jelenthet ez a családoknak?

A kormány tervei között szereplő tranzakciós adó egyáltalán nem az EU által is szorgalmazott Tobin-adó, hiába próbálja így beállítani a Széll Kálmán terv 2.0, amelyben az áll, hogy: "Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz." Hiszen a Bizottság kifejezetten a nagyobb pénzpiaci tranzakciók megadóztatását célozza, a magyar adó ezzel szemben a legnagyobb pénzmozgások esetén lesz egyre kisebb, hiszen egy 30 ezres felső korlát szerepel a tervben, ami szerint 500 millió forintos utalás esetén is ugyanúgy 30 ezer forint lehet majd a tarnzakciós-adó, mint 30 millió forint esetében, ezzel szinte jelentéktelenné válik a felső értéksávban, ahol a Tobin-adó igazán hasznos lehetne a gazdaság számára. 

Adókról van itt szó, nincs mese
Egyelőre nehezen értelmezhetőek a kormánytagoknak a tervezett új közterhekkel kapcsolatos kijelentései. A kommunikációban következetesen illetéknek titulálják a banki tranzakciókra, valamint a telefonhívásokra kivetendő díjakat, ami semmiképpen nem lehet az új közterhek helytálló megjelölése. Illetéknek ugyanis csak azt lehet nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár. Márpedig sem a tranzakciós, sem a telefonálási közteherért nem kapnak semmit cserébe az adófizetők - hívta fel a Pénzcentrum.hu figyelmét Angyal József okleveles adószakértő. A szakember szerint az illeték elnevezés használatakor az vezérelhette a kormányzati kommunikációt, hogy az kevésbé sokkolja a közvéleményt, mintha új adók bevezetéséről beszélnének.

A szakember szerint érdekes adóelméleti kérdéseket vet fel az a többször hangoztatott elképzelés, amely szerint az adók alanyai nem a magánszemélyek, vállalkozások, hanem a bankok, távközlési szolgáltatók lesznek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az új közterheket közvetlen adók formájában vezetnék be, vagyis az adó nem jelenhetne meg tételesen a telefonszámlákban, illetve a banki költségszámlákon, hanem annyival növekedne mondjuk a szolgáltatás ára. Ha viszont ilyen módon vezetnék be az új adókat, akkor az Európai Unió ismét kifogásokat emelhet a közterhek ellen. Ellenben az is szúrhatja az EU szemét, ha közvetett, forgalmi típusú adót vezetne be a kormány.

Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című adásában kijelentette: semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a lakosságra egy az egyben át tudják terhelni az új közterheket, azok ugyanúgy a vállalatokat terhelik, mint a válságadók. Vagyis az adó alanyai nem a magánszemélyek és a vállalkozások, hanem a szolgáltatók, a bankok és a távközlési cégek lesznek.


Nem is titkolja a tervezet, hogy a cél nem holmi hatékonyság növelése, hanem 130-228 milliárd forint adóbevétel. Ez az összeg csak úgy szedhető be, ha az összes magyar tranzakció itthon is marad. Ezt pedig úgy akarja elérni a kormány, hogy a nagyobb tranzakciók esetén egy felső korláttal mérséklik a megfizetendő adó mértékét, és reménykedik, hogy 30 ezer forintért nem érdemes a cégeknek külföldre vinni pénzügyeiket.

Egy átlagos család esetében szinte biztosan így is lesz; és nem éri meg külföldre költöztetni a bankszámláját néhány száz forint spórolásért. A kinti számlavezetési díjak és a magasabb kamatadó biztosan elvinné az így megspórolt összeget. Ezért is fontos, hogy a saját számlák között mozgatott pénz nem lesz adóköteles. Megússzuk tehát a fizetést, amikor a megtakarítási számlánkra, lakástakarékunkba, biztosítónkhoz alapkezelőnkhöz utalunk vagy egy másik számlán lévő hitelkártya tartozásunkat fizetjük vissza. Nem tudni viszont, hogy a külföldi saját tulajdonú számlákra történő utalásokkal mi lesz, vagy az ugyancsak saját névre regisztrált e-pénztárcákkal, a PayPallal.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A tervben szerepel lehetőségként a készpénzfelvétel magasabb kulcson történő megadóztatása is, az elektronikus fizetés támogatása érdekében. Ez nagyobb mértékben érintheti a lakosságot. Érdekes, hogy épp a napokban fogadtak el egy törvényt, ami tiltja a szolgáltatóknak a sárgacsekkes fizetésre felszámolt különdíj kivetését, ami sokkal célzottabban képes az internetes fizetés vagy a csoportos beszedés felé irányítani a befizetéseket.

 

PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2026. január 16. 09:18
A HOLD Minutes e heti részében Pekár Dávid szenior portfóliókezelő beszél arról, mit hozhat  az...
ChikansPlanet  |  2026. január 16. 08:00
A tengeri hőhullámok idején a bohóchalak ideiglenesen összezsugorodnak, hogy csökkentsék energiaigén...
KonyhaKontrolling  |  2026. január 16. 07:45
Az egyik nagy döntéshozatali nehézség, a túlélési torzítás, már többször szerepet kapott a blogon is...
MEDIA1  |  2026. január 15. 20:13
A TV2 Tények Plusz műsorának Facebook-oldalára posztolták ki, hová kell tenni az X-et.
NAPTÁR
Tovább
2026. január 16. péntek
Gusztáv
3. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. január 16. 16:32