Emelkedik a kamat? Védekezz!

Emelkedik az alapkamat? Mit jelent ez nekünk?

Az alapkamat emelkedése gyakorlatilag azt vonja maga után, hogy a kockázatmentesen bezsebelhető hozamok emelkednek, melynek hatására értelemszerűen csökkenhet a tőzsdei kockázatvállalás, ennek eredményeképpen pedig a részvényárfolyamok is lefelé vehetik az irányt. Érdemes persze megjegyezni, hogy ez csak a tankönyvek szerint történik pontosan így, hektikus mozgást csak váratlan kamatváltozás szokott előidézni, a prognosztizált kamatpálya általában fokozatosan árazódik be.

Ha nem egyedi részvényekben (és nem is részvényalapokban), hanem kötvényekben, illetve kötvényalapokban gondolkodunk, akkor szem előtt kell tartanunk, hogy a kamatemelés a hozamok emelkedését és ezzel együtt a kötvényárfolyam csökkenését vonja maga után, mivel a kötvényeknél a hozam és az árfolyam mindig ellentétes irányban mozog. Kamatemelés esetén tehát a kötvényalapok nem bizonyulnak nyerő választásnak, van azonban olyan alap - legalábbis az Egyesült Államokban - amibe ilyen kamatkörnyezetben menekülhetnek a befektetők, illetve ilyen irányú diverzifikációval mérsékelhetik kamatkockázatukat.

Vállalati hitelek befektetési alapban? Ez nem kötvény!

A tengerentúlon léteznek olyan befektetési alapok, melyek csomagban olyan hiteleket tömörítenek, amiket a bankok nem éppen mesés pénzügyi helyzetben lévő vállaltoknak folyósítottak. Mivel a hitelezett vállalatok köre pótlólagos kockázatot jelent, a hitel kamata és ezen alapok várható hozama is magasabb az átlagosnál.

Fontos kiemelni, hogy ezek az alapok olyan hiteleket tartalmaznak, melyek meglehetősen rövid periódusonként (60-90 naponta) átárazódnak, azaz kamatuk igazodik az alapkamat változásához, vagyis egy esetleges kamatemeléskor nem kell az alap jegyeinek leértékelődésétől tartanunk.

Mielőtt Olvasóink azt gondolnák, hogy ez tulajdonképpen a bóvli kötvény egy átcsomagolt változata a bajbajutott cégek hitelezése miatt, el kell mondani, hogy egy ilyen alap jóval kisebb kockázatot rejt magában mint a bóvli kötvények. Ez többek között annak köszönhető, hogy a követelések között a folyósított bankhitel jóval a kötvényesek követelése elé kerül besorolásra, azaz ha egy vállalat fizetésképtelenné válik, az alap befektetői akkor is jó eséllyel tartanak igényt pénzükre, mivel a mögöttes bankok behajtják, ami jár nekik.

Valamekkora kockázatot futni kell persze az extra hozamért, egy esetleges gazdasági visszaesés esetén ugyanis a nemfizetési ráta megugorhat, ezt pedig összességében már nem tudja teljes mértékben kivédeni az alap. (2000 és 2002 között a telekom és technológiai kitettségű, azaz ilyen vállalatoknak hitelező bankok alapjai enyhén negatív, vagy 0% közeli hozamot értek el.)

A Morningstar adatai szerint azonban mostanra ez az alap-kategória több mint egy évtizede minden évben pozitív hozamot termelt és 19 éves történelme során évente átlagosan 2 százalékponttal teljesíti felül az állampapírok hozamát.

Kockázatot egyértelműen az jelenthet, hogy az esetlegesen bedőlő cég vagyona a tárgyi eszközökkel együtt sem fedezi a teljes adósságot, mely lehúzhatja a hozamot. (A Legacy Partners Financial Group adatai szerint ha egy cég nem tud fizetni, a hitelező és közvetetten a befektetők átlagosan követelésük 75-80%-át kapják meg. Ez mindenképpen jelentős korlátot szab a negatív irányú kockázatnak, melyről a bóvli kötvények esetében nem beszélhetünk.)

A költségek tekintetében tisztában kell lenni azzal, hogy a megalapozott hitelezés, a megfelelő portfolió kialakítása szakértelmet és aktív menedzsmentet követel, ennek megfelelően a bankhiteleket tömörítő alapok díja általában magasabb a kötvényalapok díjainál.

Egy megfontolt befektetési döntés meghozatalakor mindig szerepet kell hogy játsszon a likviditás kérdése, mely ebben az esetben meglehetősen összetett: akadnak olyan alapok, melyekbe bármikor fizethetünk be pénzt, kivenni azonban csak bizonyos időközönként (havonta vagy negyedévente) lehet.

Léteznek persze klasszikus zártvégű alapok ebben a kategóriában is, ami annyit jelent, hogy ezek jegyeitől a befektetők a lejárat előtt csakis tőzsdei ügylet keretében szabadulhatnak meg, a parketten pedig a kereslet és kínálat alakulása határozza meg az árat. Éppen ennek köszönhetően fordulhat elő, hogy a nettó eszközértékhez képes lényegesen alacsonyabb árfolyamon, azaz diszkonttal is lehet vásárolni.

A zártvégű konstrukciónak az lényege, hogy az alapnak nem kell likvid pénzeszközöket tartania, hogy bármikor eleget tudjon tenni a pénzt kivenni kívánó befektetők kérésének. Emellett az alap vehet fel hitelt, hogy még több bankhitelbe fektessen, ezzel persze a hozam mellett a volatilitás is nő. (Egyes zártvégű alapok már hagyományos bóvli kötvényekbe, fejlődő piaci kötvényekbe és túlzottan kockázatos bankhitelekbe is beleugranak, vannak azonban olyan konzervatív alapok, melyek portfoliójának 95%-át a jó minőségű vállalati adósság teszi ki.)

Fontos, hogy az ehhez hasonló befektetési lehetőségeket sose az egyetlen aranybányaként értékeljük, hanem a kamatemelés elleni védekezés, a fedezeti ügylet lehetőségét lássuk bennük és diverzifikáljuk portfoliónkat segítségükkel.