A közelmúltban számos írásunkban igyekeztünk Olvasóinknak segítséget nyújtani az igényeiknek leginkább megfelelő befektetési alap(ok) kiválasztásában, a kérdések azonban folyamatosan záporoznak szerkesztőségünkbe, az alábbiakban ezért igyekszünk összefoglalni az eddig megjelentetett hasznos információkat, melyeket néhány ponton ki is egészítünk.
A hagyományos bevásárlásban és ajándékvadászatban sokan tartják profinak magukat, amikor azonban megtakarított pénzük befektetéséről van szó, a legtöbben elbizonytalanodnak. Amennyiben a befektetési alap, mint befektetési forma mellett tesszük le a voksunkat, fontos annak eldöntése, hogy nyílt- vagy zártvégű konstrukcióban gondolkodunk. Ezen döntés meghozatalában az alábbi cikk lehet Olvasóink segítségére, itt csak annyiban összegeznénk a tanulságokat, hogy zártvégű alapba mindig csak annyi pénzt szabad tenni, amennyit a futamidő végéig teljesen biztosan nélkülözni tudunk, mert ha véletlenül idő előtt ki kell szállnunk, a tőzsdei értékesítésnél semmi nem garantált.
Mennyit buksz, ha közbejön valami? - A garantált alapok sötét oldala...
Mibe fektet az alap?
Amennyiben már biztosan tudjuk, hogy pénzünk egyes részeiről milyen időtávon tudunk lemondani némi hozam ellenében, el kell döntenünk, hogy mibe is szeretnénk fektetni. Ez természetesen sokkal komplexebb kérdés annál, hogy az adott alap milyen eszközökbe (részvény, ingatlan, állampapír...) fektet, meg kell nézni az egyes eszközosztályon belüli tényezőket, preferenciákat is. (Korántsem mindegy, hogy egy alap osztalékpapírokba, vagy növekedésorientált technológiai vállalatok részvényeibe fektet.)
Arra is érdemes figyelni, hogy milyen stratégiát követ a gyakorlatban az alap: bevásárol és tartja a befektetéseit vagy opportunista módon ugrál. A két véglet között persze létezik átmenet, ezen faktor mérlegelése azonban mindenképpen kívánatos a választás előtt.
Időtáv
Nemzetközi szinten is az a tapasztalat, hogy a befektetők a vásárlási döntéskor még az alap 5-10 éves teljesítményéből indulnak ki (mivel sok helyen olvasható, hogy a rövidtávú hozamot nem érdemes alapul venni...), eladáskor ugyanakkor hajlamosak egyetlen gyengébb év után pánikszerűen kiszállni.
Mielőtt tehát bevásárolnánk, nézzük meg, hogy milyen kockázatú alapba fektetünk, tanulmányozzuk kicsit a hosszú távú egy jegyre jutó nettó eszközérték grafikont és nézzük meg, hogy egy-egy nagyobb esés után mennyi ideig tartott az árfolyam helyreállása. Ha azt a következtetést vonjuk le, hogy előállhat olyan eset, amikor ezt nem tudnánk kivárni, inkább válasszunk másik alapot!
Kerüld el ezt a 4 hibát, vagy tönkremész!
Mire figyelj a befektetési alap kiválasztásánál?
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Valóban szükséged van rá?
A befektetési szakmában meglehetősen patinás névvel rendelkező Morningstar tapasztalatai szerint a legtöbb befektető nem szokta mérlegelni, hogy portfoliójában valóban szükség van-e az adott alap jegyeire. (Ezen a ponton arra ki sem térünk, hogy a portfolió kialakítása és a diverzifikáció mennyire fontos...)
Sokszor előfordul, hogy egy-egy egzotikus piac divatba jön és a befektetők tolongnak az új alapok jegyeiért, holott az esetek többségében ezek bevétele a portfolióba nem növeli túlságosan a diverzifikációt és aránytalanul nagy kockázattal jár. Kerüljük el az impulzus vásárlást és mielőtt a reklámok bűvöletében tévednénk be egy bankfióka, mérlegeljük hogy valóban hiányzik-e az adott eszköz-piac kombináció a portfoliónkba!
Illeszkedés
Az előző ponthoz kapcsolódóan el lehet mondani, hogy egy eszközosztályon belül 4 alap bevétele a portfolióba rendkívül rossz döntés, mivel ez gyakorlatilag egy indexkövető alaphoz hasonló teljesítményt eredményez arra az eszközosztályra vetítve, holott az aktívan menedzselt alapok díjait fizetjük. Erről a problémáról részletesebben alábbi írásunk szól, összegezve az érdekesebb kutatási eredményeket is.
Befektetési alapba fektetnél? - Érdekes eredmények láttak napvilágot...
A márka kérdése
A befektetési alapoknál a márkát a mögöttes pénzintézet vagy maga az alapkezelő személye jelentheti. Természetesen - kedvező esetben - itt korántsem arról van szó, hogy eldöntjük, hogy csak az adott bank alapjai közül válogatunk! Mindenekelőtt az alap fajtáját, a mögöttes eszközosztályt kell kiválasztani a fentebb (és a mellékelt cikkekben) felvázolt információk alapján és ezt követően, ezen szegmensben kell körülnézni, hogy a piacon eddig ki mit tudott felmutatni. Amennyiben a költségoldalon nincs jelentősebb eltérés, a befektetési alap kiválasztásánál is fontos szerepe lehet a márkának a megbízhatóság miatt.








