Ez várna a magyarokra? Így harcolnának a munkaerőhiány ellen

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének kommunikációs alelnöke  elmondta, hogy miért válik egyre népszerűbbé a munkaerő-kölcsönzés hazánkban. Mind mondta, az 1980-as években a diákok atipikus foglalkoztatási formájával indult a munkaerő-kölcsönzés, mely az 1990-es években vált népszerűvé Magyarországon. A legdinamikusabb fejlődése 2001-ben kezdődött, amikor a Munka Törvénykönyvébe (továbbiakban MT) bekerültek a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok. Tulajdonképpen ekkor már nemcsak a multinacionális cégek, kis és középvállalkozások, valamint termelési szektor szereplői vették igénybe a kékgallérosok foglalkoztatását, hanem elkezdődött a szellemi munkaerő, vagyis a fehérgalléros munkavállalók atipikus alkalmazása.

Az atipikus foglalkoztatás a foglalkoztató-kölcsönvevői oldalról nagyon rugalmas foglalkoztatási, flexibilis forma, amit hozzá lehet igazítani a projekt szemléletű céges gondolkodáshoz, mely a mostani világgazdaságot, a pénzügyi és gazdasági szektort jellemzi. A mai világban nem nagyon lehet már 3-5 évre előre tervezni, sokszor hétről hétre, vagy hónapról hónapra lehet tudni, mennyi munkaerőre van szükség, ami függ az alapanyagok beérkezésétől és a termelés kapacitási igénytől is. A klasszikus, munkaszerződéssel foglalkoztatott és az atipikus munkaviszonyban dolgozók utáni fizetendő járulékok megegyeznek, viszont az atipikus foglalkoztatás sokkal rugalmasabb, ezáltal költséghatékony tud lenni. Hogy melyek a leggyakoribb felmerülő problémák, vagy milyen gyakorlatok vállnak be a piacon, arról a Hello Vidék írt részletesebben.