Súlyosan elöregszünk - mennyire kell a nyugdíjreform?

Brutálisan öregszünk

A mai konferencián először Dr. Werner Zedelius, az Allianz SE igazgatótanácsának tagja ismertette a régiós országokban tapasztalt demográfiai folyamatokat. A szakember rámutatott, hogy a népesség alakulását tekintve régiónk országai, köztük hazánk is a világtrendnek megfelelő változásokat él meg. A társadalom komoly mértékű elöregedése két tendencia együttes hatására vezethető vissza.

A javuló egészségügyi ellátásnak, növekvő életszínvonalnak köszönhetően folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, hazánkban például a jelenlegi 72 év körüli szintről 2050-re - régiós társainkhoz hasonlóan - 80 év közelébe nőhet ez az életkor.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor folyamatosan csökken a születések száma, a népesség tehát a várható élettartam növekedése ellenére zsugorodik. Mindezek eredményeképpen a 65 éven felüliek részaránya a teljes népességen belül erőteljesen megnő az elkövetkező évtizedekben, hazánkban közel 30 százalékra (ezzel viszont még közelében sem leszünk például a cseh 40 százalékos szintnek).

Dr. Werner Zedelius előadásában kiemelte, hogy az egy főre eső biztosítási díjakból jól látható, a régió országainak biztosítási ellátottsága jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól, és ráadásul ebben az életbiztosítási termékekhez kapcsolódó befizetések relatíve alacsony részarányt képviselnek. (Hazánkban csupán 334 dollár az éves biztosítási díjbevétel, szemben az nyugat-európai 1514 dollárral, ezzel ugyanakkor a második helyen állunk Csehország mögött a régióban).

Óriási növekedés előtt a nyugdíjpipac

Brigitte Miksa, a tanulmányt jegyző Allianz Global Investors / International Pensions vezetője hangsúlyozta, hogy a régió mindegyik országában a komoly kihívásokat jelent az említett demográfiai átalakulás, de a legsúlyosabb hatások talán Bulgáriában, Szlovéniában és Csehországban várhatók, miután ezekben az országokban emelkedhet meg az elkövetkezendő időben az idősebb korosztály részaránya a legdrasztikusabban.

A régióban alapvetően kicsi a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya a nyugat-európai országokhoz képest, és ez a nyugdíjmegtakarítások szintjében is megnyilvánul, jelentős növekedési potenciált kölcsönözve a közép-kelet-európai nyugdíjpénztári szegmensnek. A tanulmány szerint 2015-ig a régió nyugdíjpénztári-piaca a jelenlegi 51 milliárd euróról 245 milliárd euróra növekszik majd, ami éves szinten 19 százalékos növekedést jelent. A régióban ráadásul hazánk a második legnagyobb piac lehet 2015-re Lengyelország után, közel 40 milliárd eurós növekedést követően.

Nyugdíjreform: kell, de nem is annyira?

Érdekes következtetésre jut a tanulmány a nyugdíjreformok szükségességét illetően. A különböző nyugdíjszisztémákat összevetve olyan tényezőkkel, mint a már véghez vitt reformok és a demográfiai változások, az Allianz megalkotta a "nyugdíjreform nyomásmércéjét". A nyakatekert elnevezés egy olyan relatív skálát takar, amelyen 1-10 -ig pontozták, mennyire vannak az egyes országok rákényszerítve középtávon egy meghatározó erejű reform véghezvitelére.

A rangsorban a régió országai szinte egytől-egyig a középmezőnyben foglalnak helyet, megelőzve több nyugat-európai tagállamot is. Hazánk tehát nemzetközi összehasonlításban úgy tűnik, nincs a legkétségbeejtőbb helyzetben, de ahogyan azt az Allianz képviselői a konferencián hangsúlyozták: a rangsor relatív, és egyáltalán nem jelenti, hogy hosszabb távon elodázhatók a változtatások.