Rémálom a magyar munkahelyeken: így kezelheted a passzív-agresszív kollégákat

A passzív-agresszív magatartás roppant káros a munkahelyeken. Az ilyen viselkedés nem csak bosszantó, de hatással van a munkatársak elkötelezettségére és munkamoráljára is. Lindred Greer, a Michigan-i Egyetem docense ezzel kapcsolatban azt mondta a CNN-nek, hogy az agresszív magatartás bármilyen formájához hasonlóan, legyen az direkt vagy indirekt, fertőző a munkahelyi légkörre és rossz hatással lehet a teljesítményre is. A legtöbb konfliktushelyzet abból következik, hogy az emberek nem rendelkeznek problémamegoldó képességgel. A felmerülő gondokat tehát nem oldják meg, és a felgyülemlett nehézségek később blokkolhatják a szervezet működését.

A passzív-agresszív magatartás sokféleképp jelenhet meg az irodában. Az ilyen jelenség mögött általában elfojtott düh húzódik a CNN által megszólaltatott szakértő szerint. Általában a passzív-agresszív egyén maga sem tudja, miért dühöng, a viselkedésének rejtett okait maga sem ismeri. A passzív-agresszív személyre jellemző, hogy hajlamos kivonni magát a felelősség alól, nem tartja be a határidőket, és nehezen kötelezi el magát, gyakran tartja vissza az információt, nem tartja tiszteletben az eltérő felelősségi szinteket, de gyakran a mások munkáját is szabotálni próbálja. De nézzük meg, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy kezelni tudjuk a passzív-agresszív személyeket.

Mivel a passzív-agresszív magatartás sokszor elégedetlenségből vagy a személy boldogtalanságából fakad, ezért hasznos lehet, ha az ilyen személyekkel beszélgetést kezdeményezünk, ahol őszintén megnyílhat és beszélhet a problémáiról. Ehhez azonban sokszor az kell, hogy ragadjuk ki őket a környezetből, és ne az irodában, a munkahelyen próbáljuk őket beszéltetni. Ez azért fontos, mert a viselkedés mögötti okokat kell feltárni, hogy a helyet valóban kezelhető legyen, állítja a szakértő. Merjük őket nem csak a munkáról, de a magánéletről is megkérdezni, hiszen a probléma lehet, hogy ott gyökerezik. Érdemes lehet konkrét helyzetekre is rákérdezni, hogy az adott, konfliktust generáló helyzetben miért úgy járt el az illető, ahogy azt tette.

A negatív hozzáállás mások véleményéhez, a felvetett ötletek elvetése a passzív agresszív magatartás egyik jellemző tünete, ennek azonban az lehet az ellenszere, ha nyitottan állunk az ilyen emberekhez. Ha például feltesszük nekik a kérdést, hogy mi az ő javaslatuk, akkor azzal ki lehet őket mozdítani a negatív attitűdből. A problémamegoldásba bevont személy ezáltal azon kezd el gondolkodni, hogy miképp lehet megoldani a helyzetet, nem pedig a problémára magára.

Bizony előfordulhat, hogy egy passzív-agresszív személy épp minket talál meg, rosszabb esetben egy mítingen, a többi kolléga előtt. Mielőtt erre reagálnánk, a szakértő szerint tegyük fel magunknak a kérdést: önvédelemből, véletlenül, vagy rosszindulatból csinálta-e az adott személy, amit velünk szemben tett. ha arra jutunk, hogy a cselekedet szándékolt volt, akkor hatásos lehet a szemtől szembeni beszélgetés. Ilyenkor azonban ügyelni kell arra, hogy őszinték legyünk és nyugodtak maradjunk. Az is hazsnos lehet, ha a tudtára hozzuk, hogy mindenki tisztában van a viselkedésükkel, hiszen a passzív-agresszív személyek nem szeretnének a viselkedésükkel kitűnni, így pedig kihúzzuk alóluk a széket.

Az is fontos, hogy húzzuk meg a határokat: noha mások viselkedését nem tudjuk kontrollálni, azt pontosan tudhatjuk, hogy mi mit tudunk elviselni, és mit nem. Így például odaállíthatunk a kollégánk elé, és elmondhatjuk neki, hogy elvárjuk, hogy mielőtt a főnökhöz fordul reklamációval, előbb velem próbálja meg rendezni a problémát.