Melyik a jó döntés? Bár 2008 január elsejével több pénztár is bevezette a választható portfoliós rendszert, az utóbbi hetekben a többieknél is elindult az ügyfelek igényeinek felmérése - mivel januártól már nekik is kötelező ezt alkalmazni -, hogy ki melyik portfoliót szeretné választani, mekkora kockázatot hajlandó vállalni. Nézzük át, mit is jelent ez pontosan...
A korábbi rendszert törvényileg csak 2009-től kötelező felváltani a választható portfoliós megoldással. Az átállást több pénztár már idén év elején megtette, a maradék viszont csak 2009-től fogja. A haladéknak részben az is lehet az oka, hogy az ügyfeleknek megvolt a lehetősége a rendszer megismerésére és a választásra, ők dönthették vagy dönthetik el, hogy mekkora kockázatot hajlandóak vállalni.
Ahogy eddig volt...
A régi rendszer szerint, amit még januárig alkalmaznak egy-két helyen, a befizetett nyugdíjjárulék összegét úgy fektették be a nyugdíjalapkezelők, hogy az alacsony kockázattal termeljen hozamot. Az általános vélekedés szerint ugyanis a magánnyugdíjpénztári megtakarítás egy biztonsági megtakarítás, amit az emberek nem szeretnének kockáztatni, mivel ezen múlik, hogy később mekkora összeget fognak nyugdíjként kapni.
A konzervatív befektetési politikának köszönhetően viszont a hozam sem emelkedett az egekbe. Ez volt az egyik oka annak, hogy született olyan javaslat, miszerint a tőkefedezeti rendszert választó 49 évesek, vagy az annál idősebbek visszaléphessenek az állami nyugdíjrendszerbe, ugyanis rosszabbul jártak az átlépéssel.
A visszalépésről bővebben: Emelt összegű nyugdíj? Van aki nem csak álmodik róla!
Ennek az az oka, hogy a megtakarítások közel 70 százalékban állampapírba voltak befektetve, így nem volt túl magas a hozam. Az 1998-as célkitűzések szerint a 4,5 százalékot kellett volna elérni, amit nem sikerült megvalósítani minden évben, vagyis csak alacsonyabb hozam volt elérhető.
Emellett, ha valaki átlépett magánnyugdíjpénzárba a korábbi állami felosztó-kirovó rendszerből, akkor az állami nyugdíjnak csak a 75 százalékát kapta meg. Viszont ha túl rövid ideje volt hátra a nyugdíjkorhatárig (becslések szerint kevesebb, mint 10 év), akkor nem tudott annyi tőkét és hozamot felhalmozni, hogy pótolja az állami nyugdíjból kiesett 25 százalékot.
Választható portfóliók
Folyamatosan értesítik az új rendszert bevezető pénztárak az ügyfeleiket a változásokról. Az értesítéssel egyidejűleg a pénztártagok arról is tájékoztatást kapnak, hogy milyen lehetőségeik vannak januártól. Három opciót ajánlanak fel ügyfeleiknek a pénztárak, a klasszikus, a kiegyensúlyozott, és a növekedési portfólót.
Az egész rendszer kialakítása azon alapul, hogy az egyes életszakaszokban más és más megtakarítási formák a jellemzőek. Hosszú távon a részvények magasabb hozamot kínálnak, így a növekedési portfólió magasabb részvényarányt kápvisel, minimum 40 százalékot. Ráadásul a részvények hozama jobban lépést tart az inflációval is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az új rendszer lényege, hogy az emberek maguk dönthetik el, hogy melyik portfólióhoz szeretnének tartozni, hogy melyik kockázati szintet hajlandóak vállalni. Abban az esetben ha a megkérdezett pénztártag nem él a választás lehetőségével, akkor automatikusan kerül besorolásra a törvényi meghatározás szerint. Ez a következőkben van meghatározva:

A választással kapcsolatban egyetlen kikötés van, mégpedig az, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtti 5 évben már nem lehet a növekedési portfóliót választani.
Annak ellenére, hogy a választható portfóliós rendszert még csak most vezetik be, már most is vannak újítók a piacon. Van olyan magánnyugdíjpénztár, ami a három törvényileg meghatározott mellé egy negyedik kategóriát is ajánl. Az AXA Prémium Magánnyugdíjpénztárának lényege az, hogy hosszú távon a részvények mindenképpen hozamot produkálnak, így a részvényarány a portfólióban több, mint 50 százalék.
Mennyit buktak, akik tavaly döntöttek?
Rengeteg magyar fektette ide a pénzét: most látszik csak igazán, mekkora bukta lehet belőle 2026-ban
Az egyik magyarázat szerint a kriptokultúra nem volt hajlandó felnőni, és ez távol tartja a potenciális befektetőket.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








