A kiégésről sokáig úgy beszéltünk, mint a középkorú vezetők, a túlterhelt egészségügyi dolgozók vagy az évtizedek óta a pályán lévő szakemberek problémájáról.
Mind az ideiglenes munkát vállalók, mind pedig a részmunkaidős állást betöltők aránya növekedett az Európai Unióban 2002 és 2017 között. Magyarország a tavalyi adatival, előbbiben a környező országokhoz viszonyítva közép tájt helyezkedik el, ám mindez azt is jelenti, hogy kb. 400 ezer ember munkájának fix lejárati ideje van. Részmunkaidős munkavállaló ellenben alig van az országban.
Az állandó munkahely megtalálásának a lehetősége némileg csökkent 2002 és 2017 között az Európai Unióban, mivel az ideiglenes alkalmazottak aránya a 2002-es 11 százalékhoz képest 2017-re 13 százalékra nőtt - derült ki az Eurostat friss összesítéséből. Az adatokból az is kiderül továbbá, hogy az EU-ban 2017-ben a nők 14, míg a férfiak 13 százaléka volt ideiglenesen, más néven határozott idejű szerződéssel foglalkoztatva. Az országok között ugyanakkor nagyobb szórás mutatkozik ezen a téren. Lengyelországban és Spanyolországban például az összes foglalkoztatott 26 százaléka volt ideiglenes, Portugáliában és Horvátországban pedig 20 százalék. Ezzel szemben Romániában ez az arány csupán 1, Litvániában 2, Észtországban és Lettországban pedig 3 százalék volt.
A határozott idejű munkavállalás mellett a részmunkaidős állások aránya is nőtt az EU-ban. Ugyanis míg 2002-ben a munkavállalók 15 százaléka, addig 2017-ben már 19 százalékuk dolgozott ebben a munkarendben. A nekem közötti megoszlásban azonban itt már sokkal nagyobb különbségek figyelhetők meg, mint az ideiglenes munkavállalók estében. Részmunkaidőben ugyanis a nők 31 százaléka dolgozott az EU-ban 2017-ben, míg a férfiak csupán 8 százaléka.
Ez a helyzet itthon
A statisztikákat vizsgálva kíváncsiak voltunk arra, mi a helyzet Magyarországon. 2017-es számok szerint hazánkban a munkavállalók 8,6 százaléka (kb. 400 000 munkavállaló; friss KSH foglalkoztatási adatból számolva) volt határozott idejű szerződéssel foglalkoztatva, míg csupán 4,3 százaléknyian (kb. 200 000 munkavállaló) voltak azok, akik részmunkaidős állásban dolgoztak.
Mindez a környező országokkal, illetve az EU-s átlaggal összevetve azt jelentette, hogy az ideiglenes foglalkoztatottsági adatunkkal az EU-s átlagtól majd 5 százalékkal elmaradunk, és csak Ausztriában és Romániában dolgoznak arányaiban kevesebben ilyen szerződéssel. Részmunkaidős állás tekintetében azonban utolsók vagyunk a régióban, és az uniós átlagtól 14 százalékkal maradunk el. Utóbbiban ugyanakkor sem Horvátország, sem pedig Szlovákia nem jár sokkal előttünk, Ausztriától viszont már 24 százalékkal maradunk el.
Fizikai melósként sem álom a 600-900 ezres nettó Magyarországon: ezek a csúcsbért fizető munkahelyek
2025 harmadik negyedévében a fizikai foglalkozásban dolgozók nettó átlagkeresete országosan 332 376 forint volt.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
75 kupon, akár 50% kedvezmény - így spórolhatsz a tavaszi bevásárláson a SPAR-ral (x)
Új akcióval köszönti a tavaszt a SPAR országszerte.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







