A BNP Paribas közgazdászai szerint az euróövezet gazdasága 2026-ban 1,6 százalékkal bővülhet. A növekedést elsősorban a beruházások élénkülése és a német gazdaság talpra állása húzhatja.
Nehéz elhinni, melyik a svájci után a legdolgosabb nép Európában: a magyarok kanyarban sincsenek
A világ országaiban a legtöbb munkaóra egy héten a katariakra jut, több mint 40 órát dolgoznak átlagosan. Eközben Dzsibutiban és Szomáliában ennek negyedét sem éri el a munkaóra rátája. Magyarország nincs a TOP50-ben sem világranglistán, és Európán belül sem tartozunk az élbolyba. A friss statisztikákból az is kiderült, hogy amíg a 2020-as járványos év visszaesése után a környező országokban kilőtt a munkaórák száma, nálunk azóta is a szomszédokhoz képest alacsonyabb szinten stagnál.
Az International Labour Organization (ILO) friss, 2023-as adatai szerint egy 15-64 év közötti magyar átlagosan 26,6 órát dolgozik hetente. Ezzel az adatbázisban található 193 ország és terület közül Magyarország a 76. helyen van a világban. A legtöbb órát átlagosan Katarban (42,7), az Egyesült Arab Emírségek (39,9), Kambodzsa (37,8), Libéria (35,9) és Kína (35,2) lakosai dolgoznak. Magyarországon 26,6 órát dolgozik le átlagosan a munkaképeskorú dolgozó lakosság, vagyis az uniós átlagnál (25,8) többet. A legkevesebb órát Szudánban (14,9), Irakban (14,8), Jemenben (12,9) Dzsibutiban (10,2), és Szomáliában (9,5) dolgozzák.
Ha megvizsgáljuk az európai országok rangsorát, látható, hogy Svájcban dolgoznak heti szinten a legtöbb órát (31,3). Utánuk 2023-as adatok szerint a szerbek (31,2) következnek, akik csak egy hajszállal maradtak le. A dobogó alsó fokán Izlan áll (30,2). Szorosan a nyomukban a csehek (29,9), lettek (29,6) és litvánok (29,2) hajtják a mókuskereket. Dánia csak a 11., Németország pedig 12., Magyarország pedig éppen a rangsor közepén helyezkedik el: 40 ország és terület közül a 20.
Magyarországot éppen csak megelőzték az írek és a hollandok, a nyomunkban pedig ott van Albánia. Úgy tűnik, Európán belül a legkevesebbet Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Észak-Macedóniában, és Bosznia és Hercegovinában dolgoznak.
Elértük a platót?
Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan változott az évek során a munkaórák száma. Magyarországon 2013-ban kezdődött az emelkedés, amely tetőpontját 2019-ben érte el. Ekkor még 27,3 órát dolgoztunk átlagosan egy héten. A pandémia évében mindenhol csökkent a heti munkaórák száma, hazánkban a környező országokhoz képest kisebb mértékben. Az esés Szerbiában sem volt olyan meredek. A következő években (2021, 2022) megindult egy erőteljes felkapaszkodás a régiónkban, kivéve Romániát, ahol még mindig alacsonyan stagnál a visszaesés óta a munkaórák száma.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A magyar görbét elnézve - a piros, vastag vonal - azt láthatjuk, hogy a járványt követően sem az esés, sem az emelkedés nem volt kiugró, míg a környező országokban jórészt felpattanást hoztak az elmúlt évek. 2023-ban már szinte mindenhol enyhe esés következett be:
Érdekes még az ábrán a munkaórák meredek felívelése Szerbiában, mellyel 2023-ra csaknem elsők lettek Európában. Egészen hasonló volt a görbe itthon is 2011-től 2017-ig, akkor viszont megtört a lendület. A szerbek meneteltek tovább, a magyar munkaórák stagnálni kezdtek, azóta sem mozdultunk el a nagyjából 26-27 órás tartományból.








