Óriási a vita a magánnyugdíjpénztárakról

A magánnyugdíj rendszerének átalakításáról heves vita folyik: a legélesebben vitatott kérdések: kötelezővé kell-e tenni a pénztárak átalakulását biztosító-részvénytársasággá, meg kell-e tiltani az adminisztráció kiszervezését, ilyen mértékben kell-e szűkíteni a választható járadékfajtákat és az örökölhetőséget, az alacsonyan megszabott vagyonkezelési díj nem készteti-e trükközésre a szolgáltatókat?

Az 1997-ben elindított nyugdíjreform sok kérdést nyitva hagyott - főképp azt, hogy a nyugdíjpénztári befizetésből miképpen lesz járadék -, és egy sor problémát felvetett. Például azt, hogy a szövetkezeti elven működő, nem nyereségérdekelt nyugdíjpénztári intézményi forma valóban életképes-e. Ezeknek a kérdéseknek megválaszolását, illetve a gondok orvoslását szolgálja a parlament előtt lévő törvényjavaslat a magánnyugdíjról és intézményeiről. Ennek lényege, hogy 2013-ig a pénztáraknak át kell alakulniuk speciális szabályokkal működő részvénytársasággá - taglétszámtól függő biztonsági tőkét letéve -, valamint szabályozza a járadékok formáit, a szolgáltatás feltételeit, a piaci szereplők mellett létrehozva egy állami szolgáltatót is - írta a Népszabadság.

Az elmúlt tíz évben legjobban teljesítő független vagy ágazati, vállalati pénztárak nehezen lesznek képesek előteremteni a törvény által megkövetelt szavatoló tőkét, illetve a vállalati nyugdíjpénztárak mögött álló cégek aligha vágnak bele profiljuktól olyan eltérő vállalkozásba, mint egy nyugdíjbiztosító. A 19 magánpénztárból tizenegy taglétszáma nem éri el az 50 ezret, ezeknek az intézményeknek 100 millió forintot kellene lerakniuk az átalakuláshoz.

A kis pénztárak szerint egyébként létüket veszélyezteti az is, hogy a tervezet megtiltja az adminisztráció kiszervezését. A 4,5 százalékban maximált működési költség ugyanis kevés ahhoz, hogy a - törvény által megkövetelt - nyilvántartási elszámolási rendszert házon belül működtessék. A pénzügyminisztérium indoklása szerint azt a jelenlegi gyakorlatot kívánják megszüntetni, hogy a pénztárak a profitot ilyen módon "tüntetik el" a nonprofit pénztárakból.

Éles viták folynak a járadékszabályozásról. A bírálói szerint a törvényjavaslat alig kínál választási lehetőséget a tagoknak - például az egyösszegű felvételt. A pénzügyminisztérium azzal érvel a törvényjavaslat mellett, hogy kötelező nyugdíjrendszernek nem lehet alapvető eleme az egyösszegű pénzfelvétel, hiszen annak az a célja, hogy élethosszig nyújtsa a megélhetést biztosító életjáradékot. Az egy összegben kifizetett pénz elfogyhat, és ebben az esetben szükséges további segítség állami forrásból. Bizonyos megtakarítási szint felett viszont a törvény előírja az egyösszegű felvételt: a túlzottan magas társadalombiztosítási járadék, illetve magánnyugdíj-megtakarítás esetén, például akkor, ha a tb-nyugdíj meghaladja a megállapításkori minimálbér négyszeresét (ez jövőre 294 ezer forint), kötelező a felvétel.