2 °C Budapest
Progmasters, Filep Szabolcs, portré. Interjú

Tömegeket keresnek a járvány végén: 450 ezres kezdő fizetés, diplomát nem kérnek

2021. április 21. 05:37

„Az sem ritka, hogy azok nyújtják a legjobb teljesítményt, akik nem rendelkeznek diplomával és gyakori, hogy ők helyezkednek el magasabb bérért. Egyszerűen azért, mert sokszor több energiát fektetnek bele a tanulásba, motiváltabbak” – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Filep Szabolcs, a PROGmasters alapítója, akivel az IT szakma, ezen belül is legfőképp a kezdő programozók helyzetéről beszélgettünk a koronavírus által sújtott elmúlt 1 évben. A beszélgetésből kiderült többek között, hogy több tízezernyi szakember hiányzik a piacról, a kezdőket diploma nélkül is simán felveszik 400-450 ezer forintos kezdőbérért a cégek, sőt megtudtuk azt is, hogy a pandémia alapjaiban forgatta fel a programozók toborzását, ami valószínűleg soha többet nem lesz már olyan, mint a világjárvány előtt.

Pénzcentrum: A koronavírus rengeteg céget fektetett két vállra. Mondhatjuk viszont, hogy az IT szakma a nyertese ennek a helyzetnek?

Filep Szabolcs: Semmiképpen nem hátrányt szenvedője. Az egyértelműen látszik például, hogy egy-két partnercégünktől eltekintve egyáltalán nem voltak elbocsátások az IT szektorban. Ahol meg voltak, ott a távozókat gyorsan felszívta a piac. Például egy repülőtársasághoz beszállító IT cég, amit nagyon megfogott az elején a pandémia, ott volt komolyabb elbocsátás, de a partnereink 95 százalékánál nem. Az egész IT ipart tekintve azok a szektorok a nyertesei az elmúlt egy évnek, amelyek jól tudtak alkalmazkodni a pandémiás időszakhoz, ilyen például az online kereskedelem, e-commerce, az áruszállítás, az online szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó informatikai megoldások.

Összességében tehát az IT-t nem fektette két vállra a Covid, hiszen egy pár hónapos megtorpanás után ugyanazon a fejlődési íven van az iparág, mint korábban. A megtorpanás inkább az alkalmazottak számának növekedésében jelentkezett átmenetileg, tavaly áprilistól nyár végéig ugyanis az informatikai cégek 60 százaléka befagyasztotta az új alkalmazottak felvételét. Ez nem azt jelenti, hogy ennyire megérezték a válságot, inkább egy biztonsági játék volt a részükről.

Még mindig azt lehet tehát mondani, hogy Magyarországon az IT szakmában óriási a munkaerőhiány?

Így van, sőt erre vannak egzakt kutatási adatok. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült, idén januárban publikált kutatás szerint a következő két évben 44 ezer digitális szakembert vehetnek fel a magyarországi munkaerőpiacon. Ebben nemcsak a programozók vannak benne, hanem azok a szakemberek is, akik munkafolyamatokat tudnak automatizálni. Például az üzemeltetők, adattudósok, illetve más, digitális készségekkel rendelkező szakemberek. Ez a kutatás egyébként két forgatókönyvet taglal, az egyik azzal számol, hogy a következő két évben 15 ezer szakember fog hiányozni erről a piacról, a másik potenciális forgatókönyv pedig 26 ezerrel számol. Ez a meglévő informatikusok száma és a munkaerő-piaci igény közötti különbség tehát, ami elég jól mutatja, hogy a munkaerőhiány nemhogy nem csökkent, hanem nőtt is.

Mi a helyzet a bérekkel?

A bérekre egyáltalán nem volt negatív hatása a pandémiának, sőt, látunk egy általános kezdőbér-növekedést a piacon. A PROGmastersnél tavaly 94-en végeztek, 96 százalékukat el is helyeztük fejlesztőként vagy tesztelőként. A programozóknál bruttó 360-600 ezer forint között alakul a fizetés kezdőként. És ha ennek az alsó harmadába tartozik valaki, akkor jellemzően nagyon gyorsan növekszik ezután a bére, általában már néhány hónap után kaphatnak fizetésemelést a kezdők. Az átlagbér most egy kezdő programozó esetében bruttó 400-450 ezer forint. Ennyit megkaphatnak azok is, akiknek nincs szakmai előéletük vagy korábbi szakirányú végzettségük, csak oklevelük a gyakorlatorinentált képzésünk elvégzéséről.

Mennyire jellemző, hogy nincs felsőfokú képzettségük a bootcamp hallgatóinak?

A mi hallgatóink 70 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, de hangsúlyoznám, hogy ez jelentős részüknél nem szakirányú diploma, hiszen például rengeteg jogász, bölcsész vagy közgazdász is sikeresen elvégzi a képzésünket. Tavaly érthető módon sok hallgatónk érkezett a vendéglátóipar és a turizmus területéről is.

Ez mennyire számít a leendő munkáltatóknak?

Ha csak az életrajz alapján kell döntenie egy cégnek, ott valamit számíthat a diploma, a mi résztvevőinknél ugyanakkor ez abszolút nem mérvadó, mert mi nem önéletrajz alapján ajánljuk a hallgatókat, hanem konkrétan azt a gyakorlati munkát prezentáljuk, illetve maguk a jelöltek prezentálják a cégek felé, amit elvégeznek itt a képzésen. A cégek azokat a projekteket nézik, amiket a diákjaink megvalósítottak, illetve azt, ahogyan beszélnek erről. Bemutatkozó anyagot is csinálunk a diákokról, és innentől kezdve az önéletrajz sokkal kevésbé számít, és inkább az emberi benyomás a fontos, illetve hogy mit tettek hozzá a projekthez. Magyarországon a nyitott IT-pozíciók 90 százalékánál nem nézik a cégek, hogy van-e diploma. Van azonban 10 százalék, ahol fontos, hogy legyen valamilyen természettudományi oklevél. Vannak olyan cégek, akik ragaszkodnak ehhez, meg kell is az ott végzendő munkához.

Azt is látni kell, hogyha valaki rendelkezik is diplomával, nem biztos, hogy abban a szakmában dolgozott a képzés előtt. És az sem ritka, hogy azok nyújtják a legjobb teljesítményt, akik nem rendelkeznek diplomával és gyakori, hogy ők helyezkednek el magasabb bérért. Egyszerűen azért, mert sokszor több energiát fektetnek bele a tanulásba, motiváltabbak.

Ezek a munkák, amiket diplomához kötnek, magasabb beosztást és keresetet is jelentenek?

Nem a diploma befolyásolja a fizetést ebben az iparágban. Általában csak azoknál a cégeknél fontos, hogy legyen például gépészmérnök vagy más mérnöki képzettsége a jelentkezőnek, ahol hardverközelibb terméket gyártanak. Illetve külföldön, Ausztria, Svájc, Németország piacain jellemzőbb, hogy szakirányú felsőfokú végzettséggel keresnek juniort, de ennek is inkább az az oka, hogy a külföldi partnereknek nehezebb személyes bemutatkozó anyagot készíteni. Nincs lehetőségük előbb személyesen megismerni az embert, a képességeit, hanem az önéletrajz alapján szűrnek.

Az IT szektorban tavaly nem maradtak el a béremelések a pandémia miatt?

A múlt évre ezt még nem vizsgáltuk meg, de szerintem a szektorban dolgozók megkapták a normál béremelést, nem érkezett hozzánk ezzel kapcsolatos panasz volt hallgatóinktól. Az IVSZ csinált nemrégiben egy bootcamp auditot, amiben velünk együtt három cég vett részt. Ez azt mutatta, hogy a PROGmasters indulása, 2016 óta végzett diákjaink negyede keres 600 ezer és 1,2 millió forint közötti összeget. Látható, hogy a régebben végzett diákok nagy része már egymillió körüli összeget keres. Ez bruttó, de nem ritka az olyan korábbi diákunk sem, aki ezt nettóban is eléri. Az is kiderült, hogy a frissen végzett hallgatóink több mint 90 százaléka bruttó 300 ezer felett keres. A képzés elvégzése előtt ez csak 37 százalék volt.

Hogyan alakult a cégek felől a kereslet a bootcampen végzettek iránt a pandémia alatt?

A pandémia előtt eléggé megnőtt az igény a juniorok iránt, gond nélkül el tudtunk helyezni mindenkit, majd a vírushelyzet miatt néhány hónapra megtorpant a piac, ami két módon érintette az embereket. Sok multinacionális cég jelentett be létszámstopot, de nemcsak juniorokra, hanem általában is. Néhány cég még mindig tartja ezt, de keresik a megoldásokat, például munkaerő-kölcsönzéssel vesznek fel kollégákat vagy beszállítón keresztül kiszerveznek projektet. A munka mennyisége ugyanis nem csökkent, sőt, növekedett, csak kicsit átstrukturálódott, hogy hány ember van ténylegesen állományban. A lényeg, hogy manapság a juniorok iránti keresletet tekintve ott tartunk, mint 1,5-2 évvel ezelőtt. Ezt mutatja, hogy 5 hete végzett egy 18 fős csoportunk, és 13 embert már el is helyeztünk a partnercégeinknél, több interjú pedig még folyamatban van. A helyzet tehát elég jól áll mostanra.

És hogyan alakult a pandémia alatt a tapasztaltabb informatikusok iránti kereslet?

Volt tavaly egy olyan időszak 4-5 hónapig, amikor lehetett senior szakembert találni a piacon. Ilyen egy évtizede nem volt, mindenki nagyon örült ennek, és a cégek ezt ki is használták, tapasztalt fejlesztőket gyűjtöttek így magukhoz. Annak ellenére, hogy nem feltétlenül volt munka, előre felvették őket. De ők elfogytak. Tavaly szeptember-októberre eltűntek.

Ezek szerint Magyarországon nem jellemző annyira a mozgás az IT szektorban?

Nem, az IT egy kifejezetten munkaerő-megtartó piac, de a fejvadászok dolgoznak, és igyekeznek meggyőzni a szakmabelieket a váltásról. Informatikusként két okból vált valaki. Vagy jóval magasabb fizetésért, vagy ha úgy érzi, hogy szakmailag megállt egy szinten, és nem fejlődik, kezd belefásulni abba, amit csinál. A jóval magasabb fizetés azt jelenti, hogy legalább 50 százalékot kell ráígérni a jelenlegi fizetésre. De ha egy munkavállaló értékes a cége számára, és az igényeit megfelelően kommunikálja a felettesei felé, akkor általában ott is megkap egy komolyabb emelést.

Akik gyorstalpaló programozó-tanfolyamokon végeznek, lehetnek majd seniorok?

Abszolút. Az első, öt éve végzett hallgatóinknak már nagyjából 75% százaléka dolgozik nagy tapasztalatot igénylő, mérnöki pozícióban. Akik tőlünk kikerülnek, 80 százalékban jelenleg is ott dolgoznak, ahová eredetileg kiközvetítettük őket, hiszen megfelelő módon mennek előre a ranglétrán, egyre több felelősséget, magasabb pozíciót és egyre komplexebb feladatokat kapnak.  Van több olyan végzettünk is, aki másfél év után elérte a senior szintet, de az átlag inkább három év, amikor valaki már medior vagy senior szinten dolgozik, és akár önállóan is tud projektet vinni vagy csapatot vezetni. Egy speciálisabb, például hardver-közeli programozói munkánál ennél azért több idő, akár 5-10 év is kell a senior pozíció eléréséhez. Azt látjuk, hogy rendkívül gyorsan fejlődnek a nálunk végzettek, hasonló ütemben, mint a frissdiplomások. Most 65 partnercéggel dolgozunk együtt aktívan, és kb. 120 céggel tartjuk a kapcsolatot, az állásgaranciánk keretében ezeknél helyezzük el a nálunk végző diákokat.

Hogyan lehet bekerülni a képzésbe? A járvány miatt sokan elvesztették a munkájukat. Érzitek, hogy közülük többen fordulnak az IT felé? Mennyire jellemző, hogy más szakmákból is jelentkeznek, ahol szükség van az IT-ra?

Ez egy nagyon nyitott szakma, nem lehet kategorizálni az embereket az alapján, hogy korábban mit dolgoztak, az a tapasztalatunk ugyanis, hogy bárkiből lehet jó IT szakember, aki kellően motivált. Ezért mi azt vizsgáljuk a felvételinél, hogy az alapszintű programozói logikai feladatokat hogyan oldják meg a jelentkezők, és mennyire jelent számukra élvezetet ez a tevékenység. Aki rákattan erre, szívesen bíbelődik programozási feladatok megoldásával, és járatja ezen az agyát, abból nagyon jó fejlesztő lehet. Tehát már a felvételin is vizsgáljuk a jelentkezők Java programozási alaptudását (az alapokat azonban 2 hónap tanulással bárki elsajátíthatja az ingyenes felkészítő anyagunkkal), de ugyanilyen fontosak a soft skillek, azaz például a csapatmunkára való nyitottság, a kommunikációs és a prezentációs készségek is. Tehát akik elérnek egy bizonyos szintet, azok bekerülhetnek a képzésünkre.

Például volt egy diákunk, aki korábban katonaként szolgált, majd leszerelt, leült a gép elé, elkezdett programozási feladatokat megoldani, és ez annyira megtetszett neki, hogy két hét múlva már ott is volt a felvételinken. Igaz, onnan még hazaküldtük egy hétre gyakorolni, de gyakorlatilag három héttel azután, hogy elkezdett ezzel a témával foglalkozni, elért egy nagyon jó szintet. Felvettük tehát, és a képzés végén rögtön el is helyeztük, már a Lufthansánál dolgozik seniorként. Ő 2,5 éve végzett nálunk.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Konkért számaitok vannak a kérdés kapcsán?

Az IVSZ tavalyi auditja rákérdezett arra is, hogy milyen iparágakból és milyen területekről jönnek a hallgatóink. Nálunk 16,3 százalék jött informatikai területről, ugyanennyi az értékesítés és kereskedelemből, míg diákjaink 12 százaléka dolgozott vendéglátósként vagy az idegenforgalomban, és 8,7-8,7 százalékuknak van egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múltja. A mostani csoportunkban van olyan ember, aki CNC marógépen dolgozott Ausztriában, ezzel annyira jól keresett, hogy nem érte meg neki váltani, pedig évek óta akart komolyabb programozási feladatokkal foglalkozni. A pandémia miatt azonban nagyon esetlegessé vált az állása, emiatt döntött úgy, hogy eljön a képzésünkre. A vírushelyzet miatt természetesen a turizmus-vendéglátás területéről is többen jöttek tavaly.

Mennyire változott meg az, hogy az emberek miért kezdenek el az IT iránt érdeklődni? Régebben gondolom a játékok miatt kezdtek el sokan a szakma felé kacsingatni, ma meg a startup és a menőség miatt.

Ez abszolút valid. Korábban valóban ezek voltak a fő szempontok, de mára az is igaz, hogy szexi az IT, jó nívója van már a szakmának. Azt látom, hogy nálunk a hallgatóknál az elsődleges szempont az, hogy valami olyasmivel foglalkozhatnak, amibe nem tunyulnak bele. Használhatják az agyukat, kreatív feladatokat végezhetnek, folyamatosan tanulhatnak, és nem unnak bele a munkájukba. Egy olyan szakmát akarnak, ahol nem az van, hogy fél év után már rutinfeladatot csinálnak, hanem ahol az agyi kapacitásaikat kihasználhatják. Ebben a szakmában ez már elérhető bárki számára. Nem egy űrtudomány, de egy olyan terület, ahol folyamatosan tanulhatnak, izgalmas, változatos, jól is fizet, és ráadásul hosszú távon is kiszámítható perspektívát kínál. A mi hallgatóink 60-70 százalékában ez fogalmazódik meg, amikor megkérdezzük, hogy miért akarnak váltani.

Észrevettetek változást az IT cégek kiválasztási és felvételiztetési szokásaiban a járvány hatására?

Talán itt van a legnagyobb változás. Ma minden interjú Zoomon, vagy valamilyen más online platformon megy, a legtöbb esetben a partnercégeink egyáltalán nem találkoznak személyesen a jelöltekkel, akik így bárhonnan végezhetik a munkát, akár rugalmas munkaidőben is. Ez mostanra annyira természetessé vált, hogy ez valószínűleg a pandémia után sem fog visszaállni, vagy legalábbis lényegesen nagyobb arányban marad a home office támogatottsága. Jó látni, hogy ez működik, és nem akadálya annak, hogy valaki dolgozzon.

Ez zökkenőmentesen történik vagy tapasztaltok furcsaságokat?

A munkáltatók arra panaszkodnak, hogy nehezebb felmérni az ember személyiségét egy ilyen virtuális találkozásnál, hogy mennyire fog beilleszkedni a csapatba, mennyire megbízható, egyáltalán milyen ember, mennyire jó vele együtt lenni. Ezért több interjúra van szükség, esetleg személyiségtesztre is. Tavaly ez volt a cégek legnagyobb dilemmája, hogy hogyan győződjenek meg arról, hogy valaki alkalmas jelölt-e. Munkavállalói oldalról a mostani helyzet a betanulási szakaszban jelent kihívást, nagyobb proaktivitásra van szüksége a munkavállalónak, hogy hozzájusson a megfelelő információkhoz. Hiányoznak a folyosói pletykák, hogy összefutunk a konyhában a kollégákkal, megbeszélünk ezt-azt, ráadásul jobban fel kell vállalni a gyengeségeket meg a hiányosságokat, többet kell kérdezni, nehezebb felderíteni a szociális hálót cégen belül. Szerencsére ezt a cégek is látják, és ebben segítenek.

Tehát az tud érvényesülni egy ilyen virtuális munkavégzésben, aki megfelelően proaktív és utánamegy az információknak.

Azt lehet látni, hogy már mindenki így dolgozik?

Igen. Mondhatom, hogy partnereink szinte 100 százalékánál ez van. Voltak próbálkozások arra, hogy visszavigyék a munkatársakat az irodákba, de a Covid 3. hulláma végképp elmosta ezt a törekvést.

Mindez hogyan hat a teljesítményre?

Konkrét visszajelzés erről nem jött az utóbbi időben. A képzésről tudok nyilatkozni: három tesztelő csoportunk már lement teljesen online, míg egy-egy programozói képzésünk végig, illetve félig online zajlott, és a jelenlegi fejlesztői csapatunk is online tanul. Talán meglepő elsőre, de a hallgatók szakmailag jobban haladtak, jobb vizsgákat tettek, gyorsabban haladtunk a szakmai anyag feldolgozásával. Emberileg viszont nem ismerték meg egymást annyira, nem született annyi barátság. Gondolom, ez lehet a munkahelyeken is, hogy nincs munkaidő, és ha a dolgozók benne vannak egy feladatban, a lelkesedésük által hajtva csak azt csinálják.

Mik voltak az iskola legnagyobb kihívásai az elmúlt egy évben? Milyen kihívások lesznek a járvány után?

Nem történt olyasmi, ami hosszú távon komolyabb nehézség elé állította az iskolánkat vagy a cégeket. A tavalyi létszámstop miatt egy picit mi is visszafogtuk a toborzást, ugyanis csak annyi embert veszünk fel, amennyit aztán el is tudunk majd helyezni a partnercégeinknél. Ha tehát azt látjuk, hogy létszámstop van a cégeknél, inkább mi sem veszünk fel új hallgatókat. A létszámstopot elsősorban az indokolta, hogy a cégek tartottak attól, hogy bizonyos üzletágaiknál visszaesés lesz, és hogy később ne kelljen elbocsátaniuk embereket, úgy döntöttek, átmenetileg inkább nem vesznek fel újakat. Aztán fél év alatt kiderült, hogy nem nagyon van visszaesés a szektorban, ezért újra kinyitották a kapukat.

Egy másik fontos dolog, ami minket is érintett tavaly, hogy Magyarországon átalakult a felnőttképzés, és megkaptuk a felnőttképzési engedélyszámunkat. Tavaly még csak reméltük, idén valószínűleg már meg is valósul augusztus-szeptember körül, hogy áfamentes képzéseket is tudunk indítani, ami azt jelenti, hogy csökken a tandíj, így jóval szélesebb kör számára lesz elérhető a képzésünk, ráadásul ezekre diákhitelt is lehet majd igényelni.

Az IT szektor hosszú távú kilátásaival kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy a jövőnket az informatikushiány jellemzi majd leginkább.

Ha 15-20 évvel ezelőtt lett volna egy ilyen pandémiás helyzet, akkor vajon mi lett volna? Akkor még nem volt ilyen fejlett az IT.

10-15 évvel ezelőtt azért már volt Skype, úgyhogy sokkal nem lett volna másabb a helyzet. A 90-es években az informatika még egy szűkebb szakma volt, de szerintem akkor is megoldottuk volna a mostani kihívásokat. Mivel volt internet, hálózat, az a különbség, hogy élő videó kapcsolat nem lehetett volna, de szövegesen csetelve lehetett volna. Ezek a felületek pillanatok alatt kinőttek volna a földből, és ezeken a platformokon a munka ugyanúgy tudott volna továbbmenni. A kérdés akkor releváns, ha visszamegyünk az internet előtti korszakba, a 80-as évek elejére. Akkor a telefonkonferenciák száma nőtt volna meg nagyon.

(Cikkben megjelenő fotók: Szekeres Máté)

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2024.03.12 11:42
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainál előfordul, hogy a kérelmező több ellátást kap a jog sze...
hrdoktor  |  2024.03.11 09:47
A súlyos testi-szellemi kimerültség érzése a CFS tünete is lehet! [...] Bővebben!
laskainelli  |  2024.03.04 10:19
Ma egy olyan témáról fogok írni, amely sok házaspár életét érinti: azokról a pillanatokról, amikor ú...
coachco  |  2024.03.03 12:47
Most belegondolva abba, a Föld, föld...! című könyve után, hogy Márai távozása és az én ifjúkorom kö...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 19. kedd
József, Bánk
12. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
A diákok 97% kedvezménnyel, a 27 év alattiak 92% kedvezménnyel regisztrálhatnak! Gyere Te is!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem