1 °C Budapest

Álom marad Matolcsy látomása: fecnikre tépkedte a söralátétet

Pénzcentrum
2012. november 22. 11:39

Kormányzati ámítás marad jövőre is, hogy egymillió magánszemély söralátét nagyságú bevalláson számolhat el az adókötelezettségével. Nemhogy bővülne, hanem még szűkül is az adónyilatkozat tételére jogosultak köre. Az idei jövedelmekről csak azok nyújthatnak be söralátét adóbevallást jövő év május 20-ig, akik kizárólag egy munkáltatótól szereztek jövedelmet, más kifizetőtől csak külön adózó jövedelmet kaptak. Az adószakértő szerint pofonegyszerű lenne olyan rendszert létrehozni, amelyben mindenkinek söralátét nagyságú adóbevallást kellene benyújtania.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Nemhogy enyhítette volna, hanem még szigorította is az Országgyűlés a söralátét adóbevallás néven elhíresült adónyilatkozat tételére jogosultakra vonatkozó szabályokat a nemrégiben megszavazott törvénymódosító csomagban. Kibővült az szja-törvény egy új, 11/B paragrafussal, amely jelentősen korlátozza azoknak a körét, akik 2013-ban élhetnek a söralátét adóbevallás néven elhíresült egyszerű elszámolás lehetőségével.

A 2012. évi jövedelmekről ugyanis kizárólag azok nyújthatnak be adónyilatkozatot jövő év május 20-ig, akik idén csak egy munkáltatótól szereztek jövedelmet, illetve más kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmük volt. Az idei évben ezzel szemben akkor is lehetett választani a söralátét adóbevallást, ha valaki 2011-ben több munkáltatótól is kapott jövedelmet. Csak annyi volt az elvárás, hogy több munkáltató esetében sem haladhatta meg (együttesen sem!) a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az 1 000 forintot.

Pedig pofonegyszerű lenne megteremteni a söralátét nagyságú adóbevallás feltételeit, ráadásul a vállalkozások is jelentős adminisztrációs terhektől szabadulnának meg. Ehhez nem kellene más, mint használni a munkáltatók által az adóhatóságnak megküldött töménytelen mennyiségű információt tartalmazó adatbázist - véli Angyal József okleveles adószakértő.

Hat éve működik a havi elektronikus adatszolgáltatás és bevallás, amelynek keretében a vállalkozások adatot szolgáltatnak a magánszemélyeknek kifizetett jövedelmekről, járulékokról, foglalkoztatási adatokról, járulékkedvezményekről. Tehát minden munkavállaló összes jövedelemszerzéshez kapcsolódó adata fellelhető az adóhatóságnál. Egyszerűen meg lehetne oldani, hogy az év végén az adóhatóság megküldje a magánszemélyeknek - akinek lehet, az ügyfélkapun keresztül -, hogy a munkáltatók, kifizetők által elektronikus úton benyújtott havi adatszolgáltatások alapján mekkora jövedelem után, mennyi adót kell megfizetniük.

Ez esetben elég lenne 6 sort feltüntetni az adóbevalláson, ami tényleg elférne egy söralátéten - véli az adószakértő. Ezek a következők lennének:

1. Összevont adóalap
2. Összevont adóalap adója
3. Külön adózó (például vállalkozásból, vagyonátruházásból, osztalékból származó) jövedelmek
4. Külön adózó jövedelmek adója
5. Év közben a munkáltató által levont adóelőleg
6. Fizetendő adó

A "papírozás" megszüntetése lenne a valódi egyszerűsítés

Az elektronikus adatszolgáltatás ellenére továbbra is megmaradt az a kötelezettség, hogy a vállalkozásoknak egymás, illetve a magánszemélyek felé papíralapon kell kiállítaniuk az igazolásokat. Ha megszűnik a dolgozó munkaviszonya, akkor papíron kell kiadni a kilépő adatlapot, ami tartalmazza a magánszemély tárgyévben kifizetett jövedelmeit. Ennek egyetlen célja van: ha a magánszemély új munkaviszonyt létesít, akkor az új foglalkoztató tudomást szerezzen a tárgyévben halmozott jövedelem adatairól.

A papíralapú kilépő adatlap adatait a munkáltatónak kézzel kell rögzítenie a bérszámfejtő szoftverében. Ha még abban az évben kilép tőle a dolgozó, akkor papíralapon ki kell állítani egy újabb kilépő adatlapot, amelyik már az év során korábban más munkáltatónál szerzett jövedelmeket is tartalmazza. Ha egy magánszemély egy évben például 5 munkahelyen volt, akkor van neki 4 papíralapú kilépő adatlapja és az 5. munkáltató év végén kiállít egy 5. adatlapot, az úgynevezett M30-as jövedelemigazolást, természetesen szigorúan papíralapon.

Ezekről az adatokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) pontos nyilvántartása van a havi elektronikus adatszolgáltatások révén. Angyal József szerint ezeket az információkat az ügyfélkapun keresztül lekérhetővé kellene tenni a munkavállalók számára, hasonlóan a folyószámlaadatokhoz.

Vagyis a munkáltatókat meg lehetne kímélni attól, hogy temérdek papírt kelljen kiállítaniuk. Így a munkaviszony megszűnésekor feleslegessé válna a papíralapú kilépő adatlap, a jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához, az igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához, valamint az egészségbiztosítási járulékalapot és nyugdíjbiztosítási járulékalapot képező kifizetésekről szóló igazolás.

Reagált a minisztérium

Cikkünk megjelenését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi állásfoglalást juttatta el szerkesztőségünkhöz:

"Angyal József adószakértő a Pénzcentrum honlapon megjelent cikkben kifejti, hogy egy pofonegyszerű adóbevallás megteremtéséhez "nem kellene más, mint használni a munkáltatók által az adóhatóságnak megküldött töménytelen mennyiségű információt tartalmazó adatbázist". A szakértőnek tökéletesen igaza van, bár javaslata egy kissé megkésettnek tűnik: hiszen pont ezen az elven működik a több éve népszerű egyszerűsített adóbevallás.

A szakértőnek abban is igaza van, hogy a 2012. adóévről - 2013. május 20-áig - akkor teljesíthető az adóbevallási kötelezettség a "söralátétként" nevezett adónyilatkozat útján, ha a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származott bére, kifizetőktől pedig csak külön adózó jövedelmet (kamatot, osztalékot) szerzett. Így azok, akik munkaviszonyuk mellett megbízási díjat is szereztek vagy munkahelyet váltottak, valóban nem választhatják az adónyilatkozatot. Ennek az indoka egyszerűen az, hogy az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) hatása miatt a levont adóelőleg és a fizetendő adó között eltérés lehet, amit a háromsoros söralátétben nem lehet elszámolni. Ez a kizáró feltétel azonban nem érint sokakat, így az adónyilatkozat választására jogosultak száma nem csökken érezhetően.

Ugyanakkor a cikk azt elfelejti megemlíteni, hogy a söralátétre vonatkozó korlátok csak egy adóévre vonatkoznak, így a 2013. évi jövedelmek 2014 májusáig történő bevallásakor már a fentiekben részletezett bevallói kör is választhatja az adónyilatkozatot.

Végezetül a söralátét választását befolyásoló legfontosabb pozitív változásról a cikk nem számol be. Az Országgyűlés által már elfogadott törvény szerint ugyanis a munkáltató, a kifizető az összesített igazoláson köteles szerepeltetni, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Ez egy olyan praktikus segítség lesz, amely sokkal könnyebbé teszi majd az adónyilatkozat kitöltését, és így az népszerűbbé is válhat az adózók körében."

Tehernövekedésről van szó, nem egyszerűsítésről

Az okleveles adószakértő szerint viszont egyáltalán nem lehet pozitív változásként értékelni, hogy a jövőben a munkáltatókat plusz adminisztrációs terhekkel is sújtja a kormány. Ahelyett, hogy megszüntetné a munkáltatói adatszolgáltatást, az M30-as nyomtatványon még azt is fel kell tüntetni, hogy mennyi adót kell fizetniük a munkavállalóknak. Vagyis egy önbevalláson alapuló adórendszerben lényegében a munkáltatókra hárul a felelősség, hogy a magánszemélyek által az adóbevallásukban közölt adatok helyesek-e vagy sem. Ráadásul nincs is meg a jogszabályi háttere annak, hogy a munkáltatóknak lényegében adóvégelszámolást kellene készíteniük. Az adózás rendjéről szóló törvény rendezi, hogy a kifizetőknek milyen adatokat kell szolgáltatniuk, azok között pedig nem szerepel olyan módosítás, amely előírná az adónyilatkozat kitöltéséhez a munkáltatóktól elvárt plusz adatszolgáltatási kötelezettséget.

Ezt különösen azoktól a munkáltatóktól nonszensz elvárni, amelyek olyan munkavállalónak állítanak ki igazolást, aki ugyanabban az évben több másik munkahelyen dolgozott már. A papíralapon kiállított, egyik helyről a másikra hordozott igazolások esetében ugyanis fennáll a veszélye, hogy a korábbi munkáltatóknál szerzett jövedelmeket tévesen veszik figyelembe, például amiatt, mert a munkavállaló elfelejti leadni a kilépő papírját az új munkahelyén. Éppen ennek kiküszöbölését szolgálná, ha a munkáltatók helyett az adóhatóság küldené meg a kifizetőktől kapott adatokat az adózóknak.

Angyal József szerint az NGM nem ad érdemi választ a munkáltatók adminisztrációs terheit jelentősen csökkentő felvetésekre, amelyeket egyébként már két éve folyamatosan szorgalmaz. Az egyszerűsített adóbevallást valóban a munkáltatóktól beszerzett adatok alapján készíti el a NAV. Annak azonban semmi köze nincs ahhoz, miként  lehetne megvalósítani, hogy a magánszemélyek önadózóként söralátétnyi adóbevallást nyújthassanak be anélkül, hogy a munkáltatók terhei növekednének.

 

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
kovacstunde  |  2022.01.26 11:42
  Néhány nappal ezelőtt a Kossuth Rádió egyik reggeli műsorát hallgatva arra lettem figyelmes, hogy...
vezetoi-coaching  |  2022.01.26 09:06
  1. Nagyon nehéz pejsliből különbséget tenni méltóság és tisztelet között. Amikor a különbségre ké...
perfekt  |  2022.01.26 08:26
Tanulmányozva a mérleget, gyakran találkozhatunk a forrásoldalon a céltartalékokkal. Mindig felvetőd...
hrdoktor  |  2022.01.24 04:55
Amikor heti ritmusban vagy egy héten belül is változik a munkarendje, önt is fenyegetheti az egészsé...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 26. szerda
Vanda, Paula
4. hét
Január 26.
Nemzetközi vámnap
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?