Hazánkban a lakosság háromnegyede egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, és mindössze a magyarok 1 százalékának van 25 ezer eurónál magasabb vagyona. Ugyanez az arány öt éve még 3 százalékos volt, amiről akkor a Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója úgy gondolta, hogy 10-20 év alatt megközelítheti a nyugat-európai szintet. Most úgy fest, ettől csak távolodunk.
A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal idén tavasszal ismételten felmérte az európai, valamint az amerikai háztartások vagyoni helyzetét, a leggyakrabban preferált befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarításokra vonatkozó várakozásai. A Befektetési Barométer tanulmány elkészítésére 2010. márciusában került sor, amikor is 11 ország több, mint 11 ezer lakosát - köztük 1001 magyart - kérdeztek meg.
Az idei első negyedévben a GfK különféle felmérései szerint nem csak a lakosság vásárlási hajlandóságin indexe csökkent, de ezzel összefüggésben a háztartások fogyasztása is, ami különös pesszimizmusra utal, főleg ha tudjuk, hogy 2009-ben is 7 százalékkal esett vissza a fogyasztás.
Ha valaki ebből arra következtetne, hogy ez a megtakarítási hajlandóság emelkedését is jelenti, téved: a magyarok 74 százaléka ugyanis idén márciusban is azt vallotta, hogy egyáltalán nincs megtakarítása. Ugyanez az arány tavaly még csak 72 százalékos volt.
A kontinens nyugati felén némileg kedvezőbb a lakosság vagyoni helyzete, ott mindössze 27 százalékuk nem rendelkezik megtakarítással, míg az Egyesült Államokban a döntő többségnek van vagyona. Közép-Európában egyébként a magyarok és a lengyelek állnak a legrosszabbul ebből a szempontból.
Nyugat-Európával össze sem hasonlítható a vagyonunk!
Nyugat-Európa és régiónk vagyoni helyzete közötti szakadékot jól jellemzi, hogy már a kérdőív során is teljesen más skálát használtak a helyzet felmérésére. Míg nyugaton 25 ezer euró az alsó korlát, ami alatt már nem részletezik, hogy mennyi vagyonnal rendelkezik a lakosság, addig szűkebb régiónkban ugyanez 5 ezer euró.
Az európaiak 49 százalékának 25 eurónál kevesebb a vagyona - ingatlanok nélkül - , 9 százalékuk rendelkezik 25-50 ezer euró közötti vagyonnal, 4 százalékuknak pedig az 50 ezer eurót is meghaladja.
Ezzel szemben régiónkban a háztartások 27 százaléka nyilatkozott 5 ezer euró alatti magánvagyonról, ami hazánkban még kevesebb, 17 százalékos (2009-ben még 23 százalék volt). A magyarok 7 százalékának 5-15 ezer euró közötti megtakarítása van, 1 százalékuk 15-25 ezer euró közötti vagyonnal bír, és mindössze 1 százaléknak van 25 ezer euró feletti magánvagyona (szemben tehát a nyugat-európai 13 százalékos aránnyal).
Mibe fektetjük azt a keveset?
A magyarok közismertek kockázatkerülők a pénzügyi eszközöket illetően. Míg az USA-ban a lakosság harmada részvénnyel is rendelkezik, addig a magyaroknak csak öt százalékára igaz. Ez az arány évek óta 3-5 százalék között mozog. Honfitársaink 62 százaléka kevésbé kockázatos bankbetétben tartja a pénzét, életbiztosítása csak 25 százaléknak van, nyugdíjalapban pedig 12 százalék tartja pénzét.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mibe tennénk 25 ezer eurót?
A felmérés során azt is megkérdezték a lakosságtól, hogy mibe fektetné pénzét, ha rendelkezésére állna 25 ezer euró - ugyanez az kérdés Nyugat-Európában 50 ezer euróról szólt.
A válaszokból az derült ki, hogy idén különösen nagy a bizonytalanság a különféle befektetési formákat illetően. Tízből négy magyar egyáltalán nem tudná, hogy mibe fektetne ekkora összeget. A bizonytalanok aránya tavaly még csak 33 százalékos volt, 2007-ben pedig 27 százalék.
Akik válaszolni tudtak a kérdésre, egybehangzóan a bankbetétet részesítenék előnyben (25%), 4 százalék venne részvényt, 14 százalék pedig egyéb befektetési formát választana.
Mit várunk a jövőtől?
Az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások alapján némileg csökkent a magyarok pesszimizmusa: míg tavaly a válaszadók 82 százaléka gondolta úgy, hogy valamivel kevesebbet tud majd félretenni, addig idén már csak 49 százalék. Mindössze 7 százalékunk bízik abban, hogy az elkövetkező egy évben többet tud majd megtakarítani.

A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár közel sem annyira, mint nálunk - összegezte a változásokat Kozák Ákos. Ez összhangban lehet az itthoni választásokba vetett bizalommal is.
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.
Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?
A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában
Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.
- Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen – a nap hírei
- Még az acélműben van az Azov parancsnoka, videón jelentkezett be
- Märcz Tamás 27 játékost hívott be
- Vlagyimir Putyin lányának gyereke van "Zelenszkijtől"
- Novák Katalin Erdélybe utazott
- Boris Johnson felszólítást intézett Oroszországhoz
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


