Itt él a legtöbb milliomos a világon - íme, a lista

Rövid időn belül a második tanulmány látott napvilágot, amelyből ki lehet olvasni, hogy a világon hol és pontosan mekkora összeg van a dollármilliomosok, vagyis a privátbankok által potenciálisan megszólítható ügyfelek kezében. A BCG-t követően most tette közzé adatait a Capgemini és az RBC Wealth Management, amely annyiban különbözik a másik tanácsadó cég elemzésétől, hogy kifejezetten a legalább 1 millió dolláros likvid vagyonnal rendelkező ügyfelekre fókuszál. Az alábbiakban az elemzés fontosabb üzeneteit vesszük sorra.

Még gazdagabbá váltak a milliomosok

A becslések szerint 2013-ban 14,7%-kal emelkedett a privátbanki ügyfelek száma világszerte, ami azt jelenti, hogy közel 2 millió fős növekedést követően 13,7 millión állapodott meg a dollármilliomosok száma. 2000 óta csak egy alkalommal fordult elő, hogy éves alapon 15% felett emelkedjen a dollármilliomosok száma, a legnagyobb növekedést régiónként Ázsia, Észak-Amerika és a Közel-Kelet szolgáltatta. Kezelt vagyon tekintetében sem lehetett panasz, éves alapon 13,8%-os bővülést követően 52 600 milliárd dolláron állapodott meg a vagyon. Hasonlóan a lakossághoz, a vagyonnál is a piac növekedésének motorját Ázsia és Észak-Amerika jelentette.

A legtöbb gazdag ügyfél tagadhatatlanul az USA-ban él, viszont az elemzés szerint a képzeletbeli dobogó másik két fokán Japán és Németország áll, bár helyet követel magának Kína is. Amennyiben a két legnagyobb piacot összeadjuk, akkor elmondhatjuk, hogy a vagyonos ügyfelek 46,1%-a itt él, sőt a 2013-as növekedésből ez a két ország 55%-kal vette ki a részét. A piaci koncentrációra jó példa, hogy a négy legtöbb privátbanki ügyfelet felmutató országban él a dollármilliomosok 60%-a. A Capgemini gyűjtése 25 országot tartalmaz, ebből mindösszesen egyben fordult elő, hogy 2012 és 2013 között csökkent a privátbanki ügyfelek száma, mégpedig Mexikóban.

A növekedés motorját a tavalyi évben a befektetéseken elért hozamok jelentették, az elemzésben kitértek ezért arra is, hogy milyen lehetett a privátbanki ügyfelek portfóliója. A friss felmérés szerint a legnagyobb részarányt a portfóliókban a készpénz és helyettesítői teszik ki 26,6 százalékkal, miközben szorosan mögötte a részvényeket találjuk, a maguk 24,8 százalékával. Igaz, éves alapon csökkent a részvénykitettség a portfóliókban, viszont jelentősen nőtt az alternatív befektetések szerepe. A friss becslések szerint itt található a vagyon 13,5 százaléka, ami nagyon közel van már a kötvénykitettség arányához. Jól láthatóan az ügyfeleket egyre inkább a magasabb hozam elérése érdekli, ezért is csoportosítanak át az ügyfelek a készpénz felől az alternatív eszközosztály irányába.

A feltörekvő piacokon vannak igazán nagy lehetőségek

Az elemzők szerint a válságot követően három jól elkülöníthető országcsoportot láthattunk a világban, amelyek átlag felett, átlagosan vagy éppen átlag alatt tudtak csak bővülni. A legszerencsésebb országcsoport sem volt egységes, átlag felett növekedtek az olajban gazdag kisebb országok (Norvégia, Kuvait), a regionális és globális pénzügyi központok (Szingapúr, Hongkong), és a főbb feltörekvő piaci országok (Kína, India, Oroszország, Tajvan). A többségükről elmondható, hogy feltörekvő országok tagjai és a privátbanki piac növekedését a GDP és/vagy a tőkepiacok nagyobb mértékű emelkedése okozta.

Átlagos növekedés jellemezte a két legnagyobb privátbanki piacot, USA-t és Japánt, de több régióból is találtunk ide tartozó kisebb, de már érettebb piacokat. A tavalyi évben ezeknél az országoknál főként a részvénypiaci hozamok voltak a fő növekedési tényezők, Japánban például a tőzsde 25 százalékkal emelkedett, míg az ingatlanpiac 4 százalékkal a gazdaságpolitikai fordulat hatására. Átlag alatt többek között a már sokkal érettebb privátbanki piaccal bíró európai országokat (Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Anglia) találtuk. De szép számmal fordultak elő latin-amerikai országok (Mexikó, Brazília, Argentína) is ebben a csoportban, ahol az inflációval való küzdelem, az alacsony üzleti bizalom és a nyersanyagok iránti visszaeső kereslet éreztette hatását.

Az elkövetkező három évben a dollármilliomosok vagyona éves alapon 6,9 százalékkal nőhet évente, ezzel a kezelt vagyon 2016 végére 64 300 milliárd dollárra emelkedhet. A leggyorsabban Ázsia száguld majd, 9,8 százalékkal bővülhet a vagyon évente, míg a leggyengébben Latin-Amerika, a maga 2,3 százalékos növekedésével. Észak-Amerika és Európa rendre 6,4 százalék és 7,1 százalékkal kerülhet feljebb éves alapon. A növekedésbeli különbségek miatt Ázsia a privátbanki ügyfelek számában 2014-ben beéri Észak-Amerikát, míg a vagyon tekintetében az előzésre 2015-ig kell csak várni.