Súlyos gondokat okoz a munkanélküliség és munkaerőhiány: még korátsincs vége a válságnak

A válság rengeteg változást hozott a munkaerőpiacon, melyek szektoronként nagyon eltérőek voltak – mondta el Madár István a Portfolio vezető elemzője a HR Revolution 2021 Konferencián. A gazdaság egy nagyon intenzív munkaerőhiányos, bérnövekedési időszakába robbant be a járvány, mely által csökkent a gazdasági aktivitás, emelkedett a munkanélküliség, nőtt az inaktivitás, és a munkaerő-tartalék. Nagy kérdés, hogy ezek után mi lesz az új tendencia a munkaerőpiacon: Madár István szerint pénzügyi válságra nem kell számítani, rövid távon mélyebb volt ez a recesszió, mint a 2008-as, de hosszú távon erőteljesebb felpattanás lesz. Ennek több oka van, egyrészt sokkal rugalmasabb a munkaerőpiac, másrészt pedig nem volt drámai mértékű visszaesés.

A potenciális munkaerő-tartalék megnőtt ugyan, de várhatóan ez nagyon hamar korrigálódni fog: egy intenzív javulási időszak előtt állunk. Nem úgy viselkedik a gazdaság, mintha óriási válságba süllyedt volna, sőt a reálbérek növekedése magas maradt. A válság legfontosabb tulajdonsága a heterogenitás - a járvány okozta válság extrém különbségeket hozott el a különböző szektorokban: a gyógyszergyártásban 40 százalékkal többen dolgoznak, információ, kommunikáció területén 20 százalékkal, a vendéglátásban viszont 30 százalékos volt a visszaesés 2019-hez képes. Ezt azt eredményezi, hogy a munkaerőhiányos helyzet teljesen másképp érinti a szektorokat.

Újra itt van velünk a munkaerőhiány, csak teljesen új kihívásokkal, mint például a keresleti és kínálati helyreállás ágazati, képzettségbeli és földrajzi egyenetlenségei. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta magatartás-változás is: a pandémia hatására rengetegen módosítottak pályát, és sokaknak be is jött ez a válság, őket nehéz lesz visszacsábítani a szektorba, melyet elhagytak.

Másik súlyos probléma, amivel szembe kell néznünk, az demográfiai jellegű - 10 év múlva 700 ezerrel lesznek kevesebben a munkaerőpiacon, a 20-as évek végére sem lesz több munkaerő,és várhatóan még erőteljesebb lesz a verseny értük. A migráció mérsékelni tudta, és tudja is majd a negatív hatásokat, de a vállalatok részéről a bérverseny elkerülhetetlen, ahogy a munkakörnyezet, a munkafeltételek javítása, a fejlesztés, a racionalizálás és a beruházás is.

A HR Revolution 2021 Konferencia második előadója, Baja Sándor a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ott folytatta, ahol Madár István abbahagyta, a demográfiai kihívásokkal kezdte:

Ebben az évben 50 ezer emberrel több megy nyugdíjba, mint ahányan belépnek a munkaerőpiacra, emellett pedig tudni kell, hogy 450 ezer magyar dolgozik külföldön, és tavaly lényegesen kevesebb vendégmunkás jött hazánkba.

Mint elmondta, Budapest és környéke, valamint sok nagyváros tud növekedni népességszámban, de azért hazánkban jellemzően csökken a vidéki városok lakossága. Ennek megállítására, valamint az ottani munkaerő bevonására jó megoldás lehet, a távmunka hosszú távon.

Nem szabad megfeledkezni az egyre nagyobb teret nyerő robotizáció munkaerőpiaci hatásairól sem, mely folyamatosan csökkentheti a munkaerőszükségletet. A vendéglátás gyakorlatilag leállt a pandémia alatt, és pincérek, szakácsok közül sokan helyezkedtek el ételkiszállítás területén. Baja Sándor szerint látni kell, hogy nagyon nehéz lesz visszacsábítható a Horeca szektorba a munkaerő.

Ugyanakkor az ellátási láncok rövidülnek, rengeteg szolgáltatás összeomlott a pandémia időszakában (Indiában például, ahol nem volt szélessávú internetelérés) – és ez Közép-Európa malmára hajtja a vizet hosszú távon, ami viszont az inflációt gerjeszteni fogja.

A Randstad egy friss tanulmány szerint, a magyarok körében a három legnépszerűbb szektor az informatika, a bbs, a harmadik pedig a gyógyszeripar. A 7600 válaszadót reprezentáló felmérés szerint minden 8. ember elveszítette a munkáját a covid miatt, de sokakat azonnal felszívott a munkaerőpiac. Kíváncsi volt még a 2021-es fizetésemelések összegére, így kiderült, hogy a vezetők 46 százalék az inflációval megegyező összeggel tervezi emelni a fizetéseket 2021-ben, 24 százalék az inflációnál nagyobb mértékben, 20 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy náluk a fizetés változatlan marad.

Nem lesz egyszerű menet az év második felében megtartani, bevonzani az új embereket, erre készüljünk fel

- mondta Baja Sándor, majd hozzátette, hogy ami évről évre egyre fontosabb, az az employer branding: meg kell mutatni a jelentkezőknek, milyen a cég belülről, mivel  az emberek félnek váltani, főleg ebben a bizonytalan időszakban.

Hogyan választanak a magyarok 2021-ben munkahelyet? - teszi fel a kérdést a Randstad tanulmánya. Kiderült, hogy a fizetés a válság alatt felértékelődött, sőt egyre fontosabb, és ugyanez elmondható a munkahelyi környezetről, harmadik helyen a biztonság van, negyedik helyen munka magánélet egyensúlya. "Ne higgyük, hogy az olyan hívószavak, mint a társadalmi felelősségvállalás számítanak Magyarországon, a munkaerőtoborzásban gyakorlatilag semmi szerepe nincs" - mondta a szakértő. Baja Sándor előadása végén felhívta a figyelmet, hogy a munkaerő keresésnél nem szabad egyetlen csatornára koncentrálni: minden egyes lehetőségre szükség van a sikerhez.