Mindössze minden ötödik fiatal tekinthető öngondoskodónak

A kutatás a 16-35 év közötti főállású fiatalokra fókuszált és a magánnyugdíj- és egészségpénztárak ismertségét, megítélését valamint az öngondoskodás jellemzőit is felmérte körükben. A kutatás rávilágított, hogy a 16 és 35 év közöttiek jelentős része nincs tisztában azzal, hogy miként fogják majd megállapítani a nyugdíját, sokan még mindig az utolsó öt év alapján számított nyugdíj "legendáját" gondolják igaznak. Ugyanilyen tájékozatlanság állapítható meg az általános gazdasági folyamatok kapcsán is.

A társadalmi ellátórendszerek közül az államiak általában jóval kevesebb bizalmat kaptak a fiataloktól, mint a tágabb értelemben vett magánintézmények. A vizsgált szektorok körében a magánnyugdíjpénztárak kapták a legjobb megítélést.

Mind a magánynyugdíj-, mind az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a belépés motivációját többségében valamilyen "külső benyomás" jelentette, így főleg a munkahely vagy egy barát, ismerős, családtag ajánlása. Pénztárválasztásnál a hozamok csak sokadik szempontként szerepeltek a döntésben.

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a fiatalok nagyon tájékozatlanok pénzügyi-gazdasági kérdésekben, és éppen ebből kifolyólag nem is mérik fel az egyes pénzügyi szektorok jelentőségét még akkor sem, ha az az ő életüket közvetlenül befolyásolja. Komoly kihívás és egyben feladat lenne a fiatalok gazdasági oktatása, pénzügyi kultúrájuk fejlesztése akár már a középiskolai oktatás keretében - mondta Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Az önkéntes pénztárak ismertsége - szemben a 90 százalék feletti magánnyugdíjpénztárakkal - 70-75 százalékos, és mint kiderült, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében az ismertség nem azonos az ismerettel - jó néhányan összekeverték egyes pénzügyi csoportok tagjait (értékesítő - szolgáltató), vagy rosszul tudták a terméket és valójában nem önkéntes nyugdíjpénztárba fizettek (magánnyugdíjpénztár, nyugdíjcélú életbiztosítás).

Az egészségpénztárak vizsgálata megdöbbentő eredményt hozott, ugyanis a munkavállalók egynegyede még sosem halott az egészségpénztárakról. Az előtakarékosságnak ezt a formáját a magasabb jövedelműek választják, ugyanakkor a legtájékozottabbak nem ők, hanem a legalacsonyabb jövedelműek. A belépési motiváció - hasonlóan a magánnyugdíjpénztárakhoz - itt is főképp a munkahelyi döntés alapján realizálódik. A főállású dolgozók fiatalok számára az egészségpénztári tagság akkor vonzó, ha a munkáltató átvállalja a fizetést, vagy amennyiben adókedvezményhez jutnak általa. Vagyis, nem annyira az egészségügyi kiadások finanszírozásának megkönnyítését, hanem elsősorban a járulékmentesen jövedelemhez jutást részesítik előnyben az egészségpénztári tagsággal kapcsolatban.