Októberben jelent meg a Nemzetgazdasági
Minisztérium rendelete a 2012-es munkaszüneti napok körüli munkarendről.
Jövőre öt pihenőnappal nyújtják meg az ünnepi hétvégéket - igaz, ezeket
előbb-utóbb le is kell dolgozni.
Öt, a munkaszüneti napok előtt-után adott pihenőnappal számol
jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete, amely októberben
jelent meg a Magyar Közlönyben, és még ősszel hatályba is lépett.
Az idei, hétköznapra eső ünnepnapokban szűkölködő esztendő után igazi
felüdülés, hogy 2012-ben csak egy olyan ünnep (január 1.) lesz, amelyik
hétvégére esik majd. Így pihenéssel tölthetünk nyolc hosszú hétvégét
is: húsvét- és pünkösdhétfő mellett március 15-ét, május 1-jét,
augusztus 20-át, október 23-át, november 1-jét és a - hétköznapra eső,
de a hétvégével együtt öt napos- karácsonyt is. Jöhet a kilencedik is
A
Pénzcentrum.hu értesülései szerint ugyanakkor várhatóan - a szintén
hétfői napra eső- december 31-e is pihenőnapként lesz majd elkönyvelve. A
rendeletben (ami egyébként december 31-ig hatályos) ez a nap még nem
szerepel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs
Titkársága lapunkat úgy tájékoztatta, hogy 2012-ben december 31. azért
nem szerepel a munkaszüneti napok között, mert cserébe a következő
szombatot kellene ledolgozni. Mivel az már 2013-ra esik, nincs lehetőség
róla rendelkezni a 2012-es rendeletben.
Ha a fenti forgatókönyv
valósul meg, akkor az azt jelentheti, hogy 2012-ben nem nyolc, hanem
kilenc hosszú hétvége is lesz, a legutolsó, azaz a december 31-i
pihenőnapot pedig majd csak 2013-ban kell ledolgoznunk. Ráadásul a
karácsony és újév között, azaz a két ünnep közötti időszakban mindössze
két munkanap (december 27, csütörtök és december 28, péntek) lesz.
Természetesen
2012-ben is ünnepnapnak számít a húsvét és a pünkösd is, előbbi április
8-9-ére, utóbbi május 27-28-ára esik. A hivatalos megfogalmazás szerint
ugyanakkor a rendelet hatálya ezúttal sem terjed ki a megszakítás
nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is
működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben
foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
Magyarországon jelenleg tíz munkaszüneti nap van. Ennél kevesebbet Európában nemigen találni, de például Romániában csak nyolc ünnepnap van. Ugyanakkor 15 munkaszüneti nap van például Ausztriában és Svédországban, 14 Szlovákiában, 13 Görögországban, 12 Olaszországban és Portugáliában. December 24-e is munkaszünet lehet
December 24-ét is munkaszüneti nappá nyilvánítaná a munka törvénykönyvéhez beadott módosító indítványában a kereszténydemokrata Pálffy István. Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító indítványt indokolva a kormánypárti politikus kifejtette: egy olyan napot tenne munkaszüneti nappá, amely az európai hagyományokhoz igazodik, egyben minden magyar ember és család számára az év legnagyobb személyes ünnepe.
A képviselő szerint a munkavállalók és a vállalkozók érdekképviseletei többször úgy nyilatkoztak, hogy a legkisebb gazdasági hatással az újonnan bevezethető munkaszüneti napok közül éppen december 24-e járna, és ezt a kezdeményezést támogatják. Ezen a napon az államigazgatás, az önkormányzatok általában csak ügyeleti üzemmódban működnek, az iskolákban már tanítási szünet van, a gazdasági szférában a dolgozók "lecsúsztatnak", vagy rövidített munkaidőben dolgoznak, a karácsonyi napi jellegű szolgáltatatók pedig egyébként is nyitva tarthatnak. A tömegközlekedés a nap második felében szünetel vagy ritkított menetrend szerint üzemel.
A néhány hete elfogadott Munka Törvénykönyvében ugyanakkor nem szerepel a december 24-i munkaszünet.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.