Itt a mellbevágó igazság a tanári bérekről: máshol alig keresnek kevesebbet, mint a politikusok

Lapunk éppen egy éve foglalkozott azzal a kérdéskörrel, mennyire tartunk egyes szakmákat alulfizetettnek, túlfizetettnek vagy megfelelő bérezésűnek, és hogyan függ ez össze a társadalmi elismertséggel. Az online felmérésünk eredményei éppen a tanárszakma kapcsán megmutatták: hiába tart a lakosság egy hivatást társadalmi szempontból értékesnek, az alulfizetettség azt vonja magával, hogy a szakma veszít elismertségéből. Kutatásunkban az önkormányzati képviselők sokkal előrébb végeztek az elismerségi rangsorban a pedagógusoknál, viszont társadalmi hasznosság tekintetében a lista aljára szorultak - így nem is csoda, ha jellemzően túlfizetett szakmának ítéltettek.

"Van egy olyan elméletem, hogy a gimnáziumi tanárok és a parlamenti képviselők bérének aránya elmond valamit arról, hogy mennyire teljhatalmú az adott országban a politikai hatalom" - írta Facebook-oldalán Dragomán György, egyúttal felvetve annak lehetőségét, hogy érdemes lenne egymás mellé tenni a magyar pedagógusok és politikusok bérét.

Lapunk meg is vizsgálta a fellelhető legfrissebb statisztikákat arról, hogyan aránylik a magyar pedagógusok bére a politikusokéhoz, illetve hogy más országokban hogyan alakul a bérarány.

Háromszorosát keresik meg a képviselők, mint a tanárok

2022. január 1-jén a minimálbért 200 ezer forintra, a garantált bérminimum havi összegét 260 ezer forintra emelték. 2020. január 1-jén a minimálbér 161 ezer forint, a bérminimum 210 600 forint volt. A növekedés 24,2 illetve 23,5 százalékos. (2019-ben még 149 ezer forint volt a minimálbér és 195 ezer forint a bérminimum, egy év alatt 8 százalékos volt az emelkedés.)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb éves foglalkozás szintű bérstatisztikája szerint egy teljes munkaidőben alkalmazásban álló középiskolai tanár bruttó átlagkeresete 2019-ben átlagosan 379 764 forint és 2020-ban átlagosan 415 396 forint volt havonta. (A növekedés 9,4 százalék). A statisztika arra is kitér, mennyit keresnek a középiskolai tanárok 30 év alatt, a 30-39 éves és 40-49 éves korosztályokban, illetve 50 év felett.

A KSH egy kalap alá veszi a törvényhozó, miniszter, és államtitkár pozíciókat betöltő politikusok, akiknek átlagbére 2020-ban 1 388 267 forint volt, vagyis egy átlagos középiskolai tanár bérének több mint háromszorosa a fizetésük. (A politikusok átlagbére 2019-ben még 1 229 338 forint volt havonta, az emelkedés 12,9 százalékos, 3,5 százalékponttal több, mint a tanárbérek növekedése.)

Egy középiskolai tanár a garantált bérminimum 1,6-szorosát, egy helyi önkormányzati képviselő 2-2,7-szeresét, egy törvényhozó, miniszter, államtitkár átlagosan több mint 5-szörösét kereste meg 2020-ban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pedagógus bértábla 2021: Ennyit keresnek a pedagógusok a pedagógusi életpályamodell alapján

Pedagógus bértábla 2021 nettó bruttó kereset: pedagógus bértábla mi számít be az évekbe? Ennyit mutat a pedagógus bértábla 2021 mesterpedagógus, pedagógus gyakornok esetén.

Sehol nem keres jobban egy pedagógus egy politikusnál

Arra vonatkozóan, hogy más országokban hogyan aránylik a politikusok bére a pedagógusokéhoz, nincs általános statisztika, ami támpontot tud nyújtani. A Pénzcentrum ezért összegyűjtötte azon országok adatait, ahol a tanárbérek átlagáról rendelkezésre állt statisztika, és az elmúlt évekből származott adat arra vonatkozóan, mennyit keres egy parlamenti képviselő (jellemzően csak az alapbért figyelembevéve). Az alábbi grafikon egy 15 éve tanító középiskolai tanár (upper secondary teacher, vagyis a középiskola felsőbb osztályainak tanára), az adott országban érvényes átlagbér, illetve az általunk gyűjtött politikusokbéreket mutatja országonként.

Az adatsorból látható, hogy egyik vizsgált országban sem magasabb egy 15 éve a pályán lévő pedagógus bére egy parlamenti képviselőnél, akkor sem, ha csak az alapbért számoljuk. Ausztriában közelíti meg egyedül egymást számottevően a két fizetés:

Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon és Japánban sokkal magasabbak a képviselői bérek, mint a tanároké, viszont arányaiban hazánkban sem túl kiegyenlített a helyzet. Igaz, hogy egy kanadai tanár fizetése is csak közel 40 százaléka egy kanadai politikus bérének, de mégis több mint háromszor annyit keres mint egy magyar kollégája.

Az is szembeötlő, hogy a fent vizsgált országok közül egyedül Magyarországon magasabb az átlagbér egy 15 éve tanító középiskolai tanár fizetésénél. Hogyha további OECD országokban vizsgáljuk az átlagbér és a középiskolai tanári fizetések arányát, abból is az derül ki, hogy kevés helyen keresnek kevesebbet a tanárok az átlagbérnél - köztük hazánkban:

Csökkent az éves tanári bér az átlagfizetéshez képest

Azt is megvizsgáltuk, hogy az elmúlt években hogyan változott a középiskolai tanárok és az országos átlagkeresetnek aránya. Bár a rendszerváltásig nem tudtunk visszamenni, 2007-től álltak rendelkezésre összevethető adatok. Eszerint akkor még az éves tanári kereset - továbbra is a 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolában oktatókat figyelembe véve - az átlagbér 45,1 százaléka volt. Egyes években ez az arány 40 százalék alá süllyedt (2010; 2012; 2013), a legmagasabb pedig 2014-ben volt (57,9%). 2020-ra ismét lecsökkent 40,6 százalékra.

Nyilvános hazai statisztikákat nem volt lehetőségünk összevetni, viszont az az OECD adatsorából is kitűnik, hogy a csökkenő arány annak tudható be: a pedagógusok átlagos fizetése alig emelkedik, míg a bérek ütemesen nőnek. Ennek oka, hogy a pedagógusbérek emelésének vetítési alapja 2014-től az akkori 101 500 forintos minimálbér. (A magyar politikus bére viszont az átlagbérek emelkedéséhez van kötve.)

A befagyasztott béreket látva nem csoda, hogy sztrájkot helyeztek kilátásba a tanárok érdekeit védő szakszervezetek decemberben, miután egy a Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás újabb "bérfagyasztó" intézkedést hozott a pedagógusbérek rendezése helyett. Eszerint januártól 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot kaptak a pedagógusok, így a korábban kapott, szintén 10 százalékos juttatással együtt 20 százalékra emelkedett a bérpótlék. A két országos pedagógus szakszervezet viszont évek óta tisztességes bért követel, nem pedig bérpótlékot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Erre elég egy kezdő tanári fizetés: szolgálati lakás nélkül felkopik az álluk

Ezzel fogják meg a vidéki iskolák a pedagógus munkaerőt: lakhatást ajánlanak nekik.

Mivel megállapodás nem született, a sztrájk folytatódik. A szakszervezetek továbbá nem csak a bérek rendezését szeretnék elérni, bár ez elengedhetetlen a szakma elismertségének helyreállítása érdekében, hanem azt is, hogy a munkaerőhiány okozta nyomás csökkenjen. Nemcsak kell és lehet a megfelelő bérezéssel ugyanis ösztönözni a fiatalokat, hogy a tanári szakmát válasszák, illetve ne legyenek rövid úton pályaelhagyók.