A hazai földárak jelenleg a két évvel ezelőtti szinten vannak, bőven lemaradva ezáltal az unió átlagától. A magyarországi földpiac 2011-es vagy 2015-ös megnyitása után azonban nem lehet tudni, hogy a megjelenő külföldi tőke meddig hajtja majd fel az árakat. Tehát még nem késő venni, ugyanis, hála a földalapú támogatásoknak, a bérbeadás is könnyen megoldható addig amíg az árak az égig szöknek.
Fűr Zoltán, a foldbroker.hu, szakértője a Napi Gazdaságnak adott interjújában elmondta, hazánkban a hektáronkénti átlagár 400–450 ±50 ezer forint. A magyarországi földárak jelenleg a 2004-es szinten vannak, kivéve Észak-Magyarországot, ahol emelkednek. A „gazdagabb” EU-országokban 2–20 millió forint között mozognak a hektáronkénti árak, így a 3–5 millió forintos uniós átlagár esetén is csak a felzárkózás első lépcsője lenne, ha megduplázódnának a magyarországi árak.
A magyar földpiac ugyanakkor nem szabad, a szabályozás jelentősen bekorlátozza: ma ugyanis csak magyar magánszemély vehet földet – akinek tipikusan sem pénze, sem érdeklődése nincs – a magyar és külföldi termelő és befektető jogi személyek számára – akik rendelkeznek a megfelelő tőkével – viszont tiltott a földvásárlás. Az alacsony likviditás miatt pedig fél–egy évre is szükség van egy terület eladásához.
Fűr szerint jogszabályi változások esetén megfordulhat a helyzet, ám elegendő forgalomképes kínálat aligha lesz a piacon. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy a választások jelentős hatással lennének a földpiacra, amelyet sem a Fidesz – MPSZ, sem az MSZP nem liberalizált 1994 óta. Megoldást a friss pénz jelentene, amely akár hitelprogram, akár a befektetői tőke beengedése által érkezhet.
A földpiacot 2011-ig tarthatja zárva az uniós derogációnak megfelelően az ország – amennyiben nem kapunk további három évet erre a derogáció 2007-es felülvizsgálatakor. Ezért is indíthatták a földvásárlást támogató állami hitelprogramot. A termelőknek kamattámogatásos hitel áll rendelkezésükre, és még nem adtak hírt arról, hogy kimerült volna a keret. A befektetők piaci jelzálog típusú hiteleket vehetnek igénybe, de a föld, illetve a bérleti díj nem elég fedezet gyanánt, egyéb jelzálogtárggyal, illetve forrással is rendelkezniük kell. Mindenesetre jelenleg sorban állnak a piacon a „kisebb” külföldi stratégiai befektetők, 4000–5000 hektáros igényekkel, ez ügyletenként mintegy 2 milliárd forintot hozna a gazdaságba. Azt ugyanakkor becsülni sem lehet, hogy a bankok, biztosítók, ingatlanalapok esetleges földpiaci megjelenése milyen mértékű lesz, a földárak viszont csak ebben az esetben ugranának meg lényegesen.